Az amerikai megbízottak Putyinnál és Zelenszkijnél: háromnapos szünet a fővárosok csapásaira, ukrán kritika a „demokratikus Moszkva” után
Az amerikai elnöki megbízottak, Steve Witkoff és Jared Kushner szeptember 5-én Moszkvába, másnap Kijevbe utaztak, hogy Donald Trump javaslatát vigyék a háború befejezéséről. A Kremlben több mint három órán át tárgyaltak Vlagyimir Putyinnal, ahol Moszkva csak a moszkvai és a kijevi légicsapások háromnapos szünetét vállalta – miközben a többi ukrán régió elleni támadások folytatódtak. Volodimir Zelenszkij az amerikai küldöttekkel folytatott telefonbeszélgetés után közölte: Ukrajna kész tartózkodni a Moszkva elleni csapásoktól, ha Oroszország hasonlóan jár el Kijevvel szemben.
Legfontosabb tudnivalók
- Trump szeptember 5–6-ra Witkoffot és Kushnert küldte Moszkvába és Kijevbe a háború befejezésére irányuló javaslattal.
- Witkoff és Kushner szeptember 5-én a Kremlben találkozott Putyinnal; a tárgyalás több mint három órát tartott.
- Peskov szóvivő bejelentette: Putyin szombatról (szeptember 5/6-jától) három napra elrendelte a Kijev elleni csapások szüneteltetését.
- Zelenszkij a megbízottakkal folytatott telefon után közölte, hogy Ukrajna kész tartózkodni a Moszkva elleni légicsapásoktól – elvárva az orosz viszonzást Kijevre.
- Szeptember 5-re virradó éjjel Oroszország csapásokat mért a kijevi és a Boriszpili repülőtérre, valamint az SZBU központjára – Zelenszkij ezt „demonstratív” akciónak minősítette.
- Más ukrán régiókban (Dnyipropetrovszk, Zaporizsjia, Hmelnickij, Zsitomir, Harkiv) orosz támadások folytatódtak szeptember 5-én, miközben a fővárosokra szünetet jelentettek be.
- Az amerikai küldöttségben Gene Lange, a Pénzügyminisztérium szankciós hivatalának megbízott vezetője is részt vett a Dmitrijevvel tartott előkészítő megbeszélésen.
Miért fontos
Ez az első alkalom a Trump-ciklusban, hogy az amerikai megbízottak Kijevbe is ellátogatnak, ezzel közvetlen amerikai–ukrán csatorna nyílik. A két fővárosra bejelentett háromnapos kölcsönös csapásszünet a háború szélesebb tűzszünetének hiányában csupán részleges, miközben Oroszország a konfliktus "gyökérokainak" felszámolását, a teljes Donyec-medence ellenőrzését, valamint Ukrajna NATO- és EU-tagságának elutasítását követeli. A Treasury-szankciós tisztviselő részvétele összekapcsolja a tárgyalásokat a szankciós politikával, és jelzi, hogy Washington a háború befejezéséhez köti az orosz gazdasági könnyítéseket.
Mi történt
Steve Witkoff és Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjai szeptember 5-én Moszkvába érkeztek, a Vnukovói repülőtéren Kirill Dmitrijev, Putyin beruházási megbízottja fogadta őket. A Kremlbe indulás előtt 3,5 órás üzleti ebéden vettek részt Dmitrijevvel. Az esti órákban a Kremlben mintegy három órás tárgyalást folytattak Vlagyimir Putyinnal; az orosz oldalon Putyin tanácsadója, Jurij Usakov és Dmitrijev is részt vett. Az amerikai küldöttségbe Gene Lange, a Pénzügyminisztérium szankciós hivatalának megbízott vezetője is bekerült, aki részt vett a Dmitrijevvel tartott előkészítő megbeszélésen, de a Putyinnal folytatott tárgyaláson nem volt jelen.
Putyin a tárgyalás elején a helyzetet „nem egyszerűnek” minősítette, és kijelentette, hogy Oroszország nem kötött Ukrajnával szélesebb körű tűzszünetet. Ugyanakkor közölte: a Kreml rendelete értelmében Moszkva nem intéz csapást Kijev ellen a szombatról (szeptember 5/6-jától) kezdődő három nap alatt, a kijevi tárgyalások előkészítésére és lefolytatására hivatkozva. Witkoff megköszönte Putyinnak a háromnapos csapásszünetet, és élete egyik legemlékezetesebb pillanatának nevezte a Putyinnal folytatott beszélgetést. A Putyin-megbeszélés előtt Witkoff és Kushner telefonon beszélt Volodimir Zelenszkijjel, aki ezt követően bejelentette: Ukrajna kész tartózkodni a Moszkva elleni légicsapásoktól szombattól hétfőig, amennyiben Oroszország tartózkodik a Kijev elleniektől.
