Közzétéve: · Frissítve:

Witkoff Putyinnal tárgyalt Szentpéterváron a Moszkva által bejelentett háromoldalú tárgyalások előkészítéséről

Az Egyesült Államok különmegbízottja, Steve Witkoff október 20-án találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel és Alexander Stubb finn elnökkel Oslóban, ahol a felek a háború befejezésére és Ukrajna biztonsági garanciáira vonatkozó javaslatokat vitatták meg. Witkoff másnap a háromórás szentpétervári találkozón Vlagyimir Putyinnal közölte azokat az elképzeléseket; Putyin bejelentette a több mint négy éve fogva tartott amerikai állampolgár, Stephen Hubbard szabadon bocsátását, az orosz kormányzat pedig közölte, hogy elvben kész november második dekádjában újraindítani az USA–Oroszország–Ukrajna háromoldalú tárgyalásokat.

Legfontosabb tudnivalók

  • Witkoff október 20-án Oslóban Zelenszkijjel, Støre-ral és Stubbbal tárgyalt; a megbeszélés fő témái a területek, a biztonság és a háború utáni újjáépítés voltak.
  • Witkoff október 21-én a szentpétervári Konstantin-palotában mintegy háromórás megbeszélést folytatott Putyinnal, amelyen Kirill Dmitriev, Putyin beruházási megbízottja is részt vett.
  • Putyin a találkozó elején bejelentette a 2024 óta fogva tartott amerikai nyugdíjas tanár, Stephen Hubbard szabadon bocsátását; Witkoff „emberbarátnak” nevezte Putyint, amiért amerikai törvényhozók élesen bírálták.
  • Az orosz elnöki hivatal szerint Putyin jelezte, hogy Moszkva „elvben kész” november 10-e körül újraindítani az USA–Oroszország–Ukrajna háromoldalú tárgyalásokat.
  • Zelenszkij október 21-én a Fox Newsnak azt mondta: kész elfogadni a frontvonalak befagyasztását és az ukrán ellenőrzés alatt maradó területek megtartását jelentő megállapodást.
  • Jared Kushner az október 20-i oslói és az október 21-i szentpétervári tárgyalásokhoz betegség miatt videókapcsolaton keresztül csatlakozott; az Axios szerint Oslóban felszólította Ukrajnát, hogy szüntesse be az orosz olajfinomítók elleni csapásokat.

Miért fontos

A moszkvai és szentpétervári kapcsolatfelvétel újraindítja a holtponton rekedt amerikai–orosz–ukrán békefolyamatot, és november közepére újabb fordulót jelölhet ki. A szélesebb oslói formátum Európának – Norvégiának, Finnországnak, az EU-nak, Franciaországnak, az Egyesült Királyságnak, Németországnak és Olaszországnak – is helyet adott a tárgyalóasztalnál, mielőtt bármilyen háromoldalú egyeztetés elindulna. Witkoff „emberbarát” megjegyzése éles republikánus bírálatot váltott ki, ami rávilágított a washingtoni ellentétekre a Moszkvával szembeni engedékenység megítélésében. A Hubbard szabadon bocsátása jelezte, hogy a diplomáciai nyitásnak kézzelfogható bizalomépítő eredménye is lehet.

Mi történt

Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott október 20-án Oslóban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel és Alexander Stubb finn elnökkel; Jared Kushner videókapcsolaton csatlakozott. A megbeszélés az ukrán biztonsági garanciákra, a háború utáni újjáépítésre, a területi kérdésekre, a szankciókra és a háború utáni európai biztonsági rendre összpontosított. Az Európai Bizottság főszóvivője, Paula Pinho elmondta, hogy az volt a cél, hogy felmérjék, vannak-e előfeltételek egy Ukrajnát és Oroszországot egy asztalhoz ültető három- vagy többoldalú formátumra. Az ukrán fél új javaslatokat terjesztett elő; Stubb „valódi haladásról” és a biztonsági, valamint gazdasági kérdésekben született részmegállapodásokról számolt be.

