Zelenszkij: az USA a hadi hírszerzés leállításával fenyegette Ukrajnát az orosz olajfinomítók elleni csapások miatt
Zelenszkij elnök egy NPR-interjúban megerősítette, hogy a Trump-kormány azzal fenyegette Ukrajnát, hogy leállítja a hírszerzési információk megosztását, ha Kijev nem hagy fel az orosz olajfinomítók elleni csapásokkal. A figyelmeztetést a tábornokainak továbbították, nem személyesen a elnöknek. Eközben október 12-én és 13-án este ballisztikus rakétákkal csaptak Kijevre, és egyik éjszakán sem érkezett előzetes figyelmeztetés a partnerektől. Zelenszkij szerint a megállapodás szerinti dízelexport nem fogja csökkenteni az amerikai üzemanyagárakat, mert a hiányt az iráni háború és a Hormuzi-szoros blokádja okozza.
Legfontosabb tudnivalók
- Zelenszkij az NPR-nek megerősítette: az USA azzal fenyegetett, hogy leállítja a hírszerzési adatok megosztását, ha Ukrajna folytatja az orosz olajfinomítók elleni csapásokat
- A figyelmeztetést Zelenszkij tábornokainak küldték, nem személyesen az elnöknek
- Október 12-én és 13-án este is ballisztikus rakétákkal támadták Kijevet; egyik esetben sem kaptak előzetes jelzést a partnerektől
- A támadásokban megsérült a TEC-4 hőerőmű, egy többszintes lakóépületet is eltaláltak, és a fővárosban három halálos áldozatot jelentettek
- Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna addig nem állítja le az orosz energetikai célpontok elleni csapásokat, amíg Oroszország támadja az ukrán energetikai infrastruktúrát
- Trump október 13-án azt mondta, hogy az USA nem állította le a hírszerzési együttműködést; Zelenszkij szerint az interjú idején ez valóban nem szűnt meg
- Zelenszkij a Hormuzi-szoros blokádját és az iráni háborút jelölte meg az üzemanyagár-emelkedés okaként, nem az ukrán csapásokat
Miért fontos
Az amerikai hírszerzési együttműködés esetleges leállítása közvetlenül rontaná Ukrajna képességét az orosz rakéta- és dróncsapások felderítésére és elfogására, ami az október 12–13-i kijevi ballisztikus támadások során már érezhető veszteségekhez vezetett. A zsarolás az orosz energetikai célpontok elleni ukrán csapásokhoz kötődik, ezzel a védelmi csapásokat a vita tárgyává, nem pedig az ukrán energiahálózat védelmének részévé téve. Két egymást követő éjszakán át tartó, előre be nem jelentett orosz csapás felveti a kérdést, hogy a hírszerzési megosztás már most is csendben korlátozott. Trump nyilvánosan tagadja a leállítást, miközben a Fehér Házban még napirenden van a kérdés, és a vezetők között nincs egység – a fenyegetés tehát valós és kiszámíthatatlan.
