Rubio: heteken belül születhet terv az ukrán–orosz tárgyalások újraindításáról
Az amerikai különmegbízottak, Steve Witkoff és Jared Kushner szeptember 5-én Moszkvában, 6-án Kijevben tárgyaltak. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szeptember 8-án úgy nyilatkozott: néhány héten belül kidolgozható egy „útiterv” az ukrán–orosz tárgyalások újraindítására. Donald Trump a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés után azt állította, Putyin „ügyletet akar kötni”. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov ugyanakkor közölte, jelenleg nincs konkrét terv vagy „útitérkép” a háború rendezésére, de megerősítette a háromoldalú tárgyalások folytatásának „általános politikai szándékát”.
Legfontosabb tudnivalók
- Witkoff és Kushner szeptember 5-én Moszkvában Putyinnal, 6-án Kijevben Zelenszkijjel tárgyaltak – ez volt az első alkumulus, ez utóbbi látogatás az amerikai közvetítők első ukrajnai útja volt.
- Marco Rubio szeptember 8-ban közölte: néhány héten belül „útiterv” vagy cselekvési terv dolgozható ki a tárgyalások újraindítására.
- Trump a Putyinnal szeptember 8-án tartott, csaknem egyórás telefonhívás után azt mondta: Putyin „ügyletet akar kötni”, és „nagyon jó” lenne, ha Zelenszkij is ügyletet kötne.
- A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette: egyelőre nincs terv vagy „útitérkép” a háború rendezésére, de a háromoldalú tárgyalások folytatásának „általános politikai szándéka” megerősítést nyert.
- Zelenszkij a kijevi tárgyalások után közölte: az amerikai megbízottaktól azt az üzenetet kapta, hogy „az oroszok készek tárgyalni”, és Ukrajna kész visszatérni a háromoldalú formátumhoz.
- Szeptember 8-án előzetes megállapodás született Zelenszkij és Trump személyes találkozójáról a hónap második felében.
- A Bloomberg által idézett európai tisztviselők szerint Putyin nem mutatott hajlandóságot a pozíciójának enyhítésére, és továbbra is a teljes Donyeck megye feletti ellenőrzést követeli; a szövetségesek gyakorlatilag beletörődtek, hogy a háború jövőre is folytatódik.
Miért fontos
A moszkvai és kijevi megbízottlátogatás az első olyan amerikai közvetítői út, amely egyetlen körút során mindkét fővárost érintette, ami az Egyesült Államok háborúbefagyasztásra irányuló erőfeszítéseinek újraindulását jelzi. Rubio azon nyilatkozata, hogy heteken belül „útiterv” születhet, újradefiniálhatja a tárgyalási keretet, miközben Trump Putyin-kommentjei és a Kreml saját értékelése ellentétes képet festenek a valódi szándékokról. A Bloomberg által idézett európai tisztviselők borús előrejelzése – miszerint a háború várhatóan jövőre is folytatódik, és Putyin télen fokozni fogja az ukrán energetikai infrastruktúra elleni nyomást – rávilágít, hogy a diplomáciai lendület egy egyre romló hadszíntéri helyzet közepette jelenik meg.
