Trump-kormány
A Trump-kormány az Egyesült Államok kormánya, amelyet a republikánus Donald Trump alakított meg a 2024-es elnökválasztáson aratott győzelmét követően. Második kormánya 2025 januárjában lépett hivatalba. A Fehér Házban, a szövetségi minisztériumokban és ügynökségekben magas pozíciókba kinevezett Republikánus Párt tagjaiból áll.
-
Britannia és Francia nagyszabású hadgyakorlatot tart Lengyelországban az Ukrajnába tervezett erők előkészítésére
Britannia és Francia közösen vezeti a lengyelországi Koalicja hadgyakorlatot, amelynek célja egy esetleges, Ukrajnába irányított multinacionális erő felkészítése. A november 9–22. között megrendezésre kerülő gyakorlaton közel 2800 katonai személy vesz részt, miközben a végleges ukrajnai kontingens összetétele és működési rendje még nem ismert.
-
Pártviteli viták a Starlink ukrán katonai használatának korlátozásáról
Ukrajnában a Starshield működésének sebességkorlátozása zavarta a katonai kommunikációt, a logisztikát és több drón használatát. 20-án Pete Hegseth azt mondta, az Egyesült Államok nem adott erre vonatkozó parancsot, míg más jelentések szerint az intézkedést Elon Musk vagy a Trump-kormányzat kezdeményezte.
-
Witkoff Putyinnal tárgyalt Szentpéterváron a Moszkva által bejelentett háromoldalú tárgyalások előkészítéséről
Az Egyesült Államok különmegbízottja, Steve Witkoff október 20-án találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel és Alexander Stubb finn elnökkel Oslóban, ahol a felek a háború befejezésére és Ukrajna biztonsági garanciáira vonatkozó javaslatokat vitatták meg. Witkoff másnap a háromórás szentpétervári találkozón Vlagyimir Putyinnal közölte azokat az elképzeléseket; Putyin bejelentette a több mint négy éve fogva tartott amerikai állampolgár, Stephen Hubbard szabadon bocsátását, az orosz kormányzat pedig közölte, hogy elvben kész november második dekádjában újraindítani az USA–Oroszország–Ukrajna háromoldalú tárgyalásokat.
-
Zelenszkij és Witkoff Oszlóban tárgyalt a béke-kérdésekről
Október 20-án Oszlóban Zelensky ukrán elnök és Steve Witkoff amerikai különleges megbízott találkozott a norvég és finn vezetők, valamint európai és szövetséges partnerek jelenlétében. A megbeszélések középpontjában az ukrán biztonsági garanciák, a tűzszünet, a területi kérdések és a háború utáni európai biztonsági rend állt. Witkoff ezután Oroszországba utazott, hogy a javaslatokat a vezetőkkel ismertesse.
-
Zelenszkij: az Egyesült Államok újra megosztja hírszerzési adatait Ukrajnával
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az NBC amerikai televízió Meet the Press című műsorában október 18-án, vasárnap azt mondta, hogy az Egyesült Államok „bizonyos idő” után ismét megosztja Ukrajnával a hírszerzési adatokat. Hangsúlyozta, hogy csak az Egyesült Államok rendelkezik olyan egyedi adatokkal, amelyek előre jelzik az orosz ballisztikus rakéták indítását. Az interjúban szó volt a SpaceX Starshield termináljainak korlátozásáról, a Trump-Putyin megállapodás szerinti dízelüzemanyag-szállításokról és a Trump-adminisztráció által kilátásba helyezett szankciófelfüggesztésről is.
-
A SpaceX korlátozta a Starshield sebességét Ukrajnában – a lépést Kijev „tervezett műveletnek” tartja
Október 14-ről 15-re virradó éjjel a SpaceX egyoldalúan sebességkorlátot vezetett be a Starshield katonai műholdas terminálokra Ukrajnában, a bejelentett határérték 160 km/h. Az ukrán hadsereg emiatt nem tudja használni a Shahed típusú orosz robotrepülőgépek elfogására szolgáló drónjait. Volodimir Zelenkij elnök október 17-i EU-s tesztje alapján „tervezett műveletnek” nevezte a lépést, míg a Fehér Ház és Elon Musk egymást vádolják a döntéssel.
