Witkoff és Kushner Kijevben tárgyalt – először látogattak Ukrajnába a tárgyalások kezdete óta
Donald Trump amerikai elnök két különmegbízottja, Steve Witkoff és Jared Kushner szeptember 5-én Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, majd másnap, szeptember 6-án Kijevbe utazott, ahol Volodimir Zelenszkijjel három fordulóban egyeztettek. A második fordulóhoz csatlakoztak Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági tanácsadói. A felek megállapodtak a háromoldalú amerikai–ukrán–orosz tárgyalási formátumhoz való visszatérésről, valamint egy ukrajnai „téli csomagról”, de konkrét áttörést nem jelentettek be.
Legfontosabb tudnivalók
- Witkoff és Kushner szeptember 5-én Moszkvában több mint három órán át tárgyalt Putyinnal, majd szeptember 6-án vonattal Kijevbe utazott – ez volt az első ukrajnai látogatásuk a 2025 februárjában indult tárgyalások óta.
- A kijevi tárgyalás három fordulóban zajlott; a másodikhoz csatlakoztak Emmanuel Bonne (Franciaország), Günter Sautter (Németország) és Jonathan Powell (Egyesült Királyság) nemzetbiztonsági tanácsadók.
- A felek megállapodtak egy Ukrajna–Egyesült Államok–Európa formátumú találkozó megismétléséről, valamint a háromoldalú amerikai–ukrán–orosz tárgyalási formátumhoz való visszatérésről – helyszín és időpont nélkül.
- Az Egyesült Államok támogatja az úgynevezett „téli csomagot”: ukrán légvédelmi és energiaági támogatást, cseppfolyós földgázszállítást, valamint téma leépítési lépéseket.
- Az ISW értékelése szerint Putyin a moszkvai találkozón megerősítette Oroszország maximalista céljait és az úgynevezett „gyökérokok” megoldásának szándékát; a Kreml nem tett érdemi engedményeket.
- Zelenszkij szerint az amerikai küldöttektől azt az üzenetet kapta, hogy „az oroszok készen állnak a tárgyalásra”, de szkepticizmusát fejezte ki az orosz harctéri cselekmények és a támadások fokozódása miatt.
- Witkoff az X közösségi oldalon „jelentős haladásról” írt, beleértve a háromoldalú tárgyalások ütemezését; Kijevben és Moszkvában nem született konkrét áttörés.
Miért fontos
A látogatás az első alkalom, hogy Trump vezető tárgyalói elmentek Ukrajnába a 2025 februárjában indult folyamat során, ezzel megtörve a moszkvai útvonal egyeduralmát. A kijevi tárgyalás egy új amerikai–ukrán–európai (E3) koordinációs pályát hozott létre, ami átalakítja a diplomáciai architektúrát. A megállapodás a háromoldalú formátumhoz való visszatérésről és a „téli csomagról” jelzi a béketárgyalások esetleges formális újraindulását, miközben a Kreml maximalista követelései és a „gyökérokokra” való hivatkozás továbbra is széles szakadékot jelez a felek között.