Mi történt
Az amerikai elnök különmegbízottjai, Steve Witkoff és Jared Kushner szeptember 5-én Moszkvában tárgyaltak Vlagyimir Putyinnal, majd szeptember 6-án Kijevben Volodimir Zelenszkij elnökkel – ez utóbbi volt az első alkumulus, hogy a közvetítők Ukrajnába látogattak, miközben Witkoff korábban Moszkvában már több alkalommal találkozott Putyinnal. A kijevi tárgyalásokon a francia, német és brit nemzetbiztonsági tanácsadók (az E3) is részt vettek; Pekka Toveri finn EP-képviselő szerint jelenlétük európai nyomásgyakorlás eredménye volt, nem amerikai kezdeményezés. A körút után Donald Trump szeptember 8-án csaknem egyórás telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal, amelyet a Kreml „pozitívnak” minősített, és amelyen a Kreml közlése szerint orosz–ukrán, valamint orosz–amerikai fogolycserék is szóba kerültek. Rubio szeptember 8-án, Kolumbiában újságíróknak azt mondta: néhány héten belül „útiterv” vagy cselekvési terv dolgozható ki a tárgyalások újraindítására; ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „jelentős akadályok” maradtak, és „még sok a tennivaló”. Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna kész visszatérni a háromoldalú formátumhoz, és szeptember második felében személyesen találkozik Trumppal; a következő háromoldalú találkozó helyszíneként az Egyesült Árak Emírségeit, Svájcot vagy Törökországot javasolta. Dmitrij Peszkov ugyfeletteseli szóvivő ugyanakkor kijelentette, hogy „jelenleg nincsenek tervek vagy útitérképek” a háború rendezésére, de megerősítette a háromoldalú tárgyalások folytatásának „általános politikai szándékát”.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán média előtérbe helyezi Rubio „útitervről” szóló nyilatkozatát és Zelenszkij azon értékelését, hogy a megbízottak „több” új ötlettel érkeztek. Az ukrán források kiemelik Zelenszkij készségét a háromoldalú formátumhoz való visszatérésre, valamint a lehetséges helyszínekre (az ENSZ-közgyűlés New Yorkban; az UAE, Svájc vagy Törökország a következő háromoldalú találkozóra). Az ukrán tudósítások hangsúlyozzák az E3 (Franciaország, Ukrajna, Egyesült Királyság) jelenlétét a kijevi tárgyalásokon, és Toveri nyomán úgy értelmezik, hogy ez európai nyomásra való reagálás volt, nem amerikai kezdeményezés. Az ukrán lapok kiemelik, hogy ez volt Witkoff és Kushner első ukrajnai útja – szemben Witkoff korábbi, Moszkvába tett többszöri útjával –, és jelzik, hogy a Szent Szófia-székesegyházban tett rövid látogatásuk ellen az orosz oldal tiltakozott. Az ukrán nyelvű cikkek kiemelik Zelenszkij üzenetét, miszerint „az oroszok készek tárgyalni”, valamint Ukrajna nagykövetének, Szerhij Korsunszkijnak azon figyelmeztetését, hogy Oroszország álláspontja Ukrajna megszűnését jelentené. Néhány ukrán cikk kiemeli a Bloomberg azon értékelését, miszerint a szövetségesek beletörődtek a háború jövőre való folytatódásába, és Putyin télen nyomást gyakorolna Ukrajna energetikai infrastruktúrájára.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi – jellemzően a Bloomberg és a Le Monde által képviselt – keretezés a Kreml „nincs útitérkép” üzenetét és az amerikai optimizmus és az orosz kommunikáció közötti szakadékat helyezi előtérbe. A Bloomberg által idézett európai tisztviselők borúlátó képet festenek: érdemi előrelépés nem történt, Putyin változatlanul a teljes Donyeck megye feletti ellenőrzést követeli, télen pedig fokozódó támadások várhatók az ukrán energetikai és fűtési infrastruktúra ellen, miközben Oroszország hibrid műveleteket és politikai beavatkozást is tervez európai országokban a Kijevnek nyújtott támogatás gyengítésére. Trump szeptember 8-i, Putyinnal folytatott hívásáról szóló tudósítások kiemelik, hogy a Kreml által kiadott összefoglaló (Usakov: „pozitívan értékelte”) mellett a Fehér Ház nem tett közzé saját összefoglalót, ami kérdéseket vet fel a tényleges tartalommal kapcsolatban. Trump saját kommentjei – miszerint Putyin „ügyletet akar kötni”, de a két vezető „gyűlöli egymást” – az amerikai adminisztráció vezető üzeneteként jelennek meg, Rubio „nincs túlzott optimizmus, nincs pesszimizmus” megfogalmazásával együtt. Az ISW értékelése, miszerint Putyin a telefonhívást feltehetően a harctéri helyzetről alkotott torzított kép erőltetésére használta, valamint az amerikai és európai hírszerzők kétkedése Putyin valódi szándékait illetően egyaránt a nemzetközi jellegű tudósítások óvatosságra intő elemévé vált.
