Téma: Bankok és pénzügyek
-
Hollandia 1,2 milliárd euróval támogatja Ukrajina újjáépítését
Hollandia 2027–2029-re 1,2 milliárd euró értékű nemzeti segélycsomagot jelentett be Ukrajnának. A csomag fő prioritásai az energiaellátás, a vízellátás, a kritikus infrastruktúra helyreállítása és a vállalkozások támogatása. A támogatás egy része holland cégek ukrajnai tevékenységét és az Industrial Ramstein ipari kezdeményezést is támatja.
-
A parlament támogatta a bankok 50%-os nyereségadójának 2027-es meghosszabbítását
Az ukrán parlament első olvasatban, 265 szavazattal támogatta a 15262. számú törvényjavaslatot, amely 2027-re meghosszabbítja a bankok 50%-os nyereségadóját. A javaslat 2027-ben korlátozza a korábbi időszakok veszteségeinek levonását, a bankok pedig csak 2028-tól számíthatják le a felhalmozott veszteségeket. A várható 2027-es költségvetési többletbecslés 38 és 50 milliárd hrivnya között van.
-
Az Ukrán Tőzsde a kereskedés újbóli elindítását tervezi november végéig
Az Ukrán Tőzsde regisztrálta a működési szabályainak frissített változatát, és a kereskedés újbóli megindítását tervezi november végéig. A tervezett újraindítás előzménye a több mint két éve felfüggesztett tőzsdekereskedés és a bírósági eljárásban elért győzelem.
-
Ukrajna gazdasági minisztériuma ismét lejjebb szállítja a 2026-os GDP-növekedési előrejelzését
Ukrajna gazdasági minisztériuma újra felülvizsgálja a 2026-os GDP-növekedési előrejelzését a júniusi 1,6%-os becsléshez képest. A mérlegtani miniszter szerint az új szám 1–1,5 százalékponttal lesz alacsonyabb, de a végleges érték még nincs meghatározva. A romló kilátásokat a kikötők blokkolása, az erőteljesebb orosz tűz, a k推迟ottberuházások és a költségvetési bevételek elmaradása súlyozza.
-
A Fekete-tenger 2026-ban a világ legveszélyesebb hajózási útvonalává vált
2026 óta több mint 570 hajót támadtak meg a Fekete-tengeren, és legalább 40 tengerész halt meg. A támadások a kereskedelmi hajózást, az ukrán kikötőforgalmat és a térség biztonságát is súlyosan érintik; a hajótulajdonosів egy része вже уникszik a térségbehajózástól.
-
Kijev állítása szerint a kitartási terv több mint 60%-a kész, decemberig befejezik
Kijev vezetése szerint a főváros kitartási tervének több mint 60%-a teljesült, és a tervet decemberig befejezik. A munkálatokat légiriadó, orosz csapások okozta károk és a finanszírozási problémák lassítják. A város közleménye szerint a központi fűtés, a tömegközlekedés és a vízellátás működik.
-
Az ATESH azt állítja, hogy megzavarta az orosz haderő kommunikációját a moszkvai IXcellerate adatközpontnál
Az ukránok és krími tatárok ATESH katonai mozgalmának ügynökei azt állítják, hogy megzavarják az orosz erők kommunikációját és parancsnoki rendszereit a moszkvai IXcellerate adatközpont körül. A jelentések szerint az IXcellerate infrastruktúráját az orosz Védelmi Minisztérium is használja, többek között a légvédelmi rendszerek működtetésére. Az ATESH videókat tett közzé műveleteiről a Telegram-csatornáján.
-
Koretszky miniszterelnök: 7,7 milliárd dollár közvetlen kárt okoztak az ukrán vállalkozásoknak az orosz csapások
Szerhij Koretszky ukrán miniszterelnök a BBC Ukraine-nak adott interjúban közölte, hogy az orosz csapások 2026-ban 7,7 milliárd dollár közvetlen kárt okoztak az ukrán vállalkozásoknak, és több mint egymillió négyzetméternyi raktár-, termelő- és logisztikai létesítmény semmisült meg vagy rongálódott meg. A kormány intézkedéseket jelentett be: állami helyiségeket ad át a vállalkozásoknak, módosítja az 5-7-9%-os hitel feltételeit, és állami garanciamechanizmust vezetett be a polgári hajók háborús kockázatainak részleges átvállalására.
