A Verkhovna Rada szavaz a 29,5 milliárd eurós segélycsomag feloldásáról – likviditási válságban Ukrajna
Október 12-én, hétfőn a Verkhovna Rada plenáris hetet kezd, amelyen az IMF, az Ukraine Facility, a Világbank és más partnerek programjaiból mintegy 29,5 milliárd eurót felszabadító törvényjavaslatokról szavaznak. A pénzügyminiszter, Serhiy Marchenko közlése szerint Ukrajna októberben likviditási válságba jutott, a nem kritikus kiadásokat szeptemberben felfüggesztették, és a nemzetközi kötelezettségek késedelmes teljesítése miatt a 29,5 milliárd eurós összeg egyelőre nem érkezett meg a költségvetésbe.
Legfontosabb tudnivalók
- Október 12-én, hétfőn kezdődik a Verkhovna Rada azon plenáris hete, amelyen az IMF-, az Ukraine Facility- és a Világbank-programok feltételeit teljesítő törvényjavaslatokról szavaznak.
- Pénzügyminiszter Serhiy Marchenko szerint Ukrajna a nemzetközi kötelezettségek nem teljesítése miatt 29,5 milliárdot (a forrás szerint dollárban vagy euróban) nem kapott meg, és a fennmaradó, év végéig esedékes összeg továbbra is nagy.
- Példaként említette a 4,25 milliárd dolláros makroszintű pénzügyi segély augusztus–szeptemberi késedelmét, amely mintegy másfél hónap költségvetési adóbevételét fedezné.
- A feltételek között szerepel a csomagok adóztatása, a Számvevőszék (Рахункова палата) tagjainak kinevezése, az ingatlanértékelési törvénytervezet és a közszolgálati versenyvizsgák visszaállítása.
- Októberben Ukrajna likviditási válságba lépett: csak a védelmi kiadásokat, a nyugdíjakat, a fizetéseket és a szociális juttatásokat finanszírozzák.
- Szeptemberben a kormány a nem kritikus kiadások finanszírozását a 29,5 milliárd eurós összeg késedelmes beérkezése miatt felfüggesztette.
- A 2026-os évre becsült mintegy 50 milliárd dolláros nemzetközi támogatási igénnyel szemben a január óta kapott havi átlagos segély mindössze 1,5 milliárd dollár volt a várt 4,5 milliárd helyett.
Miért fontos
Ukrajna likviditási válsággal néz szembe: a nem kritikus kiadásokat szeptemberben felfüggesztették, és októbertől csak a védelmi kiadásokat, a nyugdíjakat, a fizetéseket és a szociális juttatásokat finanszírozzák. A várható külső finanszírozás mintegy 29,5 milliárd eurós része a nem teljesített nemzetközi kötelezettségek miatt nem érkezett meg, ami tovább mélyíti a költségvetésre nehezedő nyomást. A források felszabadítása a parlament október 12-i plenáris hetében szavazásra kerülő, konkrét törvényjavaslatoktól függ – a csomagok adóztatásától, a Számvevőszék tagjainak kinevezésétől, az ingatlanértékelési törvénytervezettől és a közszolgálati versenyvizsgák visszaállításától.
Mi történt
Október 12-én, hétfőn a Verkhovna Rada megkezdi azon plenáris hetét, amelyen a képviselők az IMF, az Ukraine Facility, a Világbank és más programok keretében vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges törvényjavaslatokról szavaznak. A pénzügyminiszter, Serhiy Marchenko bejelentette, hogy Ukrajna októberben likviditási válságba jutott, a nem kritikus kiadásokat pedig szeptemberben felfüggesztették. Marchenko szerint a nemzetközi kötelezettségek késedelmes teljesítése miatt a várható 29,5 milliárd eurós (egyes források szerint dollárban megadott) finanszírozás nem érkezett meg a költségvetésbe, és az összeg a legutóbbi részletek fényében még pontosításra szorul, de az év végéig esedékes fennmaradó rész továbbra is nagy. A miniszter konkrét példaként említette a 4,25 milliárd dolláros makroszintű pénzügyi segély augusztus–szeptemberre várt, de elmaradt részletét, amely mintegy másfél hónap költségvetési adóbevételét fedezte volna. A még teljesítendő feltételek között sorolta a csomagok adóztatásának bevezetését, a Számvevőszék (Рахункова палата) tagjainak kinevezését, az ingatlanértékelési törvénytervezetet és a közszolgálati versenyvizsgák visszaállítását. A 2026-os évre vonatkozó nemzetközi támogatási igényt mintegy 50 milliárd dollárra becsülték, miközben január óta a havi átlagos beérkező segély mindössze 1,5 milliárd dollár volt a várt 4,5 milliárd dollárral szemben.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán sajtó a Verkhovna Rada jogalkotási napirendjére és a külső finanszírozás feloldásához szükséges konkrét törvényjavaslatokra összpontosít. A beszámolók kiemelik a hazai költségvetési feszültséget: a likviditási válságot, a nem kritikus kiadások felfüggesztését, valamint az első kilenc hónap 50 milliárd hrivnyás bevételi elmaradását (amelyből 32 milliárd hrivnya augusztus–szeptemberben halmozódott fel). Az ukrán források a pénzügyminisztert tekintik a fő hivatalos forrásnak, aki összekapcsolja a nem teljesített kötelezettségeket a 29,5 milliárd eurós hiánnyal és a késedelmes 4,25 milliárd dolláros makroszintű pénzügyi részlettel. A tudósítások hónapról hónra követik a beérkező segélyeket – köztük a júniusi szokatlanul magas, 11,3 milliárd dolláros összeget –, hogy érzékeltessék a várt és a ténylegesen kapott támogatás közötti szakadékot.
Miben térnek el a beszámolók
A források nem értenek egyet a finanszírozási hiány nagyságának pénznemében: a költségvetési kontextusban 29,5 milliárd euróról, míg Marchenko miniszter idézeténél 29,5 milliárd dollárról van szó. A miniszter jelezte, hogy az összeg a legutóbbi részletek miatt még pontosításra szorul.
Háttér
A 2026-os év elején a kormány 477 milliárd hrivnyás pénzügyi puffert tartott az egységes kincstári számlákon és a bankbetéteken. Ukrajna teljes külső támogatási igényét az évre mintegy 50 milliárd dollárra becsülték. A még folyósítatlan 29,5 milliárd euró az IMF-, az Ukraine Facility- és a Világbank-programokhoz, valamint más partnerekhez kötődik, és konkrét reform- és jogszabályi lépésekhez volt feltételesítve.