Mark Rutte
Mark Rutte holland politikus, a liberális VVD párt vezetője. 2010 és 2024 között Hollandia miniszterelnöke volt. 2024. október 1-je óta a NATO főtitkára.
-
Két orosz rakéta és egy reaktív drón zárt be Lengyelország légtereibe
A dél-lengyelországi támadás során két orosz rakéta és egy reaktív drón került Lengyelország légterébe, majd lezuhant az országban. A lengyel hatóságok nem jelentettek sérülést vagy kritikus infrastruktúrában okozott károkat. Donald Tusk sürgős ülést hívott össze a légtéri incidens miatt.
-
Rutte: Oroszország havi több mint 40 ezer katonáját veszíti el Ukrajnában
A NATO főtitkára, Mark Rutte a washingtoni Atlantic Future Forum rendezvényen elmondta, hogy Oroszország minden hónapban több mint 40 ezer katonát veszít Ukrajnában. Ezt az Egyesült Államok 56 ezer fős vietnami háborús veszteségéhez hasonlította, miközben a szövetségesek támogatásának növeléséről is beszélt.
-
Zelenszkij és Witkoff Oszlóban tárgyalt a béke-kérdésekről
Október 20-án Oszlóban Zelensky ukrán elnök és Steve Witkoff amerikai különleges megbízott találkozott a norvég és finn vezetők, valamint európai és szövetséges partnerek jelenlétében. A megbeszélések középpontjában az ukrán biztonsági garanciák, a tűzszünet, a területi kérdések és a háború utáni európai biztonsági rend állt. Witkoff ezután Oroszországba utazott, hogy a javaslatokat a vezetőkkel ismertesse.
-
Trump a Newsmax-interjúban élesen bírálta Zelenszkijt, és ukrán választásokat követelt
Donald Trump amerikai elnök a Newsmax csatornának adott, október 15-én sugárzott interjúban „nem nagy rajongója" Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, és közölte, hogy Zelenszkijjel nehezebb tárgyalni, mint Vlagyimir Putyinnal. Az ukrán olajfinomítók elleni csapásokat „szégyennek" nevezte, és ismét ukrán választásokat követelt. Zelenszkij október 16-i brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta, könnyebb Tramppal tárgyalni, mint Putyinnal, és Ukrajna kész választásokat tartani, ha Oroszország 60 napos tűzszünetet fogad el.
-
Szibiha öt ország új segélycsomagjait jelentette be, a brit kormány 17 millió fontot ad a csernobili szarkofág javítására
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az Ukrinformnak adott interjúban megerősítette, hogy Ukrajna legalább öt országtól újabb segélycsomagokat kapott, amelyek energia-, humanitárius és védelmi területeket érintenek. A brit kormány 17 millió fontot (22,5 millió dollárt) különít el a csernobili atomerőmű szarkofágjának javítására, amelyet egy tavalyi orosz dróntámadás rongált meg. Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök Friedrich Merz német kancellárral tárgyalt a légvédelem megerősítéséről, Volodimir Zelenszkij pedig brüsszeli látogatásán NATO- és EU-vezetőkkel egyeztetett.
-
Barro: az ukránoknak nyújtott hírszerzési adatok kétharmada európai
Jean-Noël Barro francia külügyminiszter a France Inter rádiónak adott, október 15-i interjúban kijelentette, hogy az Ukrajnának jelenleg nyújtott hírszerzési információk kétharmada európai országokból – köztük Franciaországból – származik. A tárcavezető azt is mondta, Európa régóta a támogatás fő részét adja, és egyben a legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra, valamint hogy a háború kezdete óta mintegy hússzer jósolták Ukrajna bukását vagy az Egyesült Államok kivonulását.
-
Hatalmas orosz drón- és rakétatámadás érte Ukrajnát a 14–15. októberi éjszakán
Oroszország a 14–15. októberi éjszakán két Kh-59-es irányított repülőgép-rakétát és 580 csapásmérő drónt indított Ukrajna ellen. Az ukrán légvédelem 536 drónt semmisített meg, a csapások és a lelőtt eszközök törmelékei 31, illetve 11 helyszínen okoztak kárt. Az éjszakai támadás része volt egy nagyobb, mintegy 24 órán át tartó, több mint 850 Shahed típusú drónt felvonultató hullámnak, amely áldozatokat követelt a Kirovohradi és a Dnyipropetrovszki területen, valamint áramkimaradásokat okozott Kijevben és a Rívnei területen.