Miben térnek el a beszámolók
A források több ponton nem értenek egyet. Először is vitatott, hogy Putyin valóban kész-e tárgyalni: Trump szerint Putyin „ügyletet akar kötni”, Zelenszkij szerint az amerikai megbízottak azt üzenték, hogy „az oroszok készek tárgyalni”, a Kreml pedig megerősítette a háromoldalú tárgyalások „általános politikai szándékát” – ezzel szemben a Bloomberg által idézett európai tisztviselők szerint Putyin nem enyhítette a pozícióját, és továbbra is a teljes Donyeck megye feletti ellenőrzést követeli. Másodszor, a Witkoff–Kushner körút eredményességéről is megoszlanak a vélemények: Rubio „tartalmasnak”, Witkoff „jelentős előrelépéssel járónak” nevezte a tárgyalásokat, Zelenszkij szerint a megbízottak „több” jó ötletet hoztak – a Bloomberg által idézett európai tisztviselők és a Hromadske forrása szerint viszont nem történt érdemi előrelépés, és áttörés nem is volt várható. Harmadszor, arról is vita van, hogy létezik-e „útiterv”: Rubio szerint a következő hetekben kidolgozható egy ilyen, míg Peszkov közölte, hogy jelenleg semmilyen terv vagy „útitérkép” nincs a háború rendezésére, bár a háromoldalú tárgyalások folytatásának politikai szándéka fennáll. Negyedszer, a komoly tárgyalások újraindításának időzítésében sincs egyetértés: Rubio és Zelenszkij hetekről beszéltek, Trump szerint mindketten „belefáradtak a harcba” – a Bloomberg által idézett európai tisztviselők viszont úgy vélik, komoly tárgyalások jövő előtt nem várhatók, és az orosz Állami Duma választásai utáni újrakezdés sem hozna jelentős előrelépést egy megállapodás felé. Végül a CIA esetlegesen megnövekedett szerepéről: az FT forrásai szerint John Ratcliffe igazgató nagyobb szerepet készül vállalni az ukrán–orosz tárgyalásokban, amit a Trump-adminisztráció cáfolt.
Háttér
A Witkoff–Kushner körút volt az első alkumulus, hogy amerikai közvetítők egyazon út során Moszkvába és Kijevbe is elutaztak, noha Witkoff korábban több alkalommal is járt Moszkvában Putyinnál. Trump korábban egy Putyinnal tervezett kétoldalú találkozót ahhoz kötött, hogy legyen érvényben békeegyezmény. Az CIA igazgatója, John Ratcliffe állítólag augusztusban moszkvai orosz hírszerző tisztségviselőkkel találkozott, hogy a háború befejezésére ösztönözzön. Oroszország állítólagos területi követelése – a teljes Donyeck megye feletti ellenőrzés bármelyi tűzszüneti megállapodás részeként – nyilvánosan nem került le a napirendről. A kijevi tárgyalásokon a francia, német és brit nemzetbiztonsági tanácsadók (az E3) is részt vettek; Pekka Toveri finn EP-képviselő szerint jelenlétük az európai nyomásnak volt köszönhető, nem amerikai kezdeményezésnek. Putyin és Trump szeptember 8-i telefonhívása a Kreml segédjének, Jurij Usakovnak közlése szerint csaknem egy órán át tartott; a Fehér Ház nem hozott nyilvánosságra összefoglalót. A Trump–Putyin híváson a Kreml közlése alapján szó esett orosz–ukrán, valamint orosz–amerikai fogolycserékről is.