Barro: az ukránoknak nyújtott hírszerzési adatok kétharmada európai
Jean-Noël Barro francia külügyminiszter a France Inter rádiónak adott, október 15-i interjúban kijelentette, hogy az Ukrajnának jelenleg nyújtott hírszerzési információk kétharmada európai országokból – köztük Franciaországból – származik. A tárcavezető azt is mondta, Európa régóta a támogatás fő részét adja, és egyben a legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra, valamint hogy a háború kezdete óta mintegy hússzer jósolták Ukrajna bukását vagy az Egyesült Államok kivonulását.
Legfontosabb tudnivalók
- Jean-Noël Barro francia külügyminiszter október 15-én a France Inter rádióban közölte, hogy az Ukrajnának nyújtott hírszerzési adatok kétharmada európai – köztük francia – forrásból származik.
- Barro szerint Európa régóta Ukrajna fő támogatója és Oroszországra a legnagyobb nyomást gyakorló szereplő.
- Barro úgy véli, a háború kezdete óta mintegy hússzer jósolták Ukrajna bukását vagy az amerikai támogatás megszűnését.
- A miniszter a Kremlt és közösségi médiában működő trolljait vádolta azzal, hogy szándékosan demoralizálják az ukrán és az európai elszántságot.
- Barro közlése szerint Franciaország és európai partnerei az ukrán légtér védelmén dolgoznak, többek között olcsóbban és gyorsabban előállítható elfogó drónok fejlesztésével.
- A tárcavezető nem erősítette meg és nem is cáfolta egyértelműen, hogy az Egyesült Államok csökkentette vagy beszüntelte-e a hírszerzési adatok megosztását Ukrajnával.
Miért fontos
Barro nyilatkozata számszerűsíti Európa szerepét az ukrán hadiállapotban szükséges hírszerzésben éppen akkor, amikor bizonytalanság övezi az amerikai hírszerzési együttműködés folytatását a Washingtonból érkezett állítólagos fenyegetések után. Az adat rávilágít arra, mekkora terhet viselnek át az európai szolgálatok, ha az amerikai adatáramlás akár részben is korlátozódna.
Mi történt
Jean-Noël Barro francia külügyminiszter október 15-én a France Inter rádióban arról beszélt, hogy az Ukrajnának nyújtott hírszerzési információk kétharmada jelenleg európai – köztük francia – forrásból származik. Hangsúlyozta, hogy Európa régóta Ukrajna fő támogatója és Oroszországra a legnagyobb nyomást gyakorló szereplő. Megjegyezte azt is, hogy a háború kezdete óta mintegy hússzer jósolták Ukrajna bukását vagy az Egyesült Államok kivonulását, a Kremlt és közösségi médiában működő trolljait pedig azzal vádolta, hogy szándékosan demoralizálják az ukrán és az európai elszántságot. Elmondta, hogy Franciaország és európai partnerei az ukrán légtér védelmén dolgoznak, többek között olcsóbban és gyorsabban előállítható elfogó drónok fejlesztésével. A tárcavezető nem erősítette meg és nem is cáfolta egyértelműen, hogy az Egyesült Államok csökkentette vagy beszüntelte a hírszerzési adatok megosztását Ukrajnával.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán médiában a Barro-nyilatkozat olyan kontextusban jelenik meg, amelyben Volodimir Zelenszkij elnök arról beszélt, hogy partnerei több alkalommal nem adtak előzetes figyelmeztetést orosz csapásokra, miközben Donald Trump cáfolta, hogy az Egyesült Államok megszakította volna a hírszerzési együttműködést. Az ukrán források kiemelik, hogy a SpaceX a Starlink katonai változatának, a Starshieldnek a működését október 14-én, előzetes bejelentés nélkül korlátozta, és hogy a nyilatkozatok szerint Trump a Kijevvel kötött „energetikai tűzszünet” és a PURL-ellátási mechanizmus leállításával fenyegetett. Ukrán tisztviselők arról is beszéltek, hogy Zelenszkij „árulásnak” érezte a megállapodást, és október 15-én bejelentette, hogy Kijev újra csapásokat mér orosz olajfinomítókra.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi és európai források egyrészt kiemelik a NATO főtitkárának, Mark Ruttenak a nyilatkozatát, miszerint Putyin a szövetségesek elszántságának megtörésére törekszik, és a szövetségeseknek többet kell tenniük Ukrajna légvédelméért. A brit miniszterelnök, Keir Starmer ígéretet tett a katonai és pénzügyi segélyek, köztük egy újabb légvédelmi rakétaszállítmány felgyorsítására. A The New York Times arról írt, hogy az európai vezetők október 14-én az ukrajnai támogatás megduplázását jelentették be, mivel tartanak attól, hogy Trump csökkentheti vagy teljesen leállíthatja a katonai hírszerzés megosztását. The Washington Post és a Financial Times szerint ugyanakkor az Egyesült Államok október 12-én jelezte a nagykövetségen, hogy a támogatás feltétele az orosz olajfinomítók elleni csapások beszüntetése.
Miben térnek el a beszámolók
A források megoszlanak abban, hogy az Egyesült Államok valóban megszakította-e a katonai hírszerzés megosztását Ukrajnával. A Financial Times szerint Washington azzal fenyegetett, hogy leállítja a fegyverszállítást és a hírszerzési együttműködést, ha Kijev nem hagy fel az orosz olajfinomítók elleni csapásokkal. Trump és a Fehér Ház szerint ez nem történt meg; a Fehér Ház a Starshield-korlátozást „technikai hibának” nevezte. Zelenszkij egyes nyilatkozataiban úgy fogalmazott, hogy a partnerek nem adtak előre jelzést a csapásokról, másutt viszont azt mondta, a fenyegetéseket még nem hajtották végre. Az Európai Bizottság nem látta jelét az adatcsere megszakadásának, a The Washington Post pedig úgy tudja, az Egyesült Államok még nem állította le teljesen az információcserét.