-
Drónok támadtak két kereskedelmi hajóra a Fekete-tengeren Bulgária partjainál
A Bulgária partjainál október 12-ről 13-ra virradó éjjel drónok két kereskedelmi hajót támadtak meg a Fekete-tengeren. A máltai zászló alatt közlekedő, odesszai bejegyzésű, ukrán tulajdonú CHELSEA 3-at három drón találta el a várostól (Byala) keletre mintegy 18 tengeri mérföldre; a 15 fős legénységet – hét ukrán és nyolc azeri állampolgárt – kimentették és Várnába szállították, öten könnyebb sérülésekkel. Egy második hajó mintegy 17 tengeri mérföldre keletre Krapec falu közelében elsüllyedt; a legénységből egy embert (későbbi hivatalos adatok szerint ötöt) mentettek ki, 11 főt továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A bolgár miniszterelnök összehívta a Biztonsági Tanácsot, beidézte Oroszország nagykövetét, és jelezte, hogy tárgyalni fog a NATO főtitkárával; Közben az EU és Ukrajna Oroszországot tette felelőssé.
-
Sikorski a NATO-tól határozott választ sürget az esetleges halálos orosz hibrid támadásokra
A lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski a Financial Times-nak adott, londoni látogatása során készült interjúban arra szólította fel a NATO-t, hogy készüljön fel egy határozott válaszra az esetleges halálos áldozatokkal járó orosz hibrid támadásokra Európában. Szorgalmazta az orosz konzulátusok bezárását, az orosz diplomaták mozgásának korlátozását, biometrikus útlevelek bevezetését az EU-ba belépő orosz állampolgárok számára, valamint a turistavízumok kiadásának csökkentését.
-
Tusk a varsói biztonsági fórumon: Ukrajna a túlélésért, Oroszország a dominanciáért harcol
Donald Tusk lengyel miniszterelnök a varsói biztonsági fórum október 12-i megnyitóján kijelentette, hogy Ukrajna a túlélésért, Oroszország pedig a dominanciáért harcol. Tusk hangsúlyozta, hogy Lengyelország „nem fog jelzést küldeni" a Nyugat Ukrajna-támogatását megfélemlíteni akaró politika felé, és hogy a NATO-val együtt több forgatókönyvre készülnek, miután egyeztetett Alexus Grynkewich európai főparancsnokkal.
-
Trump bejelentette az „energia-fegyverszünetet”, de a Kreml nem erősítette meg, és röviddel az bejelentés után Oroszország ukrán energetikai létesítményeket csapott
Donald Trump amerikai elnök október 11-én a Truth Social közösségi oldalon „energia-fegyverszünetet” jelentett be Oroszság és Ukrajna között. A Fehér Ház később az Axiosnak úgy fogalmazott: a megállapodás értelmében mindkét fél lemondana a másik olajfinomítóinak támadásáról. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov október 12-én annyit mondott, hogy a kapcsolatfelvétel folyamatban van, de nem erősített meg egyezményt. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij a varsói biztonsági fórumon közölte, hogy a bejelentés számára újdonság volt, Ukrajna kész a tűzszünetre, ha Oroszország is az, és figyelmeztetett, hogy a télen választ fog adni, ha Moszkva nem állapodik meg. Az ukrán és nemzetközi források szerint a bejelentés utáni órákban az orosz erők ukrán energetikai infrastruktúrát, köztük a TEC-5 hőerőművet Harkivban csapást mértek.
-
A NATO 17 tagállammal tartja az éves Steadfast Noon nukleáris gyakorlatot Olaszországban
A NATO bejelentette, hogy 17 tagállam részvételével október 13. és 23. között Olaszországban rendezik meg az éves Steadfast Noon nukleáris gyakorlatot. A szövetség egyúttal igyekezett megnyugtatni Oroszországot, hogy a hadgyakorlat rutinszerű és nem ad okot aggodalomra, miközben Moszkva korábban atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött, ha a NATO megpróbálná elszigetelni a kalinyingrádi régiót.
-
A NATO „Győzelemelmélete”: drónok és mesterséges intelligencia a keleti szárny védelmében
A NATO európai főparancsnoka, Alexus Grinkevich tábornok „Theory of Victory” (Győzelemelmélet) címmel új stratégiát dolgoz ki arról, hogy a Szövetség miként verné vissza gyorsan egy esetleges orosz támadást a keleti szárnyon. A dokumentumot október 12-én mutatják be Lengyelországban, és a Bloomberg által megszerzett nyilvános változat szerint olcsó drónokat, minimális személyzettel működő rendszereket és mesterségesintelligencia-alapú célfelderítést vonultatna fel.
