Trump az ukrán-orosz olajipari csapásokat okolja az amerikai üzemanyagárak emelkedéséért
Donald Trump amerikai elnök október 5-én, hétfőn a Truth Social közösségi oldalon azt írta, hogy az ukrán csapások az orosz olajfinomítók ellen az amerikai benzinárak emelkedését okozzák. Emellett a Demokrata Pártot hibáztatta az Egyesült Államokban a "kék államokban" (a demokrata jelölteket következetesen támogató tagállamokban) működő finomítók bezárásáért, Kaliforniát említve példaként. A bejegyzés egy hónapok óta tartó, Trump és Zelenszkij közötti ellentmondásos kommunikációba illeszkedik arról, hogy Washington kérte-e Kijevet az orosz energetikai célpontok elleni csapások csökkentésére vagy leállítására.
Legfontosabb tudnivalók
- Trump október 5-én a Truth Socialon az ukrán csapásokat tette felelőssé az orosz olajfinomítók ellen az amerikai benzinárak emelkedéséért.
- A bejegyzés szerint a Hormuzi-szoros már nem oka az áremelkedésnek, mert rekord mennyiségű olaj érkezik a piacra naponta.
- Trump a Demokrata Pártot hibáztatta az amerikai finomítók bezárásáért a "kék államokban", Kaliforniát említve példaként.
- A Reuters szerint az ukrán csapások az orosz energetikai infrastruktúra ellen szintén hozzájárultak az áremelkedéshez, különösen a dízelárakban.
- Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent és az energiaügyi miniszter, Chris Wright is az ukrán csapásokat jelölték meg az energiaválság egyik okaként, az iráni háború mellett.
- Szeptember 22. óta ukrán drónok legalább öt orosz olajfinomítót támadtak meg.
- Trump és Zelenszkij ellentmondanak egymásnak arról, hogy Washington kérte-e Kijevet az orosz finomítók elleni csapások csökkentésére, és hogy Zelenszkij beleegyezett-e.
Miért fontos
Trump nyilvánosan az ukrán katonai fellépést teszi felelőssé az amerikai üzemanyagárak emelkedéséért, ami fokozza a Kijevre nehezedő politikai nyomást az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapások miatt. Ez egybeesik korábbi Trump-kérésekkel, amelyekben az ukrán csapások csökkentését vagy leállítását követelte, miközben a Trump-kormány más tagjai — köztük a pénzügy- és az energiaügyi miniszter — szintén összekapcsolták az ukrán csapásokat az energiaválsággal. A Trump és Zelenszkij közötti eltérő elbeszélések egy állandósult bizalmi vitát jeleznek a csapásokkal kapcsolatban.
Mi történt
Donald Trump október 5-én, hétfőn a Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében az ukrán csapásokat tette felelőssé az orosz olajfinomítók ellen az amerikai benzinárak emelkedéséért. Azt írta, hogy a Hormuzi-szoros már nem oka az áremelkedésnek, mert rekord mennyiségű olaj érkezik a piacra szinte naponta, és a kulcsszó immár a "finomítók": az ororsz finomítókat Ukrajna robbantja fel. Ugyanebben a bejegyzésben a Demokrata Pártot hibáztatta az amerikai finomítók bezárásáért a "kék államokban", Kaliforniát említve példaként. A Reuters beszámolója szerint az ukrán csapások az orosz energetikai infrastruktúra ellen szintén hozzájárultak az áremelkedéshez, különösen a dízel üzemanyagok piacán. Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent és az energiaügyi miniszter, Chris Wright szintén az ukrán csapásokat jelölték meg az energiaválság egyik fő okaként, az Iránhoz köthető háború mellett. Szeptember 22. óta ukrán drónok legalább öt orosz olajfinomítót támadtak meg. Eközben Trump és Zelenszkij eltérően számolnak be arról, hogy Trump egyáltalán kérte-e az ukrán csapások csökkentését, és hogy Zelenszkij beleegyezett-e.
Miben térnek el a beszámolók
Trump és Zelenszkij ellentmondanak egymásnak arról, hogy Trump kérte-e Kijevet az orosz olajfinomítók elleni csapások leállítására vagy mérséklésére, és hogy Zelenszkij beleegyezett-e. Trump azt állítja, hogy kért és Zelenszkij állítólag azt válaszolta, "valószínűleg meg fogjuk tenni"; Zelenszkij szerint a zárt tárgyalásokon nem érkezett ilyen kérés, és a New York-i találkozó után Trump nem kérte a támadások leállítását. A források egyöntetűen beszámolnak erről az ellentmondásról.
Háttér
Normál körülmények között a globális olajellátás mintegy egyötöde a Hormuzi-szoroson halad keresztül. Szeptember 13-án Trump nyilvánosan felszólította Zelenszkijt, hogy állítsa le az orosz dízelüzemanyag elleni csapásokat, azt állítva, hogy azok hiányt okoznak. Szeptember végén Trump azt mondta, hogy kérte Zelenszkijt az orosz olajfinomítók elleni csapások lassítására, és hogy Zelenszkij állítólag beleegyezett; Zelenszkij szeptember 22-én azt mondta, hogy zárt tárgyalásokon nem hangzott el ilyen kérés. Egy szeptember 20-i telefonhívás után megállapodás született az ENSZ-közgyűlés keretében New Yorkban tartandó találkozóról; a találkozó után Zelenszkij azt mondta, hogy Trump nem kérte a támadások leállítását. Szeptember 22. óta ukrán drónok legalább öt orosz olajfinomítót támadtak meg. Moszkva meghosszabbította a dízelexport-termelőkre vonatkozó tilalmat október végéig, és korlátozta a benzin és a repülőgép-üzemanyag exportját a csapások utáni belföldi üzemanyaghiány miatt. A Trump-kormány több lehetőséget is mérlegel az árak csökkentésére, beleértve a dízelexport korlátozását vagy betiltását, valamint az EU stratégiai dízelkészleteinek igénybevételére való felszólítást; Trump kijelentette, hogy fontolgatja az amerikai dízelexport betiltását.