Sikorski a NATO-tól határozott választ sürget az esetleges halálos orosz hibrid támadásokra
A lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski a Financial Times-nak adott, londoni látogatása során készült interjúban arra szólította fel a NATO-t, hogy készüljön fel egy határozott válaszra az esetleges halálos áldozatokkal járó orosz hibrid támadásokra Európában. Szorgalmazta az orosz konzulátusok bezárását, az orosz diplomaták mozgásának korlátozását, biometrikus útlevelek bevezetését az EU-ba belépő orosz állampolgárok számára, valamint a turistavízumok kiadásának csökkentését.
Legfontosabb tudnivalók
- Sikorski szerint a NATO-nak határozott válaszreakcióra kell felkészülnie a lehetséges halálos áldozatokat követelő orosz hibrid támadásokra.
- A miniszter úgy vélte, nő a halálos áldozatok valószínűsége, mivel Oroszország egyre több, az európai társadalmak destabilizálására irányuló műveletet hajt végre.
- A NATO-ban jelenleg nincs előre meghatározott definíció arra, mi minősül határon átnyúló támadásnak – Sikorski szerint szükség lesz egy komoly vitára arról, hol húzódik a határ.
- Lengyelország és Észtország a NATO Észak-atlanti Szerződés 4. cikke alapján magas szintű konzultációt kért az orosz drónok és vadászgépek légtérsértései után.
- Sikorski a lengyel példát említve az orosz konzulátusok bezárását, a diplomaták mozgásának korlátozását és a diplomáciai képviseletek számának csökkentését javasolta – mint mondta, Lengyelországban már nincs orosz konzulátus.
- Biometrikus útlevelek bevezetését kérte az EU-ba belépő orosz állampolgárok számára, és támogatta az oroszoknak kiadott turistavízumok számának csökkentését célzó felhívásokat.
- Sikorski a nyilatkozatokat londoni látogatása során tette, és jelezte, hogy Lengyelországot szeretné meghívni a jövő évi manchesteri G20-csúcsra.
Miért fontos
A nyilatkozat egy kibontakozó NATO-szintű politikai vitát jelez arról, hogy a szövetség hogyan válaszoljon, ha az orosz hibrid műveletek halálos áldozatokat követelnek Európában. Sikorski az orosz hibrid tevékenységet egyértelműen összekapcsolja az Ukrajna iránti európai támogatás aláásására irányuló kampánnyal, a konfliktust tágabb európai biztonsági kérdésként keretezve. Egyben konkrét egyoldalú és uniós szintű intézkedéseket (konzulátusbezárások, diplomatakorlátozások, biometrikus útlevelek, vízumcsökkentés) javasol, amelyek korlátozhatják az orosz hírszerző műveleteket a szövetségesek területén. A felhívás különös diplomáciai súllyal bír, mivel egy frontállambeli NATO-tagország – amely már élt a 4. cikk szerinti konzultáció lehetőségével – külügyminiszterétől származik.
Mi történt
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a Financial Times-nak adott interjúban, amelyet londoni látogatása során készítettek, arra szólította fel a NATO-t, hogy készüljön fel egy határozott válaszra az esetleges halálos áldozatokkal járó orosz hibrid támadásokra. Megállapította, hogy a halálos áldozatok valószínűsége növekszik, mivel Oroszország egyre több, az európai társadalmak destabilizálására irányuló műveletet hajt végre, amelyeket a szövetségesek az Ukrajna támogatását aláásni hivatott orosz kampány részeként értékelnek. Hangsúlyozta, hogy a NATO-n belül nincs előre meghatározott definíció a határon átnyúló támadásról, ezért szükség lesz egy komoly vitára arról, hol húzódik a válaszadás küszöbe. Sikorski nem részletezte, milyen konkrét NATO-választ tartana megfelelőnek, de számos intézkedést sürgetett: az orosz konzulátusok bezárását, az orosz diplomaták mozgásának korlátozását, a diplomáciai képviseletek számának csökkentését – megjegyezve, hogy Lengyelországban már nincsenek orosz konzulátusok. Javasolta továbbá biometrikus útlevelek bevezetését az EU-ba belépő orosz állampolgárok számára, és támogatta az orosz turistavízumok számának csökkentését célzó felhívásokat. Utalt rá, hogy Lengyelország és Észtország a légtérsértések nyomán már élt a NATO 4. cikke szerinti konzultáció lehetőségével. Ugyanebben az interjúban jelezte azt is, hogy a brit kormányt szeretné meggyőzni Lengyelország meghívásáról a jövő évi manchesteri G20-csúcsra.
Háttér
Az Észak-atlanti Szerződés 4. cikke lehetővé teszi egy tagállam számára, hogy magas szintű szövetségesi konzultációt kérjen; Lengyelország és Észtország élt is ezzel a lehetőséggel orosz légtérsértések után. A kollektív védelmet biztosító 5. cikket mindeddig csak egyszer alkalmazták – az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i, al-Kaida által végrehajtott terrortámadások után. Sikorski korábban emlékeztetett rá, hogy az 5. cikk nem von maga után automatikus hadba lépést a tagállamok részéről, és szövegét szándékosan hagyták pontatlannak. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szeptemberben jelezte, hogy a tagállamok szigoríthatnák az orosz diplomaták schengeni övezetben való mozgását, megtagadhatnák a vízumot a volt orosz harcosoktól, és csökkenthetnék a turistavízumok számát. Az EU Külügyi Tanácsa október 12-én tűzte napirendre az orosz diplomaták mozgásának további korlátozását – akár a fogadó országon kívüli teljes utazási tilalomig bezárólag. Nyugati hírszerző szolgálatok a védelmi ipari vezetőket is figyelmeztették az ellenük irányuló orosz célzott akciók fokozódására.