-
Észtország: a Milrem Robotics elleni gyújtogatás orosz szolgálatok által megrendelt szabotázs
Az észt biztonsági szolgálat (Kapo) megállapította, hogy a Milrem Robotics tallinni épülete elleni, augusztus 14–15. éjszakai gyújtogatás az orosz különleges szolgálatok által megrendelt szabotázs volt. A három gyanúsított – mindannyian lett állampolgárok – augusztus 17–18-án őrizetbe kerültek, majd szeptember 17–18-án átadták őket Észtországnak. Szeptember 29-én Észtország bekérette az orosz ügyvivőt, miután Kristen Michal miniszterelnök megerősítette az orosz szolgálatok érintettségét. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov "alaptalannak" minősítette a vádat.
-
Zelenszkij New Yorkban a NATO-főtitkárral tárgyalt a Patriot-elfogórakéták szükségességéről
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök New Yorkban találkozott Mark Ruttével, a NATO főtitkárával. A megbeszélés időpontjában Kijev három hullámban ballisztikus csapást szenvedett el Oroszországtól. Zelenszkij tájékoztatta Ruttét a keletkező károkról és áldozatokról, valamint Ukrajna téli légvédelmi csomagra és Patriot-elfogórakétákra vonatkozó igényéről.
-
A NATO legfőbb európai parancsnoka fokozza a hírszerzési együttműködést az orosz hibrid akciók miatt
Alexus Grinkevich, a NATO európai főparancsnoka a Reutersnek adott interjúban közölte, hogy a Szövetség a Oroszországhoz köthető szabotázsakciók és egyéb incidensek miatt fokozza a hírszerzési információcserét. A tábornok szerint egy korlátozott orosz támadás "nem valószínű, de nem zárható ki", ugyanakkor határozottan visszautasította, hogy Vlagyimir Putyin kihasználhatná az amerikai precíziós rakétakészletek csökkenését a NATO elleni csapásra.
-
Orosz drón csapott be egy személyvonat mozdonyába a lengyel–ukrán határ közelében
2026. szeptember 13-án reggel egy orosz drón csapott be a Kijevből Varsóba tartó személyvonat mozdonyába a volinyi Yahodyn állomáson, mintegy két kilométerre a lengyel határtól. A támadásban senki nem sérült meg, de tűz ütött ki egy közeli benzinkúton. Röviddel a csapás előtt egy diplomációs vonat – amelyen Boris Johnson volt brit miniszterelnök és több európai tisztségviselő is utazott – már elhagyta az állomást a fokozott orosz csapásveszély miatti előrehozott menetrend miatt.
-
A 36. Ramstein-találkozón Németország Patriot-rakétákat, az Egyesült Királyság 100 millió fontos csomagot jelentett be Ukrajna téli légvédelmének megerősítésére
A 36. Ramstein-formátumú Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) ülését szeptember 8-án tartották videókonferencia formájában, a brit és a német védelmi miniszter közös elnökletével. Németország sürgősen PAC-2 Patriot-elfogórakétákat és további AIM-9 rakétákat szállít a Bundeswehr készleteiből, elindítja a „City Dome” városvédelmi projektet, és több tízezer nagy hatótávolságú tüzérségi lövedék beszerzését finanszírozza. Az Egyesült Királyság 100 millió fontot (kb. 135 millió dollárt) különít el a PURL-mechanizmuson keresztül egy téli légvédelmi csomagra, amely Patriot-rakétákat is tartalmaz. Ukrajna mintegy ezer Patriot-rakétára köt szerződést partneri finanszírozással és uniós hitelből, de a szállítások nagy része csak az elkövetkező években várható.
-
Az EU jóváhagyta, hogy Ukrajna Patriot-rakétákat vásárolhasson a 90 milliárd eurós hitelből
Az EU tagállamai derogációt fogadtak el, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy a 90 milliárd eurós Ukraine Support Loan keretéből Patriot légvédelmi elfogórakétákat vásároljon. A következő, 3,2 milliárd eurós részletet légvédelmi célokra, elsősorban amerikai gyártmányú PAC-3 rakétákra fordítják. A döntést az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára közösen üdvözölte.
-
Trump különmegbízottai Moszkvába, majd Kijevbe utaznak a hétvégén – Zelenszkij vállalta, hogy ukrán részről nem lesznek légicsapások a látogatás idejére
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump különmegbízottjai, Steve Witkoff és Jared Kushner a hétvégén Moszkvába (szeptember 5.), majd Kijevbe (szeptember 6.) utaznak, és magukkal visznek egy háborút lezáró javaslatot – jelentette be Volodimir Zelenszkij a szeptember 4-i esti beszédében. Az ukrán elnök közölte: Ukrajna nem indít légicsapásokat Oroszország ellen a tárgyalások és a kapcsolódó logisztika idejére, cserébe felszólította Moszkvát, hogy kölcsönösen tartsa tiszteletben a csendet.