Az EU-csúcs aggodalmai: Trump lépései Moszkva felé tolják Washingtont
Az európai vezetők egy olyan forgatókönyvre készülnek, amelyben az amerikai elnök gyakorlatilag Moszkva pártjára áll, miután egy hét alatt visszavonta az évek óta bevezetett energiaszankciókat, nyomást gyakorolt Kijevre az orosz olajfinomítók elleni csapások leállítása érdekében, és megkérdőjelezte Zelenszkij legitimitását. A brüsszeli EU-csúcson a dán miniszterelnök úgy fogalmazott: a nyugati szövetség most gyengébb helyzetben van, mint pár nappal ezelőtt.
Legfontosabb tudnivalók
- Trump egy hét alatt gyakorlatilag elsöpörte a Kreml elleni évek óta bevezetett energiaszankciókat.
- Az amerikai elnök nyomást gyakorol Kijevre, hogy állítsa le az orosz olajfinomítók elleni csapásokat.
- Trump megkérdőjelezte Zelenszkij legitimitását, az orosz propaganda érveit ismételve.
- Zelenszkij jelezte, hogy árulásnak érzi a helyzetet, és nyilvánosan bírálta Trumpot.
- A brüsszeli EU-csúcson a dán miniszterelnök szerint a nyugati szövetség most gyengébb helyzetben van, mint pár nappal ezelőtt.
- Jövő hónapban Putyin és Trump találkozhat az APEC-csúcson Kínában, sem Zelenszkij, sem európai vezetők nem lesznek jelen.
- Az USA továbbra is fegyvert ad el és hírszerzési adatokat szolgáltat Ukrajnának.
Miért fontos
A fejlemények az Egyesült Államok Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos politikájának esetleges alapvető fordulatát jelzik. Az európai vezetők nyilvánosan is elismerték, hogy a nyugati szövetség meggyengült. Kijevre aktív amerikai nyomás nehezedik, hogy korlátozza az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapásokat, miközben Trump Zelenszkij legitimitását is megkérdőjelezi. A jövő havi, Kínában esedékes Trump–Putyin-találkozó az APEC-csúcson Zelenszkij és az európai vezetők részvétele nélkül különösen aggasztó jelzés a tetemben.
Mi történt
Egy hét leforgása alatt Trump gyakorlatilag elsöpörte a Kreml elleni évek óta érvényben lévő energiaszankciókat, és nyomást gyakorolt Kijevre, hogy állítsa le az orosz olajfinomítók elleni csapásokat. Megkérdőjelezte Zelenszkij legitimitását, az orosz propaganda érveit ismételve. Zelenszkij nyilvánosan bírálta Trumpot, és jelezte, hogy árulásnak érzi a helyzetet. A brüsszeli EU-csúcson a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen úgy fogalmazott: a nyugati szövetség most gyengébb helyzetben van, mint pár nappal ezelőtt, és figyelmeztetett, hogy Ukrajna támogatásának hiánya egész Európát és a NATO-t sokkal veszélyesebb helyzetbe hozná. Az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas hangsúlyozta, hogy a nyomást a támadóra kell gyakorolni, nem pedig az áldozatra. Eközben az Egyesült Államok továbbra is fegyvereket és létfontosságú hírszerzési adatokat szolgáltat Ukrajnának. Jövő hónapban Putyin és Trump várhatóan találkozik az APEC-csúcson Kínában, ahol sem Zelenszkij, sem európai vezetők nem lesznek jelen.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A két ukrán nyelvű forrás (ZN.UA és NV) a történetet Ukrajna szempontjából, a Kijevet fenyegető veszélyre összpontosítva tálalja. Az ukrán szerkesztőségek előtérbe helyezik az európai riasztást, a Trump-féle Moszkva-barát fordulatot és a Kijevre gyakorolt nyomást a finomítók elleni csapások beszélítésére. Kiemelt hangsúlyt kap Zelenszkij árulásérzése és Trump nyilvános bírálata, valamint az a felismerés, hogy Ukrajnát a megadásra szólítják fel. Az ukrán források kiemelik az európai aggodalmat is, hogy a megállapodás Ukrajna feje fölött születhet meg, amire a Trump–Putyin-találkozó közelgő lehetősége utal.
Miben térnek el a beszámolók
A források nem mindig értenek egyet abban, hogy mi hajtja Trump energiadöntéseit. Az egyik beszámoló szerint szakértők az Egyesült Államok Irán elleni háborúját tartják a magas üzemanyagárak fő okának, míg más beszámolók elsősorban a belpolitikai, a választások előtti üzemanyagár-összehasonlításra helyezik a hangsúlyt.
Háttér
Trump és Zelenszkij kapcsolata korábban is átesett már hasonló megrázkódtatásokon: a tavalyi Ovális Irodában tartott heves találkozó után az Egyesült Államok ideiglenesen korlátozta a hírszerzési adatok megosztását. Washington korábban egy 28 pontos, nagyrészt oroszpiaci érdekeket kiszolgáló béketervezetet próbált elfogadtatni Kijevvel. A franciaországi G7-csúcson Emmanuel Macron elnök rövid Trump–Zelenszkij-találtkozót szervezett, amelyen Zelenszkij az orosz rakételími által lerombolt kijevi székesegyházról készült fotókat mutatott be. Ukrajna tél előtt hiányt szenved az amerikai Patriot elfogórakétákból, miközben Oroszország fokozza a polgári infrastruktúra elleni csapásokat, ami Kijevben áramszüneteket és vízellátási zavarokat okoz. Kijev háborús kiadásai hatalmas költségvetési hiányt termelnek, amelyet Európának egyre nehezebb fedeznie. Az uniós külügyminiszterek hétfőn privátban megállapodtak, hogy Ukrajnával kapcsolatos politikájukat a Washingtoni pozíció ingadozásaitól függetlenül stabilan kell tartaniuk: együttműködnek az Egyesült Államokkal, amikor erre lehetőség van, és folytatják Kijev támogatását, amikor nincs.