-
Zelensky Brüsszelben: Putyin nem akar valódi tárgyalásokat; Babiš a Trump-Putyin-megállapodást „pofonként” értékelte Európának
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 16-án Brüsszelben, az EU-csúcson tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem akar valódi béketárgyalásokat. Andrej Babiš cseh miniszterelnök a helyszínen bírálta Donald Trump amerikai elnök Putyinnal kötött gázolaj-megállapodását, „pofonnak” nevezve azt Európának, és kijelentette, hogy nem támogatja 100 milliárd eurós ukrán segély beépítését az EU hosszú távú költségvetésébe.
-
Az USA azt javasolta, hogy a befagyasztott orosz vagyont adják át egy amerikai ellenőrzésű struktúrának; az európaiak elutasították
Az Egyesült Államok a Financial Times beszámolója szerint azt javasolta európai szövetségeseinek, hogy a 2022-ben befagyasztott mintegy 260 milliárd eurós orosz szuverén vagyont részben oldják fel, és egy Washington által ellenőrzött pénzügyi struktúrába helyezzék át a béketárgyalások újraindítása érdekében. A tervet Steve Witkoff és Jared Kushner, Donald Trump elnöki megbízottjai terjesztették elő a Miami-találkozón, amelyen az Egyesült Államok, Ukrajna, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, az EU és a NATO képviselői vettek részt. Az európai küldöttek elutasították a javaslatot, és közölték, hogy nem adják át az ellenőrzést a vagyont illetően, és nem küldenek semmit vissza Moszkvának. Friedrich Merz német kancellár október 15-én, a brüsszeli EU-csúcstalálkozó előtt kijelentette, hogy a befagyasztott orosz vagyon Európában marad, és a sorsáról maguk az európaiak döntenek.
-
Márcsenko: Ukrajna likviditási válságban, a parlamenti szavazások feltétele a 29,5 milliárd dolláris partnerségi támogatás
Ukrajna pénzügyminisztere, Szerhij Márcsenko október 12-én a Verkhovna Rada kormánykérdési óráján bejelentette, hogy Ukrajna likviditási válságba került: a kilenchavi államháztartási bevételi hiány megközelíti az 50 milliárd hrivnyát, 39 milliárd hrivnyát az év végére halasztottak, és a tőkeberuházások, köztük az útépítés finanszírozása leállt. A miniszter a nemzetközi kötelezettségek késedelmes teljesítésével magyarázta a 29,5 milliárd dolláros partnerségi támogatás elmaradását.
-
Befizették a teljes 20 milliós óvadékot Iryina Mudra, a Elnöki Hivatal volt helyettes vezetője után
A Kiemelt Ügyek Antikorrupciós Bírósága (ВАКС) által megállapított teljes 20 millió hrivnya óvadékot befizették Iryina Mudra, a Elnöki Hivatal korábbi helyettes vezetője után, aki a „Forest Gump” pénzmosási ügy gyanúsítottja. Mudrát augusztus 25-én helyezték 60 napos előzetes letartóztatásba 20 millió hrivnya óvadék ellenében; az ügyészség 150 milliót kért volna. A védelem szeptember 28-án a bírság 12,5 millióra csökkentését kérte, de a bíróság elutasította. A befizetés tényét a Kiemelt Ügyek Antikorrupciós Bírósága sajtószolgálata október 8-án megerősítette.
-
Kravchenko és Reiche Kijevben tárgyalt a háborús kockázatú biztosításról és az "Ipari Ramsteinről"
Ukrajna gazdasági minisztere, Oleksandr Kravchenko október 4-én Kijevben fogadta Németország szövetségi gazdasági miniszterét, Katherina Reichét. A megbeszélés középpontjában a háborús kockázatú biztosítás új, legfeljebb 10 millió dolláros kártérítést ígérő modellje és a 2026 áprilisában indított "Ipari Ramstein" kezdeményezés állt, amelynek gyakorlati elindításához Németország 30 millió eurós startup-finanszírozást biztosít. Reiche a találkozó keretében Zelenszkij elnökkel is egyeztetett, és a korrupció elleni küzdelem mérhető eredményeit szorgalmazta.
-
Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vetett ki az orosz A7 pénzügyi hálózatra
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma október 1-jén újabb szankciókat jelentett be az orosz A7 fizetési hálózat ellen, és a szervezetet transznacionális bűnözői szervezetnek minősítette. A tárca szerint a hálózatot az orosz és az iráni rezsim egyaránt használta a szankciók megkerülésére, és a lépés a „Economic Outcast” (Gazdasági száműzött) művelet része, amelynek célja Irán elszigetelése. A bejelentést Scott Bessent pénzügyminiszter ismertette.