-
Trump a Newsmax-interjúban élesen bírálta Zelenszkijt, és ukrán választásokat követelt
Donald Trump amerikai elnök a Newsmax csatornának adott, október 15-én sugárzott interjúban „nem nagy rajongója" Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, és közölte, hogy Zelenszkijjel nehezebb tárgyalni, mint Vlagyimir Putyinnal. Az ukrán olajfinomítók elleni csapásokat „szégyennek" nevezte, és ismét ukrán választásokat követelt. Zelenszkij október 16-i brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta, könnyebb Tramppal tárgyalni, mint Putyinnal, és Ukrajna kész választásokat tartani, ha Oroszország 60 napos tűzszünetet fogad el.
-
Oroszország nagyszabású csapássorozatot indított az ukrán energetikai infrastruktúra ellen – Geraszimov a Putyinnak tartott jelentésben erősítette meg a kampányt
Október 16-án Valerij Geraszimov, az orosz vezérkari főnök a Kremlben tartott tájékoztatón jelentette Vlagyimir Putyinnak, hogy az orosz fegyveres erők megkezdték az ukrán energetikai létesítmények elleni nagyszabású csapássorozatot. Az éjszaka és a reggel folyamán legalább 10 megyében – köztük Vinnyica, Voliny, Donyeck, Zaporizzsja, Zsitomir, Odessza, Rivne, Ternopil, Hmelnickij és Harkov – támadtak energetikai célpontokat, Volodimir Zelenszkij szerint több mint 15 fontos erőművet és átviteli létesítményt eltalálva. A támadássorozat az október 11-én bejelentett, Trump által közvetített „energetikai tűzszünet” hátterében zajlik.
-
A Trump-adminisztrció fontolgatja a „szürke flotta” szankcióinak enyhítését
Donald Trump amerikai elnök kormánya fontolóra veszi az orosz, iráni és venezuelai olajat szállító úgynevezett „szürke flotta” hajóira vonatkozó amerikai szankciók enyhítését. A cél a rekordmagas tanker-fuvardíjak csökkentése és a Perzsa-öböl olajexportjának növelése; a szankcionált hajók kizárólag nem szankcionált nyersolajat és kőolajtermékeket szállíthatnának, a Pénzügyminisztérium egyedi engedélyével. Chris Wright energiaügyi miniszter a rijádi Világkőolaj-kongresszuson videóüzenetben erősítette meg a tárgyalásokat.
-
Az USA azt javasolta, hogy a befagyasztott orosz vagyont adják át egy amerikai ellenőrzésű struktúrának; az európaiak elutasították
Az Egyesült Államok a Financial Times beszámolója szerint azt javasolta európai szövetségeseinek, hogy a 2022-ben befagyasztott mintegy 260 milliárd eurós orosz szuverén vagyont részben oldják fel, és egy Washington által ellenőrzött pénzügyi struktúrába helyezzék át a béketárgyalások újraindítása érdekében. A tervet Steve Witkoff és Jared Kushner, Donald Trump elnöki megbízottjai terjesztették elő a Miami-találkozón, amelyen az Egyesült Államok, Ukrajna, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, az EU és a NATO képviselői vettek részt. Az európai küldöttek elutasították a javaslatot, és közölték, hogy nem adják át az ellenőrzést a vagyont illetően, és nem küldenek semmit vissza Moszkvának. Friedrich Merz német kancellár október 15-én, a brüsszeli EU-csúcstalálkozó előtt kijelentette, hogy a befagyasztott orosz vagyon Európában marad, és a sorsáról maguk az európaiak döntenek.
