Zelenszkij és Trump New York-i találkozója: Ukrajna kész a részleges tűzszünetre, Moszkva elutasítja

Miért fontos

A New York-i csúcstalálkozó a háború befejezéséről szóló diplomácia legmagasabb szintű ukrán–amerikai kapcsolatfelvétele volt az ENSZ-közgyűlés hetében, és egyértelműen jelezte, hogy a felek milyen kereteket tartanak elfogadhatónak. Ukrajna három konkrét területen – energia, gabona, tenger – kész kölcsönös tűzszünetre, miközben Oroszország a Kreml nyilatkozatai és az ISW elemzése szerint maximalista céljait fenntartva gyakorlatilag elutasítja ezeket. A december 14–15-i G20-csúcsra szóló amerikai meghívás újabb lehetséges találkozási pontot teremt, de Putyin részvétele bizonytalan, ami ellentmondásossá teszi a diplomáciai folyamatot.

Mi történt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök szeptember 22-én New Yorkban, a 81. ENSZ Közgyűlés margóján tartottak megbeszélést a háború lezárásának lehetőségeiről. Zelenszkij a találkozót „pozitívnak” és „produktívnak” minősítette, és kijelentette, hogy Ukrajna kész bármilyen formátumú, kölcsönös energia-tűzszünetre, valamint a gabona- és a tengeri szektorban is tűzszünetre. Hozzátette: Ukrajna hajlandó leállítani az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, ha Oroszország beszünteti az ukrán kritikus infrastruktúra, az élelmiszer-export és az energiaszektor elleni támadásokat. Zelenszkij azt is bejelentette, hogy az úgynevezett „anchorage-i szellem” – a Krím, valamint a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizsszja megyék orosz fennhatóság alá került részeinek elismerését jelentő „3+2” formátum – már nem része a tárgyalási folyamatnak; ebben szerinte a legnagyobb szerepet az ukrán fegyveres erők játszották. A megbeszélés után Trump „pozitívan” viszonyult ahhoz, hogy Ukrajna licencet kapjon Patriot-rendszerekhez való rakéták gyártására, bár Zelenszkij konkrét választ még nem kapott a rakétaszállításról.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szeptember 23-án, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott találkozója után arról beszélt, hogy Ukrajna és Oroszország egyaránt érdeklődést mutatott egy korlátozott, a gabonát és az energiát érintő tűzszünet iránt. Dmitrij Peszkov kremlbeli szóvivő azonban „abszolúte” válasszal reagált arra a kérdésre, hogy a nyilatkozatok csupán retorikának tekinthetők-e, és ezzel gyakorlatilag elutasította a tűzszüneti javaslatot. Az ISW szeptember 23-i elemzése szerint a Kreml nem hajlandó engedni maximalista követeléseiből. Lavrov a Biztonsági Tanács ülésén kijelentette, hogy Oroszország „semmilyen formátumban” nem állítja le az úgynevezett „különleges hadműveletet” a tárgyalások kedvéért. Vlagyimir Putyin szeptember 23-án ismét arról beszélt, hogy az orosz erők képesek teljesíteni Moszkva valamennyi háborús célját a csatatéren. Zelenszkij közölte, hogy ha Oroszország nemet mond a tárgyalások bármely formájára, Ukrajna arra kéri Trumpot, hogy vessen be egy új, Lindsey Graham szenátor által társjegyzett szankciós törvényjavaslatot.

Rubio bejelentette, hogy az Egyesült Államok hivatalosan meghívta Putyint a december 14–15-én Miamiban (Florida) megrendezésre kerülő G20-csúcsra. Zelenszkij közölte, hogy ez a csúcs platformot adhat egy ukrán–amerikai–orosz háromoldalú találkozóhoz, és Ukrajna támogatja a formátumot, ha megegyezés születik. Peszkov szeptember 24-én közölte, hogy Oroszország hálás a meghívásért, és a részvételről diplomáciai csatornákon döntenek. A Bloomberg ugyanakkor arról számolt be, hogy Putyin valószínűleg kihagyja a G20-csúcsot, és helyette a kínai APEC-fórumon vesz részt először 2017 óta. Külön megbeszélésen Zelenszkij kijelentette, hogy Putyin elutasította a G20 margóján javasolt tárgyalásokat. Szeptember 24-én a ZN.UA arról írt, hogy New Yorkban háromoldalú ukrán–amerikai–orosz találkozót terveztek Budanov, Umerov, Kushner, Witkoff és Dmitrijev részvételével; az ukrán Elnöki Hivatal ezt nem erősítette meg, és közölte, hogy az ukrán delegáció már hazafelé tart. Az amerikai különmegbízottak, Steve Witkoff és Jared Kushner néhány hétre szünetet tartanak, hogy Oroszországgal és partnerekkel tárgyaljanak a háború lehetséges lezárási formátumairól.

Miben térnek el a beszámolók

A rendelkezésre álló anyag négy fő vitás pontot azonosít. Először: a ZN.UA arról számolt be, hogy szeptember 24-én New Yorkban háromoldalú ukrán–amerikai–orosz találkozót terveztek (Budanov, Umerov, Kushner, Witkoff, Dmitrijev részvételével), míg az ukrán Elnöki Hivatal közölte, hogy a delegáció már hazafelé tart, és a médiától származó értesüléseknek nincs forrásuk a küldöttségben. Másodszor: Trump szeptember 14-én azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megegyezett az energia-infrastruktúra kölcsönös kíméléséről, míg Zelenszkij és más beszámolók szerint Ukrajna csak kölcsönösségi feltétellel hajlandó erre, és nincs kötelező érvényű megállapodás. Harmadszor: Rubio szeptember 23-án úgy nyilatkozott, hogy mindkét fél érdeklődik egy korlátozott gabona- és energia-tűzszünet iránt, míg Peszkov „abszolúte” válasszal gyakorlatilag elutasította azt, és az ISW elemzése szerint Oroszország maximalista céljait fenntartja. Negyedszer: Putyin G20-részvételéről Rubio meghívást és reményt fogalmazott meg, Peszkov a diplomáciai csatornákra hivatkozott, a Bloomberg szerint Putyin valószínűleg kihagyja a csúcsot, más források szerint pedig elutasította a G20 margóján javasolt tárgyalásokat.

Háttér

A New York-i megbeszélések hátterében a 81. ENSZ Közgyűlés állt, amelyet szeptember 22–23-án tartottak. Az ukrán–amerikai–orosz tárgyalássorozat korábbi fordulói 2026 elején Abu-Dzabiban zajlottak; a legutóbbi háromoldalú küldöttségi szintű találkozóra februárban került sor, az Irán elleni háború előtt. Az „anchorage-i egyezmények” vagy „3+2” formátum a 2025 augusztusában Anchorage-ban tartott Trump–Putin csúcson felvetett javaslatokra utal, amelyek elismerték volna Oroszország szuverenitását a Krím, valamint a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizsszja megyék (a tényleges frontvonalak mentén) felett.