Németország Oroszországot vádolja a lipcsei reptér elleni dróntámadással – két gyanúsítottat azonosítottak

Miért fontos

A lipcsei incidens az első olyan eset, amikor Németország hivatalosan Oroszországot vádolta meg hibrid támadással a saját területén, egy ukrán katonai logisztikai csomópont ellen. A DNS-nyomok alapján azonosított két gyanúsított – az egyik állítólag orosz hírszerzéshez kötődik, a másik olasz schengeni turistavízummal lépett be az EU-ba – rávilágít az orosz hibrid hadviselés módszereire és az EU vízumpolitikai hiányosságaira. Az eset újraindította az EU-n belüli vitát az orosz állampolgárok vízumkorlátozásairól és a volt orosz katonák belépési tilalmáról, miközben Oroszország elutasította a vádakat és megtorlással fenyegetőzött.

Mi történt

A lipcsei/halle-i repülőtéren augusztus 4–5. éjszakáján robbanóanyaggal felszerelt drónt fedeztek fel egy ukrán An-124-es teherszállító repülön ellátott, amelyet aknaszállításra használtak Ukrajna felé. A drón a videofelvételek szerint körülbelül 19:30-kor a repülőgép szárnyának ütközött, onnan visszapattant és a földre zuhant; a robbanószerkezet ismeretlen okból nem lépett működésbe. A német hatóságok erősítették meg, hogy személyi sérülés nem történt, és az ukrán repülőgép nem rongálódott meg.

A német nyomozók DNS-nyomokat találtak az egyik drónon, egy robbanóanyaggal töltött bádogdoboz belsejében, valamint egy, a repülőtér közelében egy fára szerelt antennán, amelyet a mobiltelefon-vezérlésű drónok jelének erősítésére használtak. Az adatbázis-egyeztetések Litvániában és Finnországban adtak találatot, ami a második gyanúsítotthoz – egy fehérorosz-orosz kettős állampolgárhoz – vezetett, aki olasz turistavízummal lépett be az EU-ba. Az első gyanúsított egy orosz származású, lett útlevéllel rendelkező férfi, akit a nyomozók a tervezett támadás logisztikai koordinátoraként és oktatójaként azonosítottak, és aki állítólag kapcsolatban áll az orosz hírszerzéssel. Mindkét gyanúsított elhagyta az EU területét, ezért a német nyomozók szkeptikusak az elfogásuk esélyeit illetően.

Szeptember 1-jén a német kormány hivatalosan Oroszországot tette felelőssé a hibrid támadásért. A német külügyminiszter, Johann Wadephul bekérette az orosz nagykövetet; a válaszintézkedések között szerepel a bonni orosz konzulátus és a berlini „Orosz Ház" bezárása, valamint az orosz állampolgárokra vonatkozó belépési szabályok szigorítása. Másnap, szeptember 2-án az orosz külügyminisztérium bekérette a német ügyvivőt, és a német vádakat „teljes mértékben alaptalannak" minősítette.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán média a történteket az orosz hibrid hadviselés példájaként tálalja, hangsúlyozva a gyanúsítottak orosz hírszerzéshez fűződő kapcsolatait és azt, hogy a célpont a lipcsei repülőtér, amely Ukrajna alternatív katonai teherszállítási csomópontjaként működik a teljes körű invázió kezdete óta. A tudósítások kiemelik, hogy Kaja Kallas az orosz dróncsapásokat és az orosz állampolgárok európai szabad utazását állította párhuzamba, keretezve a vízumkorlátozási vitát az ukrán civilek elleni orosz támadások kontextusában. Az olasz vízum és az EU belső megosztottsága – Franciaország és Olaszország ellenzi a volt orosz katonák teljes belépési tilalmát – Oroszország által kihasznált kiskapuk bizonyítékaként jelenik meg.

Miben térnek el a beszámolók

Két ponton mutatkozik érdemi eltérés a források között. Egyrészt vitatott, hogy a célba vett ukrán An-124-es szállított-e lőszert: a német sajtó (WDR, NDR, Süddeutsche Zeitung) egy bizalmas rendőrségi jelentésre hivatkozva azt állítja, hogy a gépen francia szállítású lőszer volt, míg a német belügyminisztérium hivatalosan cáfolja ezt. Másrészt eltérőek a beszámolók arról, hogy a drón valóban eltalálta-e a repülőgép szárnyát: egyes források szerint a drón a szárnynak ütközött, onnan visszapattant és a földre esett, míg mások csak annyit írnak, hogy egy robbanószerkezettel felszerelt drónt találtak a repülőgép közelében, amelyet hatástalanítottak.

Háttér

A lipcsei/halle-i repülőtér a teljes körű invázió kezdete óta alternatív tranzitpontként szolgál az ukrán katonai teherszállítások számára. Az EU 21. szankciócsomagjának elfogadásakor Franciaország, Olaszország és több más tengerparti turisztikai állam megtagadta a volt orosz katonák teljes belépési tilalmát az EU-ba. A 2015-ös Bundestag-hack esetében a gyanúsított ügynököket nem sikerült letartóztatni, mert nem tértek vissza Európába – ezt az precedenst idézték a nyomozók a lipcsei gyanúsítottakkal kapcsolatban is.