Ukrajna légvédelmi rakétakészletei kimerülőben, miközben Oroszország felpörgeti a drón- és ballisztikus rakétagyártást
Ukrajna Patriot és F-16-os légvédelmi rakétakészletei majdnem kimerültek, miközben Oroszország havi mintegy 3000 darabot gyárt a turbohajtóműves Geran drónokból, és havonta körülbelül 100 ballisztikus rakétát. Az ukrán erők olcsóbb európai alternatívák felé fordulnak: a franco-olasz SAMP/T rendszerek és a Freyja nevű közös európai–ukrán projekt, amely a PAC-3-nál lényegesen olcsóbb, sorozatban gyártható elfogórakétát céloz meg.
Legfontosabb tudnivalók
- Az ukrán Patriot-rakéták (PAC-3) és az F-16-osokhoz használt AIM-120/AIM-9 rakéták készletei csaknem kimerültek.
- Oroszország havonta mintegy 3000 Geran-4 és Geran-5 típusú, akár 600 km/h sebességű jet-drónt gyárt, főként kínai turbóhajtóművekkel.
- Oroszország havonta körülbelül 100 ballisztikus rakétát állít elő: mintegy 60 Iskander-M-t és 40 RM-48U-t.
- A PAC-3 legújabb exportváltozatának ára nagyjából 7 millió dollár; az Aster rakéta ennek kevesebb mint a felébe kerül.
- Ukrajna 2026 végéig több régebbi SAMP/T üteget kap Aster rakétákkal, 2027-ben pedig nyolc új SAMP/T NG komplexumot.
- A Freyja elfogórakéta az ukrán FP-7 rövid hatótávolságú ballisztikus rakétán alapul, és 12 európai védelmi cég – köztük a Thales, a Leonardo, a Diehl és a Saab – szállítja a szenzorokat és vezérlőrendszereket.
- Németország engedélyezett gyártásban évente akár 200 PAC-2 rakétát tervez előállítani, amelyek egy része NATO-beli tagállamok beleegyezésével Ukrajnához kerülhet.
Miért fontos
Ukrajna légvédelme a kulcsfontosságú amerikai készletek kimerülésével és az orosz jet-drónok, valamint ballisztikus rakéták fokozódó tempójú gyártásával egyre nagyobb nyomás alá kerül. A válasz egyrészt európai alternatívák – a SAMP/T ütegek és a Freyja projekt – felé fordulás, másrészt a költségkülönbség felismerése: a PAC-3 hozzávetőleg 7 millió dolláros ára és az olcsóbb, sorozatban gyártható elfogórakétákra való áttérés stratégiai szükségszerűség.
Mi történt
A The Economist beszámolója szerint Ukrajna Patriot-rendszerekhez tartozó PAC-3, valamint az F-16-osokhoz használt AIM-120 és AIM-9 rakétakészletei csaknem kimerültek. Oroszország havi szinten mintegy 3000 Geran-4 és Geran-5 jet-drónt gyárt, amelyek főként kínai turbóhajtóművekkel akár 600 km/h-s sebességet érnek el, és emellett havonta körülbelül 100 ballisztikus rakétát – mintegy 60 Iskander-M-t és 40 RM-48U-t – állít elő. A BBC-nek nyilatkozó ukrán katonai források szerint a jet-drónos támadások száma júniusban 350-ről júliusra 1600-ra, augusztusra pedig 2800-ra nőtt. Ukrajna válaszul olcsóbb nyugati alternatívák felé fordult: 2026 végéig több régebbi SAMP/T üteget kap Aster rakétákkal, 2027-ben pedig nyolc új SAMP/T NG komplexumot. A Freyja névre keresztelt közös európai–ukrán projekt az ukrán FP-7 ballisztikus rakétára épül, és 12 európai cég – köztük a Thales, a Leonardo, a Diehl és a Saab – szállítja hozzá a szenzorokat, a vezérlést és az adatkapcsolatot, NATO-kompatibilis radar- és adatkezelő rendszerekhez illeszkedve. Emellett négy ukrán vállalat saját elfogó drónokat és rakétákat tesztel, a védelmi miniszter, Jevhenii Khmara pedig „több ezer egység” gyors előállítását kérte. Németország engedélyezett gyártásban évente akár 200 PAC-2 rakétát tervez előállítani, amelyek NATO-beli tagállamok beleegyezésével Ukrajnához kerülhetnek. A The Economist által azonosított két fő ukrán válaszút: az infrastruktúra és ipari létesítmények megerősítése és álcázása, illetve a „left-of-launch” stratégia, vagyis az orosz rakétagyárak és indítóállások csapása még az indítás előtt.
Miben térnek el a beszámolók
Az ukrán forrásokból származó tények alapján az Aster rakétát egyes francia katonai források a Patriot egyes szempontokból jobb teljesítményűjeként jellemzik, míg más adatok a PAC-3 jelenlegi standardként mutatják be, amelynek exportváltozata nagyjából 7 millió dollárba kerül – ez nem közvetlenül ellentmondó szám, hanem eltérő nemzeti értékelés.
Háttér
A Geran-4 és Geran-5 jet-drónokhoz használt turbóhajtóművek túlnyomórészt kínai eredetűek; egyes alkatrészeket Orosznyalon belül csempészett nyugati 3D-nyomtatókkal gyártanak. Oroszország egy nagyobb, „Banderole” nevű drónt is bevetett, amely egyre inkább olcsó robotrepülőgépként működik. Az Aster robbanófejes elképzelést alkalmaz, szemben a PAC-3 kinetikus (találat-rombolásos) elfogásával. Németország az évi akár 200 PAC-2 rakéta engedélyezett gyártását tervezi, NATO-tagok hozzájárulásával esetleges ukrajnai átadással.