Zelenszkij: Kína segít Oroszországnak a Starlink-analóg „Рассвет” műholdhálózat kiépítésében

Miért fontos

A „Рассвет” hálózat állítólagos kínai támogatással történő kiépítése Zelenszkij szerint közvetlen katonai fenyegetést jelent Ukrajnára, mert a műholdas kommunikáció javíthatja az orosz légicsapások pontosságát, és lehetővé teheti orosz drónok irányítását Ukrajna szövetségeseinek területéről. Ukrajna ezért párhuzamosan két diplomatiai-gazdasági lépést kísérel meg: szankciókat kér az érintett orosz és kínai szereplőkre, valamint engedélyt kér Starlinkkel felszerelt ukrán drónok bevetésére akár 200 km mélységben orosz területen belül.

Mi történt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban azt állította, hogy Kína segít Oroszországnak a „Рассвет” (Hajnal) műholdas kommunikációs hálózat kiépítésében, amely a Starlink orosz megfelelője. Az elnök szerint a hálózat 2026 végén vagy 2027 elején válhat működőképessé, és javíthatja az orosz légicsapások pontosságát Ukrajnával szemben. Zelenszkij közölte, hogy több alkalommal – legutóbb a szeptemberi ENSZ-közgyűlés alkalmával New Yorkban – kérte Donald Trump amerikai elnököt, hogy vezessen be szankciókat a projektben érintett orosz és kínai vállalatok ellen. Október 1-jén a washingtoni ukrán nagykövetség misszióvezető-helyettese, Denys Senyk megerősítette, hogy Ukrajna szankciókat kér a projektben részt vevő orosz cégek és magánszemélyek ellen.

A Foreign Policy Research Institute katonai szakértője, Rob Lee szerint a „Рассвет” várhatóan kevésbé lesz hatékony, mint a Starlink, de alkalmas lehet drónvideók parancsnoki pontokra történő továbbítására, valamint szárazföldi, tengeri és közepes hatótávolságú csapásdrónok irányítására. Lee felhívta a figyelmet arra, hogy a hálózat elméletileg lehetővé tenné orosz drónok irányítását Ukrajna partnereinek területéről, közvetlenül Oroszországból. Szeptemberig Oroszország 32 „Рассвет”-műholdat állított Föld körüli pályára. A Kínai Külügyminisztérium, a Kreml és a Fehér Ház nem reagált a Financial Times megkeresésére.

Ugyanebben az interjúban Zelenszkij elmondta, hogy kérte Trumpot: engedélyezze Ukrajnának Starlinkkel felszerelt drónok bevetését orosz ballisztikusrakéta-indítóállások és drónindító helyszínek ellen, az orosz határtól számított 200 km-es mélységben. Állítása szerint Trump támogatta az ötletet, de hozzátette, hogy a döntés Elon Muskon múlik. A Financial Times információi szerint Musk nem ellenzi a lépést, de úgy véli, a végső döntés politikai jellegű, és az amerikai elnöki adminisztráció hatáskörébe tartozik. Jelenleg az ukrán hadsereg kizárólag Ukrajna területén belül használhatja a Starlink-rendszert.

Háttér

A „Рассвет” rendszert az orosz Bureau 1440 vállalat fejleszti; szeptemberig 32 műholdat állítottak Föld körüli pályára Szojuz-2.1b hordozórakétákkal a pleszecki űrrepülőtérről. Az ukrán elnök tanácsadója, Szerhij Beszkresztnov (Flash) szerint egy Szojuz-2.1b 20 műholdat állít pályára, és egy alapszintű konstellációhoz 12–15 indításra lesz szükség; a rakéta nem hajtóművi komponenseit a Progress üzem gyártja, amelyet Ukrajna Flamingo rakétákkal már támadott. Korábban az orosz erők Starlinket használtak a „Молнія” és „Італмас” BM-35 csapásdrónok irányítására, amíg Musk korlátozta az orosz hozzáférést – ez Zelenszkij szerint felgyorsította az orosz–kínai munkát a „Рассвет” rendszeren. A megszállt ukrán területeken az orosz alegységek továbbra is Starlinken keresztül sugárzott Mavic-felderítődrón-videókat továbbítanak a parancsnoki pontokra, de nem rendelkeznek whitelistelt terminálokkal.

Peking korábban visszautasította Zelenszkij vádjait, miszerint fegyvert szállítana az orosz hadseregnek. A német Bundeswehr nyilvánosan figyelmeztetett a Starlink orosz alternatívájának veszélyére, a finn elnök, Alexander Stubb pedig arra kérte Muskot, hogy bővítse a Starlink lefedettséget Ukrajnában, hogy az orosz ballisztikusrakéta-indítóállásokat is célba vehesse.