Trump a Kreml elleni ukrán csapásokat hibáztatja az amerikai dízelválságért
Donald Trump amerikai elnök szeptember 30-án a Fehér Házban újságíróknak azt mondta, hogy az ukrán csapások az orosz olajfinomítók ellen, nem pedig a közel-keleti helyzet okozzák az Egyesült Államokban a dízelüzemanyag-válságot. Korábbi felszólítását megismételve arra szólította fel Volodimir Zelenszkijt, hogy állítsa le az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, és nem zárta ki az amerikai dízelexport tilalmának lehetőségét.
Legfontosabb tudnivalók
- Trump szeptember 30-án a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva az ukrán csapásokat jelölte meg a dízelválság fő okaként.
- Az amerikai elnök az orosz–ukrán háborút és az orosz finomítók elleni támadásokat nevezte a dízelpiac „legnagyobb problémájának".
- Trump nem zárta ki az amerikai dízelexport tilalmát, és erről Energy Secretary Chris Wrighttal egyeztet.
- A Reuters szerint az amerikai dízelárak egy év alatt 40 százalékkal, 6,53 dollár/gallonra emelkedtek.
- Oroszország a végéig meghosszabbította a dízelexport-tilalmat a termelők számára, és korábban a benzinre, valamint a repülőgép-üzemanyagra is korlátozásokat vezetett be.
- Trump szeptember 13-án már felszólította Zelenszkijt az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapások leállítására, szeptember 28-án pedig azt állította, Zelenszkij beleegyezett a csapások intenzitásának csökkentésébe.
- Zelenszkij szeptember 22-én közölte, hogy a zárt tárgyalásokon nem kényszerítették Kijevet a finomítók elleni csapások egyoldalú leállítására; a támadások szeptember 25-én és 26-án is folytatódtak a permi, novosahtyinszki és a Krasznodari területen lévő iljszki finomító ellen.
Miért fontos
Trump nyilvánosan Ukrajnát teszi felelőssé egy amerikai belpolitikai energiaár-problémáért, miközben nyomást gyakorol Zelenszkijre az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapások leállítása érdekében – ez az ukrán hadviselés egyik kulcseleme. Megnyilvánulásai ráirányítják a figyelmet az amerikai–ukrán politikai feszültségekre egy olyan időszakban, amikor az energetikai és tűzszüneti tárgyalások párhuzamosan zajlanak, és egy esetleges amerikai dízelexport-tilalomnak globális piaci következményei lennének.
Mi történt
Donald Trump szeptember 30-án a Fehér Házban újságíróknak kijelentette, hogy a dízelválságot nem a közel-keleti helyzet, hanem az ukrán csapások okozzák, amelyek az orosz dízel-előállító finomítókat „riasztó ütemben" ütik ki. Az elnök szerint az Oroszország és Ukrajna között zajló események váltak a dízelpiac „legnagyobb problémájává", és az ukrán csapások nélkül az Egyesült Államok nem szembesülne ilyen mértékű dízelhiánnyal. Trump nem zárta ki az amerikai dízelexport tilalmának bevezetését, és erről az energiaügyi miniszter Chris Wrighttal egyeztet, aki szerint egy ilyen tilalom csökkentené a dízelárakat, de más termékek, köztük a benzin drágulásához vezethet. Ezzel egyidejűleg a Trump-kormányzat több lehetőséget is mérlegel az árak csökkentésére: a dízelexport korlátozását vagy betiltását, az amerikai finomítók önkéntes exportcsökkentését, valamint az EU-országok felszólítását stratégiai dízelkészleteik egy részének felhasználására. Trump szeptember 13-án korábban már felszólította Zelenszkijt az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapások leállítására, szeptember 28-án pedig azt állította, Zelenszkij beleegyezett a csapások intenzitásának csökkentésébe. Zelenszkij ugyanakkor szeptember 22-én azt közölte, hogy a zárt tárgyalásokon nem kényszerítették Kijevet a finomítók elleni támadások egyoldalú leállítására, és a csapások valóban folytatódtak: szeptember 25-én a permi és a novosahtyinszki, 26-án pedig a Krasznodar területén lévő iljszki finomítót támadták. A Reuters jelentése szerint az amerikai dízelárak egy év alatt 40 százalékkal, 6,53 dollár/gallonra emelkedtek, Oroszország pedig a termelők számára október végéig meghosszabbította a dízelexport-tilalmat, és korábban a benzin, valamint a repülőgép-üzemanyag exportját is korlátozta.