Trump Putyinhoz fordult: szankciók enyhítése, nyomás Zelenszkijre és esetleges csúcstalálkozó Putyinnal és Hszi Csin-pinggel
Donald Trump az elmúlt hónapban gyökeresen átalakította az Egyesült Államok Oroszországgal és az ukrajnai háborúval kapcsolatos politikáját: a Vlagyimir Putyint érő bírálatok után nyíltan a moszkvai vezető felé közeledett. Szankciókat enyhített vagy törölt, orosz gázolajat vásárol, és tárgyalásra kényszeríti Volodimir Zelenszkijt. Ukrajna és európai szövetségesei aggodalmukat fejezték ki a fordulat miatt.
Legfontosabb tudnivalók
- Trump az elmúlt hónapban a Putyint ért bírálatokból a moszkvai vezető felé nyílt rokonszenvbe fordult át.
- Az elnök nyomást gyakorol Zelenszkijre, hogy kössön békemegállapodást Putyinnal.
- Trump enyhített vagy eltörölt egyes Oroszország elleni szankciókat, ideiglenesen a gázolajra vonatkozókat is.
- Trump jelezte, hogy a következő hónapban Zelenszkij részvétele nélkül találkozhat Putyinnal és Hszi Csin-pingnel.
- Az elnök azt mondta: Oroszország „teljesen normálisan” viselkedett Ukrajnával szemben.
- A Trump-kormányzat cáfolja az ukrán állítások nagy részét a műholdas kommunikáció és a hírszerzési megosztás korlátozásáról.
- Az amerikai szavazók 78%-a szerint Trump politikája legalább részben felelős az áremelkedésekért.
Miért fontos
Az amerikai politika ilyen mértékű elmozdulása közvetlenül érinti az ukrajnai háború alakulását, Ukrajna biztonsági támogatását és a nemzetközi szankciórendszer jövőjét. Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók enyhítése és az orosz üzemanyag amerikai vásárlása gazdasági és politikai jelzést küld Moszkvának, míg a műholdas kommunikáció és a hírszerzési információk esetleges korlátozása – ha valóban fennáll – csökkentheti Ukrajna képességét az orosz célpontok elleni csapásokra és a légvédelemre. A fordulat ráadásul alig két héttel a november 3-i amerikai félidős választások előtt zajlik, és a közvélemény-kutatások szerint a szavazók többsége az emelkedő megélhetési költségeket tartja legfőbb problémájának.
Mi történt
Az elmúlt hónapban Donald Trump az ukrajnai háborúval kapcsolatos politikájában éles fordulatot hajtott végre: a Vlagyimir Putyint ért korábbi bírálatokból a moszkvai vezető felé nyílt rokonszenvbe mozdult el. Az elnök szankciókat enyhített vagy törölt – ideiglenesen az orosz gázolajra vonatkozókat is –, és megállapodott Putyinnal, hogy Moszkva több gázolajat szállít a világpiacra. Trump emellett amerikai oldalról orosz gázolajat kezdett vásárolni. Miközben a Trump-kormányzat egyik tisztviselője szerint az elnöknek „nincs immunitása” – egyik nap megköt egy megállapodást, hogy másnap egy még kedvezőbbet köthessen –, Trump nyomást gyakorol Volodimir Zelenszkijre a Putyinnal kötendő béke érdekében, és jelezte, hogy a következő hónapban Zelenszkij nélkül találkozhat Putyinnal és Hszi Csin-pinggel. Az elnök külügyi megbízottja, Steve Witkoff „humanistaként” méltatta Putyint, amiért szabadon engedett egy 2022 óta Oroszországban fogva tartott amerikai tanárt. Trump a háború „soha nem látott” közelségét emlegette a befejezéshez, egyúttal azzal vádolta Ukrajnát, hogy az orosz olajfinomítók elleni támadásai globális energiaválságot okoztak. Ukrajna arról számolt be, hogy a SpaceX műholdrendszere leállt a nagy sebességű drónokra telepítve, ami korlátozza a csapásmérő és légvédelmi képességeket. A november 3-i amerikai félidős választások közeledtével a megélhetési költségek és az energiaárak a szavazók legfőbb gondjává váltak: a Reuters/Ipsos felmérése szerint az amerikaiak 78%-a legalább részben Trump politikáját teszi felelőssé az áremelkedésekért.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források a változás legfájdalmasabb pontjaira helyezik a hangsúlyt: Washington fokozza a nyomást Zelenszkijre, és ukrán tisztviselők szerint az Egyesült Államok a műholdas kommunikáció és a hírszerzési információk korlátozásával is szorítja Ukrajnát. Kijev beszámolt arról, hogy a SpaceX Starlink rendszere a nagy sebességű drónokra telepítés után leállt, ami korlátozza az orosz célpontok elleni csapásokat és a védekezést. Ukrajna és több európai szövetségese aggodalmát fejezte ki a Trump-kormányzat Oroszországgal kapcsolatos fordulata miatt, és attól tart, hogy ez aláássa Ukrajna tárgyalási pozícióját.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi értelmezések középpontjában Trump Putyinhoz fűződő viszonyának gyökeres átalakulása áll, valamint az a kérdés, hogy a november 3-i amerikai félidős választások milyen szerepet játszanak a fordulatban. A külföldi elemzések kiemelik az orosz szankciók enyhítését, az orosz gázolaj amerikai felvásárlását, valamint a Putyinnal és Hszi Csin-pinggel Zelenszkij nélkül tervezett esetleges csúcstalálkozót. A Reuters rámutat, hogy a megélhetési költségek és az energiaárak a szavazók legfőbb problémájává váltak, és az amerikai fogyasztók várhatóan nem érzékelhetik egy esetleges ukrajnai megállapodás hatását a választás előtt. A WSJ nemzetközi tudósítója, Jaroszlav Trofimov szerint a Trump–Putyin közeledés nehezen érthető az amerikai választási kampány logikájában, hiszen az amerikai szövetség Putyinnal a republikánusok körében is népszerűtlen.
Miben térnek el a beszámolók
Két fő ponton mutatkozik érdemi eltérés a források között. Egyrészt az ukrán tisztviselők feltételezése szerint az Egyesült Államok korlátozza a műholdas kommunikációt és a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával – ezt a Trump-kormányzat nagyrészt cáfolja. Másrészt Trump Ukrajnát tette felelőssé a gázolajárak emelkedéséért az orosz olajfinomítók elleni támadások miatt, miközben a piaci elemzők szerint az áremelkedés nagyobb része az Ormuzi-szoroson keresztüli ellátási zavarokra vezethető vissza, amelyek az Egyesült Államok Irán elleni háborújának következményei.
Háttér
Trump aláírt egy törvényt, amelyet a később elhunyt Lindsey Graham szenátor kezdeményezett, és amely új, szigorú szankciókat, valamint vámokat írt elő Oroszországgal szemben az ukrajnai háború miatt. Az elnök azonban ezt követően a törvényben foglalt számos oroszellenes korlátozást eltörölt vagy enyhített. Az amerikai legfelsőbb bíróság az év elején Trump vámjainak jelentős részét megsemmisítette; az elnök ezután más jogcímeken – például kényszermunka vádjával – igyekezett behozatali adókat kivetni. A novemberi félidős választások közelsége, valamint a hazai gazdasági nyomás magyarázatul szolgálhat a Trump-kormányzat új irányvonalára.