-
Trump aláírta a „pokolian szigorú" oroszellenes szankciós törvényt – Ukrajna javaslatokat küldött Washingtonnak
Donald Trump amerikai elnök nagyjából egy héttel ezelőtt aláírta a Lindsey Graham szenátor által kezdeményezett, az orosz gazdaságot célzó szankciós törvényt. A jogszabály 500%-os vámot írhat elő orosz árukra és 100%-os vámot azokra a harmadik országokra, amelyek jelentős orosz olaj- vagy gázvolument vásárolnak, illetve segítik a szankciók megkerülését. Ukrajna, Vladyslav Vlasiuk ukrán elnöki szankciós biztos szerint, már konkrét javaslatokat – kereskedők, tartályhajók, kapitányok, vállalatok és közvetítők listáit – továbbított Washingtonnak valamennyi kódolt szankciós területen. Az amerikai adminisztrációnak október 18-ig kell döntenie a törvény végrehajtásáról.
-
Koretskyij: a 2027-es költségvetésben javasolt ÁFA-emelés a háborús kockázatok elleni biztosítást finanszírozná
Szerhij Koretskyij ukrán miniszterelnök a TSN.Tyzhden műsorának adott interjúban kifejtette, hogy a 2027-es állami költségvetés tervezetében szereplő egy százalékpontos ÁFA-emelés (20%-ról 21%-ra) egy új, háborús kockázatok elleni biztosítási alap létrehozását szolgálná, amely a megsemmisült ukrán vállalkozásoknak nyújtana gyors kártérítést az orosz csapások után. A kormány mintegy egymilliárd dolláros kezdő befizetéssel számol, és azt reméli, hogy a nemzetközi partnerek ezt négyszeresére, nagyjából ötmilliárd dollárra egészítik ki.
-
Az NBU 16%-ra emelte az alapkamatot – másodszor szigorítanak egymás után
Az Ukrán Nemzeti Bank igazgatótanácsa 0,5 százalékponttal, 15,5%-ről 16%-ra emelte az alapkamatot. A döntést Andrij Pishnyij kormányzó jelentette be. A szigorítást a tartós inflációs nyomással, az ellátási sokkok másodlagos hatásaival és a középtávon erősödő inflációs kockázatokkal indokolták. Az augusztusi éves infláció 8,1%-ra gyorsult, meghaladva a júliusi előrejelzés pályáját.
-
Az USA új szankciókat vetett ki az orosz VTB bankra az iráni intézkedések keretében
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma új szankciókat jelentett be az orosz VTB Bank ellen, azzal vádolva a bankot, hogy segíti Iránt a meglévő korlátozások kijátszásában. Az intézkedések a 2022-es, az Ukrajna elleni teljes körű inváziót követő szankciókat toldják meg, és részei a Washington által Teherán ellen folytatott szélesebb gazdasági nyomásgyakorlásnak. A VTB – Oroszország második legnagyobb bankja – egyébként is pénzügyi nehézségekkel küzd: részvényei történelmi mélypontra zuhantak, nyeresége meredeken esett.
-
A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetés tervezetét a Verkhovna Radának
Ukrajna Kabinetje 2026. szeptember 15-én jóváhagyta és a Verkhovna Radának benyújtotta a 2027-es állami költségvetés tervezetét (16000. számú törvényjavaslat). A tervezet 4 billió 885 milliárd hrivnyát (a GDP mintegy 43,8–44%-át) irányozza elő védelemre és biztonságra, 7 billió 272 milliárd hrivnya kiadással és 52,6 milliárd dollár nemzetközi finanszírozási igénnyel. A miniszterelnök szerint Ukrajna pénzügyi helyzete „kritikushoz közelít”, és a szükséges törvények késedelme veszélyeztetheti a 29,5 milliárd dollár nemzetközi segély beérkezését.
-
Ukrajna 2–3 milliárd dolláros háborús kockázatú biztosítási alapot tervez, a finanszírozáshoz javasolják az ÁFA 20%-ról 21%-ra emelését
Oleksandr Kravenko ukrán gazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány egy speciális biztosítási alapot hoz létre a háborús kockázatok ellen, 2–3 milliárd dollár tőkével, amelyből vállalkozásonként akár 10 millió dollárt fizetnének ki az orosz támadások okozta első veszteségre. Az alap feltöltésére a kormány az ÁFA 20%-ról 21%-ra, 1 százalékpontos emelését javasolja, a kifizetések 2027. január 1-jétől indulhatnak, ha addig megtalálják a finanszírozási forrásokat.