Witkoff másnap, október 21-én a szentpétervári Pulkovo repülőtéren Kirill Dmitriev, Putyin beruházási megbízottja fogadta, majd együtt utaztak a Konstantin-palotába. A mintegy háromórás megbeszélésen Dmitriev és Putyin tanácsadója, Jurij Usakov is jelen volt. Putyin a találkozó elején bejelentette a 74 éves amerikai Stephen Hubbard szabadon bocsátását, akit 2024-ben hat év tíz hónap börtönre ítéltek zsoldosság vádjával, és akit az amerikai külügyminisztérium jogalapul fogva tartottnak minősített. Witkoff dokumentumokat hozott a háború befejezésére vonatkozó amerikai megközelítésekről, „emberbarátnak” nevezte Putyint, és közölte, hogy az oslói tárgyalások termékenyek voltak. Putyin jelezte, hogy Moszkva „elvben kész” november 10-e körül újraindítani a háromoldalú tárgyalásokat, amelyeket Usakov szerint a háború utáni biztonsági rendszer kiépítésére kellene összpontosítani. Witkoff a találkozó után a közösségi médiában tudatta, hogy a megbeszélések a technikai szintű háromoldalú tárgyalások formájában folytatódnak. Volodimir Zelenszkij a Fox Newsnak adott interjúban kijelentette: kész elfogadni a frontvonalak mentén befagyasztott és Ukrajna számára területének legalább 75%-át fenntartó megállapodást, a biztonsági garanciákat pedig az Egyesült Államokhoz és az európai szövetségesekhez fordulva keresné.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán nyelvű tudósítás középpontjában Zelenszkij és az oslói találkozó áll, kiemelve készségét, hogy a mostani frontvonalak mentén fagyassza be a háborút, miközben a NATO 5. cikkéhez hasonló biztonsági garanciákat követel, és ragaszkodik ahhoz, hogy Európa is kapjon helyet a tárgyalóasztalnál. A cikkek idézik az ukrán elemzőket, Volodimir Feszenkót és Vadim Denyisenkót, akik a Kreml hozzáállása miatt nem számítanak áttörésre – Fesenko a háromoldalú csúcstalálkozó ötletét a jelenlegi viszonyok közepette „színház az abszurdban” jelzővel illette. Az ukrán média kiemelte a Witkoff „emberbarát” megjegyzését elutasító republikánus reakciókat, és ezt úgy tálalta, mint a Trump-kormányzat Moszkvához való közeledésének hazai bírálatát.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

Az angolszász és más nemzetközi lapok Witkoff konstruktív hangnemére, a Hubbard szabadon bocsátására, Stubb „valódi haladásról” szóló nyilatkozatára és Rubio „pozitív” értékelésére helyezték a hangsúlyt. Orosz forrásokat – főként Usakovot – idézve azt emelték ki, hogy Moszkva november 10-e körül kész újraindítani a háromoldalú tárgyalásokat, és a háború utáni biztonsági architektúra megteremtését tartja a fő témának. Witkoff „emberbarát” minősítését többnyire diplomatikus gesztusként kezelték, nem politikai tartalomként, és rendre hozták a republikánus kritikákat, köztük Tom Tillis, John Cornyn és Don Bacon bírálatait.

Miben térnek el a beszámolók

A Witkoff–Putyin találkozó hosszáról megoszlanak az állítások: a legtöbb ukrán és nemzetközi forrás, valamint Usakov is mintegy három órát jelöl, miközben egyes orosz és amerikai beszámolók ettől eltérő időtartamot említenek. Az orosz és az amerikai fél egy másik lényeges ponton is eltér: Usakov szerint az Ukrajna és az európai partnerek által Witkoffnak átadott javaslatokban „nincs sok hasznos”, míg az Axios által idézett amerikai tisztviselők „jelentős haladásról” és arról beszéltek, hogy az ukrán javaslatok utat nyithatnak a közvetlen háromoldalú tárgyalásokhoz.

Háttér

Oroszország 2022 februárjában indított teljes körű inváziót Ukrajna ellen – ez a háború áll a mostani tárgyalások középpontjában. A Trump-kormányzat 2025–2026 során megállapodott az orosz dízelexport megkönnyítéséről, és jelek voltak a szankciók enyhítésére; eközben Ukrajnában a Starlink műholdas szolgáltatás sebességkorlátozását is jelentették, bár Washington hivatalosan tagadta, hogy erre szándékosan került volna sor.