-
Oroszország 39 ballisztikus rakétával és 128 drónnal támadta az ukrán energiahálózatot – 600 ezren áram nélkül
Oroszország a hajnali órákban két hullámban, 39 ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő drónnal támadta Ukrajna energetikai és kritikus infrastruktúráját, elsősorban Kijevet, a Kijevi és a Harkivi területet. A légvédelem 4 rakétát és 115 drónt (a drónok 90%-át) semlegesített. A csapás eltalálta a kijevi TEC-4 hőerőművet és egy kilencemeletes lakóházat a Deszjanszkij kerületben; a tűz a 400 m²-es területen az 1–8. emeleteket érintette. A támadásban legalább hárman meghaltak és több mint húszan megsérültek Kijevben, és országszerte legalább 600 ezren maradtak áram nélkül. A támadás két nappal azután történt, hogy Donald Trump amerikai elnök „energetikai tűzszünetet” jelentett be a Truth Social közösségi oldalán.
-
A SpaceX sebességkorlátozást vezetett be a Starlink katonai csomagjára Ukrajnában
A SpaceX a 2026. október 13-ról 14-re virradó éjszakán egyoldalúan sebességkorlátozást vezetett be a Starlink katonai célú Starshield csomagját használó ukrán erők termináljain, előzetes figyelmeztetés nélkül. A hivatalos küszöb 160 km/h (100 mph) volt, de az ukrán alakulatok ennél alacsonyabb sebességnél is jelvesztésről számoltak be. A 7. légideszant hadtest a Hulajpol irányában törölt több drónmissziót; Zelenszkij elnök „nagy hibának” nevezte a döntést és az emberéletekért rótta fel a felelősséget.
-
Zelenszkij megerősítette: Trump adminisztrációja azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a hírszerzési együttműködést, ha Ukrajna nem hagy fel az orosz olajfinomítók elleni csapásokkal
Zelenszkij elnök egy NPR-interjúban megerősítette, hogy a Trump-adminisztráció figyelmeztette Ukrajnát: leállíthatják a hírszerzési adatok megosztását és fegyverszállításokat, ha Kijev nem hagy fel az orosz olajfinomítók elleni csapásokkal. A figyelmeztetést személyesen nem neki, hanem a tábornokainak továbbították. Október 12-én és 13-én este Oroszország ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet, és Ukrajna nem kapott előzetes figyelmeztetést amerikai partnereitől – a légiriadó csak az első robbanások után szólalt meg. Október 14-re virradó éjszaka a SpaceX sebességkorlátozásokat vezetett be a Starlink/Starshield ukrán katonai terminálokon, ami megzavarta a drónműveleteket. Trump másnap cáfolta, hogy a hírszerzési együttműködés leállt volna.
-
Trump bejelentette az „energia-fegyverszünetet”, de a Kreml nem erősítette meg, és röviddel az bejelentés után Oroszország ukrán energetikai létesítményeket csapott
Donald Trump amerikai elnök október 11-én a Truth Social közösségi oldalon „energia-fegyverszünetet” jelentett be Oroszság és Ukrajna között. A Fehér Ház később az Axiosnak úgy fogalmazott: a megállapodás értelmében mindkét fél lemondana a másik olajfinomítóinak támadásáról. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov október 12-én annyit mondott, hogy a kapcsolatfelvétel folyamatban van, de nem erősített meg egyezményt. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij a varsói biztonsági fórumon közölte, hogy a bejelentés számára újdonság volt, Ukrajna kész a tűzszünetre, ha Oroszország is az, és figyelmeztetett, hogy a télen választ fog adni, ha Moszkva nem állapodik meg. Az ukrán és nemzetközi források szerint a bejelentés utáni órákban az orosz erők ukrán energetikai infrastruktúrát, köztük a TEC-5 hőerőművet Harkivban csapást mértek.
