Axios
-
A „Hajnal coalition” vezetői Berlinben tárgyaltak Ukrajna biztonsági garanciáiról és a béketárgyalásokról
A „Hajnal coalition” 2026. november 19-én Berlinben tartotta vezetői szintű ülését, amelyen Ukrajna, США és európai partnerek egyeztettek a támogatásról, a háború utáni biztonsági garanciákról és a következő többszöviéges tárgyalások előkészítéséről. Az amerikai delegációt Jared Kushner és Steve Witkoff képviselte. A megbeszélések középpontjában a multilaterális tárgyalások formátuma, Ukrajna jövőbeli biztonsága és gazdasági helyreállítása állt.
-
A NATO tisztviselői dicsérték Ukrajna orosz olajfinomítók elleni csapásait
John Stringer, a NATO Európai Szövetséges Főparancsnokság vezetőhelyettese dicsérte Ukrajna sikertes támadásait az orosz olajfinomítók ellen, és a béke céljait prioritetnak назваta. Ugyanakkor az Egyesült Államok ismételt felszólította Kijevet a támadások leállítására, mivel azok a washingtoni állítás szerint növelik az üzemanyag- és energiaárakat.
-
Zelenszkij: Ukrajna csak Oroszország energiarendszerének megtámadása után állítja le a csapásokat az orosz olajfinomítók ellen
Vlagyimir Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna folytatja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, amíg Oroszország ukrán energiap infrastruktúráját támadja. Emellett két feltételt javasolt az energiaprLincoln: Oroszország állítsa le támadásait, vagy az Egyesült Államok adjon Ukrajnának egy hónapra Patriot-rakétákat. Ukrajna hajlandó fizetni a rakétákért.
-
Pártviteli viták a Starlink ukrán katonai használatának korlátozásáról
Ukrajnában a Starshield működésének sebességkorlátozása zavarta a katonai kommunikációt, a logisztikát és több drón használatát. 20-án Pete Hegseth azt mondta, az Egyesült Államok nem adott erre vonatkozó parancsot, míg más jelentések szerint az intézkedést Elon Musk vagy a Trump-kormányzat kezdeményezte.
-
Witkoff Putyinnal tárgyalt Szentpéterváron a Moszkva által bejelentett háromoldalú tárgyalások előkészítéséről
Az Egyesült Államok különmegbízottja, Steve Witkoff október 20-án találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel és Alexander Stubb finn elnökkel Oslóban, ahol a felek a háború befejezésére és Ukrajna biztonsági garanciáira vonatkozó javaslatokat vitatták meg. Witkoff másnap a háromórás szentpétervári találkozón Vlagyimir Putyinnal közölte azokat az elképzeléseket; Putyin bejelentette a több mint négy éve fogva tartott amerikai állampolgár, Stephen Hubbard szabadon bocsátását, az orosz kormányzat pedig közölte, hogy elvben kész november második dekádjában újraindítani az USA–Oroszország–Ukrajna háromoldalú tárgyalásokat.
-
Zelenszkij és Witkoff Oszlóban tárgyalt a béke-kérdésekről
Október 20-án Oszlóban Zelensky ukrán elnök és Steve Witkoff amerikai különleges megbízott találkozott a norvég és finn vezetők, valamint európai és szövetséges partnerek jelenlétében. A megbeszélések középpontjában az ukrán biztonsági garanciák, a tűzszünet, a területi kérdések és a háború utáni európai biztonsági rend állt. Witkoff ezután Oroszországba utazott, hogy a javaslatokat a vezetőkkel ismertesse.
-
JD Vance szerint Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, és le kell állnia az orosz energiaipari létesítmények elleni csapásokkal
Az amerikai alelnök a 2WAY TONIGHT-nak adott interjúban kijelentette, hogy Ukrajna „bizonyos értelemben” az Egyesült Államok partnere, de a két ország között nincs hivatalos szövetség. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem NATO-tag és nem is kell, hogy az legyen, valamint felszólította Kijevet, hogy hagyjon fel az orosz dízel- és energiatermelő létesítmények elleni támadásokkal, amelyek szerinte az amerikai fogyasztók energiaköltségeit növelik. A nyilatkozatok a Trump-adminisztráció és Kijev közötti, a szankciók, a hírszerzési együttműködés és a Starlink-hozzáférés körül kialakult feszültségek közepette hangzottak el.
-
Zelenszkij: a Pentagon késlelteti a Patriot-rakéták Ukrajnába szállítását, a szerződések aláírása Hegseth asztalán hever
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegsest nem írta alá egy jelentős, már kifizetett Patriot-elfogórakéta-szállítmány Ukrajnába juttatását. Az ukrán fél a késedelmet politikai döntésnek tekinti; az amerikai kormányzat egyik képviselője szerint az állítások hamisak. Hegsest ugyanakkor más amerikai katonai segélycsomagokat továbbra is jóváhagy.
