Trump a Newsmax-interjúban kijelentette, hogy nem akar Zelenszkijjel tárgyalni

Miért fontos

Egy amerikai elnök nyilvánosan elutasította, hogy egy háborúban álló szövetséges ország választott vezetőjével tárgyaljon. Trump jelezte, hogy egy esetleges orosz–amerikai megállapodás megköthető Kijev megkerülésével, ami a korábbi amerikai külpolitikai irányokhoz képest drasztikus változás. Egyben nyomást gyakorolt Ukrajnára az orosz olajfinomítók elleni csapások beszüntetésére, a világpiaci olajárakra hivatkozva, és a háborút Oroszország számára megnyerhető kimerítő háborúként festette le.

Mi történt

Donald Trump október 15-én a Newsmax televíziónak adott interjút, amelyben kijelentette, hogy nem akar Volodimir Zelenszkijjel tárgyalni, mert szerinte az ukrán elnök nem akar Oroszországgal egyezkedni. Trump „nem nagy rajongója” Zelenszkijnek, és „nem vele kellene tárgyalnunk” – mondta. Közölte, hogy ha létrejön békeegyezség Oroszországgal, az a jelenlegi ukrán elnök részvétele nélkül fog megszületni.

Trump élesen bírálta az ukrán fegyveres erők csapásait orosz olajfinomítók ellen, mondván ezek csak a világ olajárát emelik, és a támadásokat „szégyennek” nevezte. Szólította Zelenszkijt, hogy hagyjon fel ezekkel a csapásokkal, hozzátéve, hogy ugyanezt kéri Putyintól is. Trump azzal érvelt, hogy Zelenszkijnek engedményeket kell tennie Putyinnak, mert Oroszország sokkal nagyobb mozgósítási erőforrással bír egy kimerítő háborúban. Azt mondta, Oroszország elveszíthet egymillió embert, és mögöttük még sokmillióan állnak.

Trump ismét ukrán elnökválasztást sürgetett, és megkérdőjelezte Zelenszkij közvetlen társadalmi támogatottságát. Azt állította, könnyebb Putyinnal megállapodni, mint Zelenszkijjel, és a két vezető személyes ellenszenvét jelölte meg a tárgyalások fő akadályaként. Az ideiglenesen megszállt Krímet „a legszebb földdarabnak” nevezte, amelyet minden oldalról tenger vesz körül, és megjegyezte, hogy saját fejlesztői háttere miatt „érti a jó földet".

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán nyelvű tudósítások vezető elemként kezelik Trump azon kijelentéseit, hogy Zelenszkijjel nehezebb tárgyalni, mint Putyinnal, és hogy Zelenszkij „nem az a személy, akivel tárgyalnunk kellene”. Több ukrán forrás előtérbe helyezi Trumpnak az ukrán csapások orosz olajfinomítók elleni bírálatát, és a „szégyen” minősítést. Az ukrán szerkesztőségek kiterjedt háttér-információkat adnak Putyin 2024. júniusi ultimátumáról (amely a Donyeck-, Luhanszk-, Zaporizzsja- és Herszon-megyei teljes ukrán kivonulást követeli, beleértve az Oroszország által soha be nem vontatott területeket is), valamint arról az amerikai nyomásgyakorlásról, amely területi engedményekre és a NATO-csatlakozási szándék elhagyására ösztönzi Kijevet. Az ukrán források idézik Anne Applebaum amerikai történész és újsaggers bírálatát is, amely szerint Trump az Oroszország elleni szankciók feloldásával és Ukrajna nyomásgyakorlásával saját előző 18 hónapnyi diplomáciai erőfeszítéseinek eredményét semmisítette meg.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

A nemzetközi keretezés az egyetlen, Azerbajdzsánból származó angol nyelvű forrásra korlátozódik, amely a történetet Trump azon állítása köré szervezi, miszerint Zelenszkij nem akarja befejezni a háborút, és előtérbe helyezi a választások kiírásának legitimitási kérdését. Ez a keretezés kevésbé hangsúlyozza az olajfinomítók elleni csapások vitáját, a 2024. júniusi orosz ultimátum hátterét és az Anne Applebaum-idézetet, amelyeket viszont az ukrán források kiemelnek.

Miben térnek el a beszámolók

Egyes források Trump ukrán választásokra vonatkozó felhívását korábbi, visszatérő kijelentésként tálalják, míg mások a Newsmax-interjúban elhangzott új felszólításként kezelik. A források abban is eltérnek, hogy az interjú a Newsmax „Finnerty” műsorában zajlott-e, vagy a Newsmax csatornánál általában.

Háttér

2024 júniusában Vlagyimir Putyin orosz vezető ultimátumot adott a tárgyalások előfeltételeként: az ukrán erők teljes kivonulását követelte a Donyeck-, Luhanszk-, Zaporizzsja- és Herszon-megyei területekről, beleértve azokat is, amelyeket soha nem ellenőrzött orosz csapatok. A Trump-kormányzat nyilvánosan, valamint az úgynevezett béketervekben ismételten nyomást gyakorolt Kijevre, hogy fogadja el a Kremlnek tett területi engedményeket, és mondjon le NATO-csatlakozási szándékáról. Trumpnak érdeke fűződik az energiaárak csökkentéséhez a november 3-i amerikai félidős választások előtt, és ennek érdekében Putyinnal megállapodott orosz dízelüzemanyag vásárlásáról. Ukrajna korábban három napra felfüggesztette az orosz olajfinomítók elleni támadásokat egy úgynevezett energetikai tűzszünet után, de a Kreml elismerte, hogy a tűzszünet konkrét paraméterei soha nem véglegesedtek, és az orosz csapások ukrán energetikai létesítmények ellen folytatódtak; Zelenszkij később a Financial Timesnak nyilatkozva közölte, hogy a tilatmat feloldották, és a támadások október 15-én újraindultak.