Mi történt
Zelenszkij elnök október 13-án megjelent NPR-interjúban megerősítette, hogy a Trump-kormány azzal fenyegette Ukrajnát, hogy leállítja a hírszerzési információk megosztását, ha Kijev nem hagy fel az orosz olajfinomítók elleni csapásokkal. A figyelmeztetést Zelenszkij tábornokainak küldték, nem személyesen az elnöknek; az interjú időpontjában a hírszerzési együttműködés formálisan nem szűnt meg. Trump október 13-án nyilvánosan cáfolta, hogy bármi változás történt volna, a Semafor forrásai szerint viszont a Fehér Házban továbbra is napirenden van a megszakítás, és CIA-igazgató John Ratcliffe az ezt ellenzők között van. Október 12-én este Oroszország ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet, a fővárosban a légiriadó csak az első robbanások után szólalt meg; a partnerek nem jelezték előre az indítást. A támadás megismétlődött október 13-án este is, ismét partnerektől származó előzetes információ nélkül; a TEC-4 hőerőmű megsérült, egy többszintes lakóépületet is eltaláltak, és a reggeli órákig három halálos áldozatot jelentettek a fővárosból. A Légierő arról számolt be, hogy az október 14-re virradó éjszaka három további hullámban a partnerek már küldtek figyelmeztetést. Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna addig nem állítja le az orosz energetikai és logisztikai célpontok elleni csapásokat, amíg Oroszország támadja az ukrán energetikai infrastruktúrát, és az üzemanyagár-emelkedést a Hormuzi-szoros blokádjával és az iráni háborúval magyarázta, nem az ukrán csapásokkal.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán médiában a történet középpontjában Zelenszkij megerősítése áll, miszerint az amerikai kormány a hadi hírszerzés leállításával fenyegetett, és hangsúlyozzák, hogy a figyelmeztetés a tábornokokhoz, nem pedig személyesen az elnökhöz jutott el. Az ukrán források kiemelik a két előre nem jelzett kijevi ballisztikus csapás közvetlen következményeit, és a Légierő szóvivőjének, valamint a külügyminiszternek a nyilatkozatait idézik annak alátámasztására, hogy a légi fenyegetésekről szóló információk elmaradása nem új keletű, és a washingtoni „időjárás” magyarázatot Kijevben nem tartják kielégítőnek. Az ukrán keretezés szerint Trump „energia-tűzszünetéről” Ukrajna nem tudott, és csak a közösségi médiában értesült róla; az ukrán csapásokat az orosz energetikai infrastruktúra elleni orosz támadásokra adott jogos válasznak és a Kreml háborús képességeinek gyengítését szolgáló eszköznek tekintik.
Miben térnek el a beszámolók
A források négy ponton térnek el egymástól. Először: arról, hogy a hírszerzési megosztás valóban leállt-e – Zelenszkij megerősítette a fenyegetést, Trump nyilvánosan tagadta a leállítást, a Semafor forrásai szerint viszont a Fehér Házban még nincs egységes álláspont, és Ratcliffe CIA-igazgató ellenzi a korlátozást. Másodszor: arról, hogy miért nem kapott Ukrajna előzetes jelzést a október 12-ei ballisztikus csapás előtt – egy amerikai tisztviselő a Politicónak rossz időjárást jelölt meg, a kijevi vezetés szerint ez nem kielégítő magyarázat, és sokan attól tartanak, hogy a valódi ok más volt. Harmadszor: a „Trump-féle energia-tűzszünetről” – Zelenszkij szerint az ukrán fél csak a közösségi médiában értesült róla, és „kitalációnak” tartja, miközben Trump azt a Putyinnal kötött valódi megállapodásként és a háború befejezésének előfeltételeként tálalja. Negyedszer: az amerikai üzemanyagár-emelkedés okáról – Zelenszkij az iráni háborút és a Hormuzi-szoros blokádját jelöli meg, Trump ezt az ukrán energetikai csapásoknak és Zelenszkijnek tulajdonítja.
Háttér
A Financial Times és a CNN korábbi, európai tisztsviselőkre hivatkozó jelentései szerint a Trump-kormány azt követelte Kijevtől, hogy állítsa le az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, és ezt a hírszerzés, valamint a fegyvervásárlások leállításával fenyegette. Október 9-én Trump a Putyinnal kötött megállapodásként jelentette be az orosz dízelre vonatkozó szankciók ideiglenes feloldását, és egyúttal azt követelte Ukrajnától, hogy hagyjon fel az orosz finomítók elleni csapásokkal. Zelenszkij később úgy nyilatkozott, hogy az „energia-tűzszünetről” a Truth Social bejegyzéséből értesült. Korábbi sajtóhírek szerint Steve Witkoff és Jared Kushner különmegbízottak a október 9-i floridai találkozón ukrán és európai képviselőknek tettek ilyen fenyegetést. A Semafor forrásai szerint a Fehér Házban továbbra is vita folyik a hírszerzés esetleges leállításáról, és a CIA igazgatója, John Ratcliffe az ezt ellenzők között van.