Zelensky Brüsszelben: Putyin nem akar valódi tárgyalásokat; Babiš a Trump-Putyin-megállapodást „pofonként” értékelte Európának
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 16-án Brüsszelben, az EU-csúcson tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem akar valódi béketárgyalásokat. Andrej Babiš cseh miniszterelnök a helyszínen bírálta Donald Trump amerikai elnök Putyinnal kötött gázolaj-megállapodását, „pofonnak” nevezve azt Európának, és kijelentette, hogy nem támogatja 100 milliárd eurós ukrán segély beépítését az EU hosszú távú költségvetésébe.
Legfontosabb tudnivalók
- Zelenszkij október 16-án az EU-csúcson azt mondta újságíróknak Brüsszelben, hogy Putyin nem akar tárgyalásokat semmilyen formátumban, és „szavakkal játszik”.
- Babiš cseh miniszterelnök a Trump-Putyin-megállapodást „pofonnak” nevezte Európának, és kijelentette: „Csehország mindenesetre nem vállal ezért felelősséget”.
- Babiš ellenzi, hogy 100 milliárd eurós ukrán segélyt az EU hosszú távú költségvetésébe építsenek be; szerinte a támogatást hitelként, az EU költségvetésén kívül kellene finanszírozni.
- Trump október 11-én megállapodott Putyinnal orosz gázolaj szállításáról, és „energiafegyverszünetet” jelentett be, amely a média szerint csak az orosz olajfinomítók elleni csapásokat érinti.
- A Financial Times szerint Ukrajna nem tudott a Trump által október 11-én bejelentett energiafegyverszünetről.
- Zelenszkij október 14-én megerősítette, hogy az USA azzal fenyegetett: leállítja a hírszerzési adatcserét, ha az ukrán erők folytatják az orosz olajfinomítók elleni csapásokat.
- Október 15-én Trump a Newsmax-interjúban Zelenszkijt „a nem megfelelő embernek” nevezte, és azzal vádolta, hogy az ukrán elnök „nem akar megállapodni” a háború befejezéséről.
Miért fontos
Az EU-csúcson nyilvánosan felszínre került a szakadék az európai vezetők és a Trump-adminisztráció között az Oroszországgal folytatott tárgyalások kérdésében. Trump Putyinnal kötött gázolaj-megállapodása potenciálisan érintheti a szankciós rezsimet és az energiapiacokat. Babiš nyilvánosan szembehelyezkedett a 100 milliárd eurós ukrán segély uniós költségvetésbe való beépítésével. Az ukrán olajfinomítók elleni csapások kapcsán az amerikai nyomásgyakorlás – a hírszerzési adatcsere és a Starlink korlátozásán keresztül – szűkíti Ukrajna mozgásterét. Zelenszkij arra kényszerül, hogy válasszon: elfogadja Trump feltételeit, vagy a további küzdelmet választja amerikai támogatás garantálása nélkül.
Mi történt
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 16-án Brüsszelbe érkezett az EU-csúcsra, ahol újságíróknak kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin nem akar valódi béketárgyalásokat, és szerinte Oroszország most az európai és NATO-országok erejét teszteli. Az EU-csúcs szélén Andrej Babiš cseh miniszterelnök élesen bírálta Donald Trump Putyinnal október 9-én kötött gázolaj-megállapodását – amely orosz gázolaj szállításáról szól az amerikai és a világpiacokra –, azt „pofonnak” és „felállításnak” nevezve Európának. Babiš egyben bejelentette, hogy nem támogatja 100 milliárd eurós ukrán segély beépítését az EU hosszú távú költségvetésébe, szerinte a támogatást hitelként, az EU költségvetésén kívül kellene biztosítani. Zelenszkij figyelmeztetett: a gázolaj után gázmegállapodások jöhetnek, valamint a szankciók enyhítése más ágazatokban – a bankszektorban, magánszemélyekkel szemben, a vegyiparban és a befagyasztott orosz vagyont illetően. Kiemelte, hogy Kijevet előzetesen nem tájékoztatták a Washington és Moszkva közötti megállapodásokról. A háttérben október 14-én maga Zelenszkij erősítette meg, hogy az USA azzal fenyegetett: leállítja a hírszerzési adatcserét, ha az ukrán erők folytatják az orosz olajfinomítók elleni csapásokat. Zelenszkij javasolta, hogy amennyiben az USA a gázolaj-megállapodást szükségesnek tartja, biztosítson ballisztikus rakétákat az ukrán energetikai létesítmények védelmére a megállapodás teljesítéséhez szükséges időtartamra – jelezve, hogy ezt egyelőre nem kapta meg.
Miben térnek el a beszámolók
Két jelentős ellentét rajzolódik ki a források között. Először: Trump azt állítja, hogy mindkét fél – Ukrajna és Oroszország – beleegyezett az energiafegyverszünetbe, míg a Financial Times szerint Ukrajna nem tudott a Trump által október 11-én bejelentett megállapodásról. Másodszor: Babiš a Trump-döntést „pofonként” értékeli Európának, míg Trump a maga megállapodásait a háború befejezése felé tett lépésekként pozicionálja, és Zelenszkijt „a nem megfelelő embernek” nevezi a tárgyalásokhoz.
Háttér
Tizenkét amerikai szenátor levélben „az ukrán néppel szembeni árulásnak” nevezte Trump Putyinnal kötött megállapodását. A megállapodás előirányozza az orosz gázolaj világpiaci ellátásának újraindítását és az Oroszország elleni szankciók esetleges enyhítését. Az EU vezetői nyilvánosan biztosították Zelenszkijt, hogy az EU-s szankciókat nem fogják enyhíteni, miközben az USA a „szürke flottával” szembeni szankciók enyhítését szorgalmazza. Az ukrán M&Ms kódnevű katonai kampány az orosz repülőterek és a moszkvai légiforgalom megzavarására irányul mesterséges intelligenciával vezérelt drónokkal. Az USA nem figyelmeztette Kijevet az október 12-i és 13-i orosz ballisztikus csapásokra.