Az orosz álláspont Usakov közlése szerint „tartalmas, konstruktív és rendkívül nyílt” volt; Trump javaslatát „nem alapvetően újnak” jellemezték, de a Kreml közölte, hogy a „gyökérokok” felszámolása és a korábbi orosz követelések – köztük a teljes Donyec-medence, valamint Ukrajna NATO- és EU-tagságának elutasítása – továbbra is érvényben vannak. A Fehér Ház tájékoztatása szerint konkrét terveket vitattak meg, amelyeket a következő hetekben jelentenek be.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Zelenszkij jelezte: Ukrajna kész a moszkvai légicsapások szüneteltetésére a megbízottak biztonságos érkezése és a tárgyalások idejére, és elvárja, hogy Oroszország tartózkodjon a Kijev elleni csapásoktól. Jóváhagyta a szeptember 6-i kijevi diplomatiai programot. Ukrán források és a vezérkar ugyanakkor egy „csendrendszer” létezéséről számoltak be a frontvonalon szeptember 5–8. között – bár a sajtóértesüléseket Zelenszkij hivatala a Szuszpilnén később cáfolta. Szeptember 4-ről 5-re virradó éjjel Oroszország a kijevi és Boriszpili repülőtereket, valamint az SZBU központját vette célba drónokkal; Zelenszkij ezt „demokratikus” válasznak minősítette az amerikai küldöttek repülőgéppel történő érkezésének előkészítésére. Az áldozatokról eltérő adatok jelentek meg: a Dnyipropetrovszki régióban négy halálos és öt sebesült áldozat, a Kijevi régióban két halálos és 28 megrongálódott objektum. A vezérkar hangsúlyozta, hogy a tűzszünet nem lehet egyoldalú, és a fronton a harcok tovább folytak. Zelenszkij korábban „sértőnek” nevezte, hogy az amerikai megbízottak Moszkvába többször ellátogattak, de Kijevbe nem – mostanra első ízben Washington Kijevbe is küldött megbízottakat a Trump-ciklusban.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi keretezés szerint a látogatás célja Trump „béketervezetének” átadása volt, Dmitrijev „fontos békemissziónak” minősítette az utat. Putyin a helyzetet „nem egyszerűnek” mondta, és a „gyökérokok” felszámolását, valamint az orosz nyilatkozatokban rendre megjelenő maxmimalista feltételeket (a teljes Donyec-medence, Ukrajna NATO- és EU-tagságának elutasítása, hadseregének csökkentése) tartotta elfogadhatónak. A Kreml a háromnapos, csak a fővárosokra korlátozódó csapásszünetet jelzett. A Bloomberg forrásai szerint a Kremlben az elvárások „rendkívül alacsonyak” a találkozóval szemben, és Oroszország kizárólag a saját feltételei mellett hajlandó befejezni a hályogot; a CNN értékelése szerint „nem valószínű”, hogy ezek a fordulók valódi diplomáciai előrelépést hoznak. A párhuzamos hírek között Németország azzal vádolta Oroszországot, hogy a lipcsei repülőtéren drónos robbantásos támadást kísérelt meg egy nappal a megbízottak moszkvai útja előtt.
Miben térnek el a beszámolók
Vitás a Putyin által elrendelt, háromnapos, Kijev elleni csapásszünet kezdete: egyes források szerint szeptember 5-én, mások szerint szeptember 5/6. éjfélkor lépett életbe, az ablakot pedig 5–8. szeptember közötti vagy szeptember 6-tól induló három napként egyaránt jelölték.
A második vita egy ukrán „csendrendszerről” szól, amelyet a vezérkar és ukrán források a frontvonalon 2026. szeptember 5. 00:00 és szeptember 8. 23:59 közötti időszakra jeleztek – ezt Zelenszkij hivatala a Szuszpilnén keresztül utólag cáfolta.
A harmadik eltérés az áldozati adatokban mutatkozik: egyes jelentések a Dnyipropetrovszki régióban a szeptember 4-ről 5-re virradó éjszaka négy halálos és öt sebesült áldozatról szólnak, míg más források a Kijevi régióban két halálos áldozatot és 28 megrongálódott létesítményt említenek öt járásban, Chuhuivban pedig három halálos áldozatot (köztük egy gyermeket).
Háttér
Ukrajna légtere Oroszország 2022. februári teljes körű inváziója óta zárva van. Witkoff és Kushner korábban Moszkvába többször ellátogattak, de Kijevbe nem – ezt Zelenszkij nyilvánosan sértőnek minősítette. Nem sokkal a látogatás előtt, augusztus végén a CIA igazgatója, John Ratcliffe Moszkvában járt, amelyet Trump „félig rutinmegbeszélésnek” nevezett. Ukrajna szeptember 5–8. között 96 órás tűzszüneti javaslatot nyújtott be, amelyet a Kreml kezdetben figyelmen kívül hagyott, mielőtt Putyin csak a fővárosokra szóló háromnapos szünetbe egyezett volna bele.