Mi történt
Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja és Jared Kushner szeptember 5-én Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal több mint három órán át, majd szeptember 6-án vonattal Kijevbe utazott. Ez volt az első alkalom, hogy a tárgyalók Ukrajnába látogattak a 2025 februárjában indult folyamat kezdete óta. A kijevi megbeszélések három fordulóban zajlottak a Szofijivszka téren, a Szent Szófia-székesegyháznál. A második fordulóhoz csatlakoztak Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági tanácsadói (Emmanuel Bonne, Günter Sautter, Jonathan Powell). Zelenszkij mindhárom fordulót „nagyon érdemlegesnek” minősítette. Witkoff és Kushner találkozott az ukrán tárgyalócsoport tagjaival is: Kirilo Budanov (az Elnöki Hivatal vezetője), Rusztem Umerov (Külföldi Hírszerző Szolgálat), David Arakhamia (a Nép Szolgája frakció vezetője) és Szerhij Kiszlicja (az Elnöki Hivatal első helyettes vezetője). A megbeszélések témái között szerepelt az energetikai infrastruktúra, a gabonaszállítás, a villamosenergia-ágazat, valamint az olaj- és gázexport. Az ukrán és amerikai fél megállapodott a háromoldalú (Ukrajna–Egyesült Államok–Oroszország) tárgyalási formátumhoz való visszatérésről, valamint egy ukrajnai „téli csomagról”, amely légvédelmi és energetikai támogatást, cseppfolyós földgázszállítást és téma leépítési intézkedéseket foglal magában. Konkrét áttörést nem jelentettek be, és a Trump által a háború befejezésére szánt amerikai javaslat részleteit nem hozták nyilvánosságra. Witkoff az X közösségi oldalon „jelentős haladásról” írt, és bejelentette, hogy a konkrét következő lépéseket a következő hetekben jelentik be.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán médiában a látogatás erőteljes szimbolikus hangsúlyt kapott: az Ukrzaliznyicja által a vonaton kiírt „Peace Express” név, a székesegyházban tett rövid túra, valamint a Zelenszkij által az amerikaiaknak ajándékozott, „Kyiv Regime” feliratú pólók. Az ukrán tudósítók részletesen beszámoltak a tárgyalócsoport összetételéről (Budanov, Umerov, Arakhamia, Kiszlicja) és Zelenszkijnek a tárgyalásokat követő megbeszéléséről, amely a légvédelmi igényekről, a technológiai együttműködésről és a „téli csomagról” szólt. Az ukrán elemzők (Kraiev, Dzhigun, Horodnytsky, Denysenko) kritikusan fogalmaztak: az amerikai taktikát „ingadiplomáciának”, a „forma, nem a tartalom demonstrációjának” nevezték, és megkérdőjelezték, hogy Witkoff és Kushner mennyire értik a helyzetet a terepen. Kiemelték, hogy az amerikai küldöttek nem helyeztek el virágot a Mihajlivszka-téri emlékfalnál, és nem látogattak el az orosz csapások helyszíneire. Az ukrán források az Élysée-palota és az ISW értékeléseit idézték, amelyek szerint a Kreml nem tett érdemi engedményeket, és Putyin követelései messze túlmutatnak a Donyec-medencén.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi média – élén a Le Monde és a Financial Times – a találkozókat az áttörés hiányával és az amerikai javaslat részleteinek közzététele nélkül jellemezte. Az EU intézményi hangjai (Kaja Kallas, Christian Wigand, az Európai Bizottság szóvivője) üdvözölték a diplomáciai impulzust, de hangsúlyozták Oroszország folyamatos eszkalációját a civilek, az infrastruktúra és az ukrán gabonaexport ellen, és megerősítették az EU készségét a nyomásgyakorlás folytatására. Az Élysée-palota forrásai kiemelték az új amerikai–ukrán–európai (E3) formátum elindítását, és közölték, hogy az „Anchorage-formula” és a korábbi 20 pontos terv már nem tekinthető a folyamat alapjának. A Bloomberg és az FT forrásai szerint a moszkvai találkozón nem született jelentős előrelépés, Putyin továbbra is a teljes Donyeck megye ellenőrzésére törekszik, és az ISW szerint az orosz erők a jelenlegi ütemben 2032 előtt nem valószínű, hogy elfoglalják azt. A tudósítások kitértek Witkoffnak Putyinnal kapcsolatos nyilvános nyilatkozataira és a moszkvai látogatás elején Kirill Dmitrievvel folytatott 3,5 órás munkaebédre.
Háttér
Oroszország 2022 februárjában indította el Ukrajna elleni teljes körű invázióját. A Trump-adminisztráció 2025 februárjában nyitott külön tárgyalási pályát Oroszországgal; 2026. szeptember 6-ig Witkoff nyolc moszkvai utat tett, de nem járt Kijevben. Az amerikai tisztviselők korábban egy 20 pontos béketervet mutattak be, amelyet egy korábbi 28 pontos tervezetből alakítottak át Ukrajna és az európai partnerek közreműködésével. Az orosz Állami Duma választásait szeptember 18–20-ra tűzték ki; az amerikai küldöttek azt mondták Kijevnek és az E3-nak, hogy ezt követően új orosz tárgyalási hajlandóság alakulhat ki. A Kreml „Anchorage-formulája” (a 2025 augusztusi Trump–Putin alaszkai találkozóhoz kötődő, úgynevezett 3+2 területi elképzelés) az Élysée-palota szerint már nem tekinthető az amerikaiak részéről relevánsnak.