Az EU vezetői arra kérik Zelenszkijt, hogy enyhítse Trump elleni bírálatát
Az uniós vezetők a Financial Times értesülései szerint a csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozón arra szólítják fel Volodimir Zelenszkijt, hogy csökkentse Donald Trumppal szembeni nyilvános kritikáját. A lap három névtelen tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy az üzenet „együttérző, de határozott" lesz. A felvetés hátterében az elmúlt napok amerikai–ukrán feszültségei állnak: a dízelüzlet, a bejelentett „energia-fegyverszünet" és a hírszerzési megosztás felfüggesztésével való fenyegetés.
Legfontosabb tudnivalók
- Az EU vezetői október 16-án zárt ülésen találkoznak Zelenszkijjel Brüsszelben
- Azt kérik tőle, hogy mérsékelje Trumppal szembeni nyilvános bírálatát; az üzenetet „együttérző, de határozott" hangnemben fogalmazzák meg
- Az információt a Financial Times három névtelen tisztségviselőre hivatkozva közölte
- Zelenszkij a Financial Times-interjúban „árulásról" beszélt az orosz dízelre vonatkozó megállapodás és a Trump által bejelentett „energia-fegyverszünet" miatt
- Október 9-én Trump Putyinnal telefonon egyeztetve 300 ezer–3 millió tonna orosz dízel amerikai és világpiaci forgalomba hozataláról állapodott meg
- Október 11-én Trump „energia-fegyverszünetet" hirdetett; Ukrajna nem volt tudatában a megállapodásnak, Oroszország pedig ennek ellenére csapásokat mért ukrán energetikai infrastruktúrára
Miért fontos
A csúcstalálkozó azt jelzi, hogy az EU aggódik amiatt, hogy Zelenszkij Trumppal szembeni retorikája tovább gyengítheti a már amúgy is törékeny transzatlanti kapcsolatokat. Az európai vezetők egyszerre próbálják fenntartani az Ukrajna támogatása körüli egységet, miközben kezelniük kell az Egyesült Államoktól való védelmi és hírszerzési függőségüket. A tervezett beavatkozás rávilágít a Kijev és európai támogatói közötti feszültségekre abban a kérdésben, hogyan kezeljék a Trump-kormányzatot.
Mi történt
Az EU 27 tagállamának vezetői október 16-ra zárt megbeszélésre készülnek Brüsszelbe Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Financial Times három, a csúcstalálkozó terveit ismerő névtelen tisztségviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy a vezetők arra kérik Zelenszkijt, hogy enyhítse a Donald Trump amerikai elnökkel szembeni nyilvános bírálatát. Az üzenetet „együttérző, de határozott" hangnemben fogalmazzák meg. A háttérben az elmúlt napok amerikai–ukrán viszonyának éleződése áll: október 9-én Trump Putyinnal telefonon egyeztetve 300 ezer–3 millió tonna orosz dízelnek az amerikai és világpiacra szánt szállításáról állapodott meg; Zelenszkij az amerikai döntést gyenge lépésnek nevezte, és azzal vádolta Trumpot, hogy a Miami-i ukrán–amerikai tárgyalások során Putyinnal egyeztetett. Trump erre azt mondta: „eljött az ideje, hogy Ukrajna új elnököt válasszon". Október 11-én Trump az úgynevezett „energia-fegyverszünetet" hirdetett meg, amelyről a Financial Times szerint Ukrajna nem tudott; a fegyverszünet ellenére Oroszország tovább csapást mért ukrán energetikai infrastruktúrára. Október 12-én a CNN arról írt, hogy a Trump-kormányzat azzal fenyegetőzött: felfüggeszti a hírszerzési megosztást, és megakadályozza, hogy az európai országok amerikai fegyvereket vásároljanak Ukrajnának, ha Kijev nem állítja le az orosz energetikai létesítmények elleni csapásokat. Aznap este és október 13-án az ukrán légierő szerint a partnerek nem figyelmeztették Ukrajnát az orosz ballisztikus rakétatámadásokra a robbanások előtt. Október 14-én Zelenszkij megerősítette, hogy az amerikaiak a hírszerzési megosztás leállításával fenyegettek, ha az ukrán csapatok nem hagyják abba az orosz olajfinomítók elleni csapásokat.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A Financial Times az elmúlt hetek amerikai–ukrán feszültségeit a két elnök között a múlt évi nyilvános ovális irodai vitája óta a legsúlyosabb eszkalációnak minősítette. Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy Európa továbbra is támogatja Ukrajnát, és ezt az európai politikai rend orosz nyomással szembeni védelmének keretezte, nem csupán Ukrajna területi integritása megőrzésének. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője hangsúlyozta, hogy a nyomást az agresszorra kell gyakorolni, nem az áldozatra: „Az Ukrajnára gyakorolt nyomás a helytelen megközelítés." Micheál Martin ír miniszterelnök a párbeszéd folytatásának fontosságát emelte ki, megjegyezve, hogy a korábbi nézeteltéréseket diplomáciai csatornákon sikerült áthidalni. Az uniós vezetők egyúttal attól tartanak, hogy Zelenszkij egyre élesebb nyilvános nyilatkozatai tovább ronthatják a Washington és Kijev közötti amúgy is feszült viszonyt, miközben az európai szövetségesek védelmi és hírszerzési téren továbbra is nagymértékben függenek az Egyesült Államoktól.
Háttér
Az elmúlt hetek amerikai–ukrán kapcsolatai több sorozatos összetűzés után mélypontra süllyedtek. Október 9-én Trump Putyinnal telefonon egyeztetve megállapodott arról, hogy 300 ezer–3 millió tonna orosz dízelt juttatnak el az amerikai és világpiacra, arra hivatkozva, hogy ez csökkenti az árakat; Zelenszkij ezt gyenge döntésnek nevezte és azzal vádolta Trumpot, hogy a Miami-i ukrán–amerikai tárgyalások során Putyinnal egyeztetett. Válaszul Trump kijelentette, hogy „eljött az ideje, hogy Ukrajna új elnököt válasszon", és Kijevet okolta a megállapodás hiányáért. Október 11-én Trump az úgynevezett „energia-fegyverszünetet" hirdette meg egy újabb Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés után; a Financial Times szerint Ukrajna nem volt tudatában ennek a megállapodásnak, és Oroszország ezt követően is folytatta az ukrán energetikai infrastruktúra elleni csapásokat. Október 12-én a CNN arról számolt be, hogy a Trump-kormányzat azzal fenyegetőzött: felfüggeszti a hírszerzési megosztást és megakadályozza, hogy európai országok amerikai fegyvereket vásároljanak Ukrajnának, ha Kijev nem állítja le az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokat. A Financial Times az elmúlt hetek amerikai–ukrán feszültségeit a két elnök egy évvel ezelőtti nyilvános ovális irodai vitája óta tapasztalt legsúlyosabb eszkalációnak nevezte.