-
Trump a Putyinnal kötött dízelolaj-megállapodás után Zelenszkij leváltását szorgalmazta
Október 9-én Donald Trump amerikai elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és bejelentette, hogy 300 ezer–3 millió tonna orosz dízelolaj szállításáról állapodtak meg az amerikai és a világpiacok számára. Az amerikai Pénzügyminisztérium általános engedélyt adott ki az ügylethez, a Kreml pedig előrehozta a 2026 júliusában bevezetett dízelexport-tilalom feloldását. A bejelentést követően Trump nyilvánosan Zelenszkij ukrán elnököt támadta, kijelentve, hogy „Itt az ideje, hogy Ukrajna új elnököt válasszon", és azzal vádolta Zelenszkijt, hogy háborút tudna befejezni, de nem teszi. Elon Musk a X-en támogatta Trump bírálatát. A megállapodás aláírása közben Miami-ban amerikai–ukrán–európai–NATO-tárgyalások folytak a háború lezárásáról, amelyeket előrehozottan berekesztettek.
-
Trump adminisztrációja a PURL-mechanizmus és a hírszerzési együttműködés felfüggesztésével fenyeget, miközben bejelentette az "energia-tűzszünetet"
A Trump-adminisztráció a hétvégén európai és ukrán tisztviselőknek telefonon jelezte, hogy kész felfüggeszteni a PURL fegyverbeszerzési mechanizmust és a hírszerzési adatok megosztását Ukrajnával, ha Kijev nem hagy fel az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapásokkal. Párhuzamosan Trump vasárnap a Truth Social közösségi oldalon azonnali "energia-tűzszünetet" jelentett be Ukrajna és Oroszország között, amelyről Zelenszkij és az európai partnerek szerint nem egyeztettek velük, és amelyet Oroszország a bejelentés napján nem tartott tiszteletben.
-
Trump megállapodott Putyinnal az orosz dízelexport engedélyezéséről – Kijev és Európa élesen bírálja az egyezséget
Donald Trump amerikai elnök október 9-én bejelentette, hogy telefonon megállapodott Vlagyimir Putyinnal az orosz dízel üzemanyag nagy léptékű, amerikai és világpiaci újraindításáról. Az amerikai Pénzügyminisztérium ideiglenes általános engedélyt adott ki az orosz eredetű dízel behozatalára. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „gyenge döntésnek” és Putyinnak adott „születésnapi ajándéknak” nevezte az egyezséget, míg az EU, az Egyesült Királyság, Németország, Finnország, Svédország és Észtország vezetői jelezték, hogy nem enyhítenek a Moszkvára nehezedő nyomáson, és az EU külügyminiszterei hétfőn a háború kezdete óta a legnagyobb szankciócsomagot fogadják el.
-
Zelenszkij: Ukrajna fokozza az orosz olajfinomítók elleni csapásokat
Volodimir Zelenszkij elnök a Reutersnek adott interjúban bejelentette, hogy Ukrajna fokozza az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, válaszul Oroszország új légicsapás-kampányára, amelynek célja a lakosság elűzése Kijevből és más városokból. Az ukrán hírszerzés által megszerzett dokumentumok szerint Vlagyimir Putyin jóváhagyott egy „új doktrínát” a polgári célpontok körének kiszélesítéséről a tél előtt. Zelenszkij közölte, hogy a hazai gyártású, Moszkvát is elérő FP-9 ballisztikus rakéta ősszel kész lesz.
-
Trump a Kreml elleni ukrán csapásokat hibáztatja az amerikai dízelválságért
Donald Trump amerikai elnök szeptember 30-án a Fehér Házban újságíróknak azt mondta, hogy az ukrán csapások az orosz olajfinomítók ellen, nem pedig a közel-keleti helyzet okozzák az Egyesült Államokban a dízelüzemanyag-válságot. Korábbi felszólítását megismételve arra szólította fel Volodimir Zelenszkijt, hogy állítsa le az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, és nem zárta ki az amerikai dízelexport tilalmának lehetőségét.
-
Oroszország ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet – ketten meghaltak, nyolcan megsebesültek
Az éjszaka folyamán Oroszország három hullámban ballisztikus rakétákkal és csapásmérő drónokkal támadta meg Kijevet. A légvédelem 227 légi célpontot lőtt le vagy semmisített meg, Volodimir Zelenszkij elnök szerint a Kijevre irányított ballisztikus rakéták 60%-át elfogták. Két ember meghalt, legalább nyolc megsebesült, miközben az egyik kijevi szülészeten egy kisfiú született a légópincében.