Közzétéve: · Frissítve:

Szencsénben: Trump, Szí Csong-pin és Putyin első hármas csúcstalálkozója

Az APEC szencséni csúcsán 19. novemberen megtartották Donald Trump, Szí Csong-pin és Vlagyimir Putyin első hármas találkozóját. A hivatalosan előre nem egyeztetett napirend és a bejelentett témák ellenére Ukrajna kérdése tovRanking maradt a nemzetköвому diskurzus középpontjában; Kijev részvételét a béke megoldásában feltétlennek tartja.

Legfontosabb tudnivalók

  • A hármas találkozóra 19. novemberen, a szencséni APEC-csúcs keretében került sor.
  • Szí Csong-pin és Putyin 18. novemberen külön kétoldali találkozót tartott.
  • Trump és Putyin 18. novemberen az APEC-банкеті során csak röviden üdvözölte egymást.
  • A Trump–Putin kétoldali találkozót 19. novemberre erősítették meg, pontos időpont nélkül.
  • Oroszország, Kína és az Egyesült Államok előre nem egyeztetett formális napirendet.
  • Kijev szerint a béke megoldásról nem dönthetnek Ukrajna részvétele nélkül.
  • Szí Csong-pin, Trump és Putyin együtt контролюják a világ nukleáris fegyverzet mintegy 90 százalékát.

Miért fontos

A hármas csúcs az első alkalom, amikor a világ három nagyhatalmának vezetője közvetlenül együtt tárgyal egymással. Trump a nukleáris kérdéseket nevezte prioritásnak, miközben a három állam mintegy 90 százalékát birtokolja a világ nukleáris fegyverzetének. Ukrajna számára pedig különösen fontos, hogy a Kijev nélkül zajló megbeszélések milyen nyomást gyakorolhatnak Európára és a tárgyalások menetére.

Mi történt

Szí Csong-pin és Vlagyimir Putyin 18. novemberen kétoldali találkozót tartott a szencséni APEC-csúcs keretében. A nyilvános beszámolók szerint a megbeszélésen szó esett az orosz–ukrán háború befejezéséről, Putin pedig beszámolt moszkvai tárgyalásairól Donald Trump különleges követőivel, Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel. Aznap este Trump és Putyin az APEC ünnepi fogadásán kezet fogtak és röviden köszönték egymást, de külön teljes értékű kétoldali találkozó nem zajlott. November 19-én megtartották az első hármas találkozót, amelynek formális napirendjét a három fél előre nem egyeztette meg. A külön Trump–Putin találkozót is megerősítették arra a napra, de pontos időpontot nem közöltek. Az APEC-csúcs hivatalosan megerősített témái között a nukleáris fegyverzet nem terjesztése és a világszerte való béke biztosítása szerepelt; Trump említette Iránt, Ukrajnát, az Nvidia ügyét és Kim Jong-unnal való esetleges találkozást.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán média egyik központi üzenete, hogy Kijev kimaradása a tárgyalásokból önmagában problémás: a béke megoldását és Ukrajna jövőjét nem lehet a főváros nélkül meghatározni. Ukrajna azt reméli, hogy Trump és Szí Csong-pin a befolyásukkal nyomást gyakorolnak Oroszországra. A hazai elemzők közben az esetleges közvetett kockázatokra figyelmeztetnek, különösen az Európára gyakorolt lelki nyomásra, a „jalta 2.0” narratívára és a Putyin számára nyíló nemzetközi platformra. A kijevi álláspont az is, hogy a kínai kereskedelmi kapcsolatok miatt Peking kulcsfontosságú tényező Oroszország és az ukrán védelmi importok szempontjából. Ugyanazon a napon, 19. novemberen, az ukrán, európai és amerikai képviselők külön megbeszélést terveztek Berlinben.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

A nemzetközi tudósítás elsősorban a diplomáciai mechanikára koncentrál: Kína eredetileg külön Szí–Trump és Szí–Putin találkozókat tervezett, és csak 16. novemberen erősítette meg a hármas formátumot. A hivatalosan bejelentett témák között a nukleáris biztonság, az atomfegyverek elterjedésének korlátozása és a nemzetközi stabilitás szerepelt. Az elemzők többsége a csúcsot elsősorban nyilvános eseménynek és fotó alkalommal tekintik, amelyben a résztvevők nem feltétlenül szándékoztak érdemi tárgyalásokat folytatni az Ukrajna-kérdésről. Az európai hivatalok óvatosan fogadták a hármas kezdeményezést, de hangsúlyozták, hogy az Ukrajna jövőjéről csak Kijev, Moszkva és Európa bevonásával lehet tárgyalni.

Miben térnek el a beszámolók

A források nem egységesek abban, hogy valóban napirendre került-e az Ukrajna-kérdés. A kínai és a Kremlhez близьк közlemények szerint az orosz–ukrán háború nem szerepelt a hivatalos napirendben, amelyet egyébként előre nem egyeztettek meg. Dmitrij Peszkov viszont kijelentette, hogy a „aktuális kérdések” között a háború és esetleg Írán is szóba jön, miközben az ukrán illetékesek számítottak a téma felvetésére. Розбіжність є щодо й формату зустрічі Трампа і Путіна: Кремль не узгодив час повноцінної розмови, тоді як Юрій Ушаков запевняв, що незалежно від формату відбудеться повноцінна бесіда. Оцінки результату також різняться: Пітер Дікінсон переважно фотосесію та PR-захід без серйозних переговорів про Ukraine очікує, а Віта Голод вважає, що зустріч може дати Путіну політичний виграш. Оцінки щодо «другої Ялти» та перерозподілу сфер впливу також суперечать одна одній.

Háttér

Китай спочатку окремі зустрічі Сі Цзіньпіна з Трампом та Сі Цзіньпіна з Путіним планував, і лише 16 листопада МЗС Китаю офіційно підтвердило тристоронній формат. Росія, Китай і США заздалегідь не узгоджували порядок денний. Трамп і Путін до шеньчженьського саміту зустрічалися особисто сім разів, останнього разу 2025 серпня Алясці, де війна в Україні була головною темою, але домовленості досягти не вдалося. Китай є стратегічний партнер Росії та найnagyobb importőr товарів до України, зокik a honvédelem területén is.