-
Zelenszkij: Oroszország 76-szor csapott le az ukrán energetikai infrastruktúrára a „energiai tűzszünet” bejelentése óta
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 18-i közlése szerint Oroszország azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök október 11-én bejelentette az ukrán-orosz „energiai tűzszünetet”, 76 alkalommal szándékosan csapást mért ukrán energetikai és olajipari infrastruktúrára. Az előző éjszaka a Vinnyica, Zsitomir, Hmelnyickij és Odera megyei alállomásokat érték találatok, tízezrek maradtak áram nélkül.
-
Zelenszkij: az Egyesült Államok újra megosztja hírszerzési adatait Ukrajnával
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az NBC amerikai televízió Meet the Press című műsorában október 18-án, vasárnap azt mondta, hogy az Egyesült Államok „bizonyos idő” után ismét megosztja Ukrajnával a hírszerzési adatokat. Hangsúlyozta, hogy csak az Egyesült Államok rendelkezik olyan egyedi adatokkal, amelyek előre jelzik az orosz ballisztikus rakéták indítását. Az interjúban szó volt a SpaceX Starshield termináljainak korlátozásáról, a Trump-Putyin megállapodás szerinti dízelüzemanyag-szállításokról és a Trump-adminisztráció által kilátásba helyezett szankciófelfüggesztésről is.
-
A SpaceX korlátozta a Starshield sebességét Ukrajnában – a lépést Kijev „tervezett műveletnek” tartja
Október 14-ről 15-re virradó éjjel a SpaceX egyoldalúan sebességkorlátot vezetett be a Starshield katonai műholdas terminálokra Ukrajnában, a bejelentett határérték 160 km/h. Az ukrán hadsereg emiatt nem tudja használni a Shahed típusú orosz robotrepülőgépek elfogására szolgáló drónjait. Volodimir Zelenkij elnök október 17-i EU-s tesztje alapján „tervezett műveletnek” nevezte a lépést, míg a Fehér Ház és Elon Musk egymást vádolják a döntéssel.
-
Trump végrehajtási rendelettel felfüggesztette a „Graham-törvény" Oroszország elleni szankcióit
Donald Trump amerikai elnök 2026. október 16-án, péntek késő este aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely felfüggeszti a „Graham-törvény" (Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026) által Oroszországgal szemben előírt szankciók, korlátozások és vámok alkalmazását. A törvény 30 napos határidővel 100%-os vámot írt volna elő az orosz olaj és gáz öt legnagyobb importőrének árujára, 500%-os vámot az orosz energiahordozókra, valamint szankciókat orosz tisztségviselők, bankok és az úgynevezett „árnyékflotta" ellen. Trump a törvény 115. szakasza szerinti mentességi záradékot alkalmazta, és igazolást küldött a Kongresszusnak, miszerint a szankciók alkalmazásának mellőzése "ebben a szakaszban" az Egyesült Államok nemzeti érdekeit szolgálja. A döntést megelőzte az október 9-i amerikai–orosz dízelüzemanyag-megállapodás.
-
Trump felfüggesztette a Graham-törvény szankcióit, és dízelmegállapodást kötött Moszkvával
Donald Trump amerikai elnök 2026. október 16-án elnöki rendelettel felfüggesztette a Graham-törvény (HR 5334) szerinti szankciók és vámok alkalmazását Oroszországgal szemben, mindössze két nappal a hatályba lépésük előtt. A döntést az amerikai törvényhozók mindkét pártjából heves bírálatok érték, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig arra figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok Moszkva pártjára áll, Ukrajna nem lesz képes túlélni a háborút. A dízelüzemanyag-szállítási megállapodás és a Starlink/Starshield műholdas szolgáltatás ukrajnai korlátozása tovább mélyítette a két elnök közötti feszültséget.
-
Trump a Newsmax-interjúban élesen bírálta Zelenszkijt, és ukrán választásokat követelt
Donald Trump amerikai elnök a Newsmax csatornának adott, október 15-én sugárzott interjúban „nem nagy rajongója" Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, és közölte, hogy Zelenszkijjel nehezebb tárgyalni, mint Vlagyimir Putyinnal. Az ukrán olajfinomítók elleni csapásokat „szégyennek" nevezte, és ismét ukrán választásokat követelt. Zelenszkij október 16-i brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta, könnyebb Tramppal tárgyalni, mint Putyinnal, és Ukrajna kész választásokat tartani, ha Oroszország 60 napos tűzszünetet fogad el.