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű tudósítások középpontjába Trump ismételt, nyilvános hibáztatása kerül, amellyel Ukrajnát teszi felelőssé az amerikai dízelválságért, és amellyel Zelenszkijt az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapások leállítására szólítja fel. A cikkek kiemelják Trump saját elismerését egy esetleges amerikai dízelexport-tilalomról, valamint a Razumkov Center igazgatójának, Volodimir Omelcsenkónak a véleményét, aki szerint a dízelárakat valójában az Irán elleni háború hajtotta rekordszintre, nem pedig az ukrán csapások, bár a finomítók elleni támadások szerinte is súlyosbítják a hiányt. A tudósítások hangsúlyozzák Zelenszkij szeptember 22-i nyilatkozatát is, amely szerint a zárt tárgyalásokon nem támasztottak egyoldalú követelést a finomítók elleni csapások leállítására, és a szeptember 25–26-i támadásokat – a permi, a novosahtyinszki és a Krasznodar területen lévő iljszki finomítókat – annak bizonyítékaként mutatják be, hogy a csapások Trump állításaival ellentétben nem csökkentek.
Miben térnek el a beszámolók
A források között vita zajlik a dízelválság fő okáról: Trump elsősorban az ukrán csapásokat teszi felelőssé, míg az elemzők, valamint a Trump-kormányzat tagjai – Scott Bessent pénzügyminiszter és Chris Wright energiaügyi miniszter –, továbbá a Razumkov Center igazgatója, Volodimir Omelcsenko az Egyesült Államok Irán elleni háborúját és a szűkülő globális üzemanyagkészleteket jelölik meg fő vagy egyenrangú okként, az ukrán csapásokat pedig csupán a hiány súlyosbító tényezőjeként értékelik. Emellett eltérés mutatkozik Trump és Zelenszkij nyilatkozatai között is: Trump szeptember 28-án azt állította, Zelenszkij beleegyezett az orosz finomítók elleni csapások intenzitásának csökkentésébe, míg Zelenszkij szeptember 22-én úgy nyilatkozott, hogy a zárt tárgyalásokon nem kényszerítették Kijevet a finomítók és hasonló célpontok elleni támadások egyoldalú leállítására, és a szeptember 25–26-i támadások azt jelzik, hogy a csapások valójában folytatódtak.
Háttér
A Reuters idézett adatai szerint az amerikai dízelárak egy év alatt 40 százalékkal, 6,53 dollár/gallonra emelkedtek. Oroszország a belső piaci nyomás enyhítésére a termelők számára október végéig meghosszabbította a dízelexport-tilalmat, és korábban a benzin, valamint a repülőgép-üzemanyag exportját is korlátozta. A szeptemberi hetekben Trump és Zelenszkij többször is üzengettek egymásnak a finomítók elleni csapásokról: szeptember 13-án Trump nyilvánosan a csapások leállítására szólított fel, szeptember 22-én Zelenszkij azt mondta, a zárt tárgyalásokon nem volt egyoldalú leállítási követelés, szeptember 28-án pedig Trump azt állította, Zelenszkij beleegyezett a csapások intenzitásának csökkentésébe. A finomítók elleni csapások ennek ellenére folytatódtak: szeptember 25-én a permi és a novosahtyinszki, 26-án pedig a Krasznodar területen lévő iljszki finomítót támadták. A Trump-kormányzat más tagjai – Bessent pénzügyminiszter és Wright energiaügyi miniszter –, valamint az idézett elemzők a dízelhiányt több tényezőre vezetik vissza, köztük az Egyesült Államok Irán elleni háborújára és a szűkülő globális üzemanyagkészletekre. Július elején Trump a Zelenszkijjel tartott találkozó nyilvános részében az orosz finomítók elleni ukrán csapásokat olyan eszkalációnak nevezte, amely a háború végét hozhatja el, a szeptember 30-i nyilatkozatával azonos héten pedig azt mondta, hogy „csodálatos" beszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, aki állítólag megállapodást szeretne kötni a háború befejezésére.