-
A Fehér Házból érkezett a Starlink-korlátozásról szóló parancs – Kijev és Washington egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adott
A SpaceX október 13–14-ének éjszakáján egyoldalúan sebességkorlátozást vezetett be az ukrán erők által használt Starshield műholdas terminálokon, 160 km/h felett megszakítva a kapcsolatot, épp egy nagyszabású orosz légicsapás közben. A Reuters-nek nyilatkozó amerikai és nyugat-európai tisztségviselők szerint a korlátozásra vonatkozó utasítás a Fehér Házból érkezett; Elon Musk a X-en a döntést az amerikai kormányra és a hadseregre hárította, Donald Trump nyilvánosan tagadta, hogy ő vagy Musk adott volna ilyen utasítást. Zelenszkij elnök politikai döntésnek minősítette a korlátozást, Berlin a finanszírozásra hivatkozva követelte annak feloldását, míg tíz amerikai szenátor vizsgálatot sürgetett a Pentagonnál.
-
Barro: az ukránoknak nyújtott hírszerzési adatok kétharmada európai
Jean-Noël Barro francia külügyminiszter a France Inter rádiónak adott, október 15-i interjúban kijelentette, hogy az Ukrajnának jelenleg nyújtott hírszerzési információk kétharmada európai országokból – köztük Franciaországból – származik. A tárcavezető azt is mondta, Európa régóta a támogatás fő részét adja, és egyben a legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra, valamint hogy a háború kezdete óta mintegy hússzer jósolták Ukrajna bukását vagy az Egyesült Államok kivonulását.
-
Zelenszkij bejelentette: Ukrajna újra csapást mér orosz olajfinomítókra
Zelenszkij elnök a Financial Timesnek nyilatkozva közölte, hogy Ukrajna háromnapos, Washington kérésére tartott szünet után feloldja az orosz olajfinomítók elleni csapások tilalmát. A döntést azzal indokolta, hogy a szünet alatt Oroszország tovább támadta az ukrán energetikai célpontokat, az Egyesült Államok nem adott előzetes figyelmeztetést a Kijevet ért ballisztikus rakétacsapásokról, a Starlink műholdas kommunikációt korlátozták, és amerikai tisztségviselők kilátásba helyezték a hírszerzési együttműködés blokkolását. A nyilatkozat egybeesett egy új amerikai engedéllyel, amely ideiglenesen lehetővé teszi orosz dízel exportját a világpiacra.
-
Oroszország 39 ballisztikus rakétával és 128 drónnal támadta az ukrán energiahálózatot – 600 ezren áram nélkül
Oroszország a hajnali órákban két hullámban, 39 ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő drónnal támadta Ukrajna energetikai és kritikus infrastruktúráját, elsősorban Kijevet, a Kijevi és a Harkivi területet. A légvédelem 4 rakétát és 115 drónt (a drónok 90%-át) semlegesített. A csapás eltalálta a kijevi TEC-4 hőerőművet és egy kilencemeletes lakóházat a Deszjanszkij kerületben; a tűz a 400 m²-es területen az 1–8. emeleteket érintette. A támadásban legalább hárman meghaltak és több mint húszan megsérültek Kijevben, és országszerte legalább 600 ezren maradtak áram nélkül. A támadás két nappal azután történt, hogy Donald Trump amerikai elnök „energetikai tűzszünetet” jelentett be a Truth Social közösségi oldalán.
-
Tűz ütött ki egy luki olajtelepen egy orosz drón csapása után
Október 14-én éjjel tűz ütött ki a volhíniai Luck városában lévő olajtelepen, miután orosz, sugárhajtású típusú drón csapódott a létesítménybe. A tűz helyi idő szerint hajnali 2 óra körül keletkezett, és a mentők 4:38-ra eloltották. Az észlelt esetet Andrij Razumovszkij, a lucki városi tanács titkára – egyes források szerint megbízott polgármester – hozta nyilvánosságra.
-
Zelenszkij megerősítette: Trump adminisztrációja azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a hírszerzési együttműködést, ha Ukrajna nem hagy fel az orosz olajfinomítók elleni csapásokkal
Zelenszkij elnök egy NPR-interjúban megerősítette, hogy a Trump-adminisztráció figyelmeztette Ukrajnát: leállíthatják a hírszerzési adatok megosztását és fegyverszállításokat, ha Kijev nem hagy fel az orosz olajfinomítók elleni csapásokkal. A figyelmeztetést személyesen nem neki, hanem a tábornokainak továbbították. Október 12-én és 13-én este Oroszország ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet, és Ukrajna nem kapott előzetes figyelmeztetést amerikai partnereitől – a légiriadó csak az első robbanások után szólalt meg. Október 14-re virradó éjszaka a SpaceX sebességkorlátozásokat vezetett be a Starlink/Starshield ukrán katonai terminálokon, ami megzavarta a drónműveleteket. Trump másnap cáfolta, hogy a hírszerzési együttműködés leállt volna.