Dróntámadás ért két kereskedelmi hajót Bulgária partjainál, egyik elsüllyedt
Október 12–13. éjszakáján drónok két kereskedelmi hajót támadtak meg a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál. A máltai zászló alatt közlekedő, odesszai bejegyzésű, ukrán tulajdonú CHELSEA 3 nevű teherhajót három drón találta el a balánói várostól mintegy 18 tengeri mérföldre keletre; a 15 fős legénységet – köztük hét ukrán és nyolc azeri állampolgárt – kimentették és a várnai kikötőbe szállították, öten könnyebb sérülésekkel. Egy második hajó a Krapec falu közelében, mintegy 17 tengeri mérföldre a parttól elsüllyedt, ahonnan egy tengerészt sikerült kimenteni. A bolgár kormányfő bejelentette, hogy bekéreti Oroszország nagykövetét, és tárgyalásokat kezdeményez a NATO főtitkárával, miközben hangsúlyozta: egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték a drónok eredetéről.
Legfontosabb tudnivalók
- Október 12–13. éjszakáján drónok két kereskedelmi hajót támadtak meg a bolgár partok közelében a Fekete-tengeren.
Miért fontos
A dróncsapások egy NATO-tagállam – Bulgária – felségvizeinek közelében érték a kereskedelmi hajózást, és az ukrán tulajdonú CHELSEA 3 személyzetében hét ukrán, nyolc azeri állampolgár volt. Az eset miatt Bulgária Oroszország nagykövetének bekéréséről döntött, az EU-hoz és a NATO-hoz fordult segítségért, Ukrajna külügyminisztere pedig a szankciók szigorítását sürgette. Az Európai Bizottság elnöke a Fekete-tengert az eszkaláció új frontjának nevezte, ami jelzi az EU további bevonódásának lehetőségét. Az incidens egy korábbi, október 5-i romániai és egy október 6-i bolgár kizárólagos gazdasági övezetben történt támadássorozat folytatása.
Mi történt
Október 12–13. éjszakáján – a segélyjelzés 01:30 körül, helyi idő szerint futott be – drónok két kereskedelmi hajót támadtak meg a bolgár partok közelében a Fekete-tengeren. A máltai zászló alatt közlekedő, Odesszában bejegyzett és ukrán tulajdonú CHELSEA 3 teherhajót három drón találta el a bolgár parti várostól, Bjalától mintegy 18 tengeri mérföldre (kb. 33 km-re) keletre; a találatok a fedélzetet és az oldalát érték. A 15 fős legénységet – hét ukrán és nyolc azerbajdzsáni állampolgárt – evakuálták és a várnai kikötőbe szállították, közülük öten könnyebb sérülésekkel részesültek orvosi ellátásban. Egy második hajó a Krapec település közelében, mintegy 17 tengeri mérföldre (kb. 31–31,4 km-re) keletre elsüllyedt; onnan egy tengerészt sikerült kimenteni. A bolgár kormányfő, Rumen Radev bejelentette, hogy bekéreti Oroszország nagykövetét, Eleonora Mitrofanovát, és tárgyalásokat kezdeményez Mark Ruttével, a NATO főtitkárával. Egyben jelezte: jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték a drónok eredetéről, ugyanakkor „a történtek logikája azt mutatja, hogy a támadások kimenetele az Orosz Föderációnak kedvez”. Bulgária tájékoztatta NATO- és EU-beli állandó képviselőit, és segítséget kért a nyomozáshoz, illetve a légi és tengeri tér monitoringjának erősítéséhez. Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha közölte, hogy ukrán és azeri állampolgárok sérültek meg, és szankciószigorítást, valamint a hajózás szabadságának védelmét szolgáló határozott lépéseket sürgetett. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen elítélte a támadásokat, és a Fekete-tengert az ukrajnai háború újabb eszkalációs frontjának nevezte. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij a bolgár féllel folytatott egyeztetést követően kijelentette, hogy a támadást Oroszország hajtotta végre, tengeri és légi drónokat kombinálva.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű tudósítások következetesen Oroszországnak tulajdonítják a támadást. Zelenszkij elnök a bolgár féllel folytatott egyeztetés alapján „kombinált orosz támadásnak” nevezte az incidenst, tengeri és légi drónokkal. Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha a Fekete-tengert a globális élelmiszer-biztonság szempontjából létfontosságú térségként jellemezte, amelyet Oroszország az „éhség fegyverévé” kíván tenni, és a szankciók szigorítását, valamint a hajózás szabadságának védelmét sürgette. A tudósítások kiemelik, hogy a CHELSEA 3 ukrán tulajdonban van és Odesszában van bejegyezve, a 15 fős legénységből pedig hét ukrán állampolgár volt – hangsúlyozva a közvetlen ukrán érintettséget.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A bolgár kormányzati nyilatkozatok – a források alapján – nem tértek el a hivatalos, egy konkrét államnak való egyértelmű felelősségvonástól, és a miniszterelnök hangsúlyozta: egyelőre nincs kategórikus bizonyíték a drónok eredetéről. Ugyanakkor a támadások logikája az orosz érdekeknek kedvez, és Bulgária bekéreti Oroszország nagykövetét, valamint az EU-hoz és a NATO-hoz fordul segítségért. Az Európai Bizottság elnöke elítélte a támadásokat, és a Fekete-tengert új eszkalációs frontként jelölte meg, ugyanakkor a nyilatkozat – a bolgár kommünikéhez hasonlóan – nem nevezett meg konkrét elkövetőt. A forráskészletben szereplő egyetlen angol nyelvű anyag egy azeri hírügynökség (APA) tudósítása, amely a sérültek közötti azerbajdzsáni állampolgárokra helyezi a hangsúlyt, és Szibiha nyilatkozatát idézi – a támadás konkrét elkövetőjének megnevezése nélkül.
Háttér
Október 5-én a román partok közelében drónok egy Ukrajnából Olaszországba tartó gabonaszállító hajót találtak el; legalább egy halálos áldozatot jelentettek. Október 6-án a bolgár kizárólagos gazdasági övezetben drónok támadtak két kereskedelmi hajóra, az ALFA WATAN-ra (togói lobogó) és az ABLE-re (palaui lobogó); az ALFA WATAN mintegy három perc alatt elsüllyedt, 12 fős legénysége eltűnt, míg az ABLE kigyulladt, de 18 fős személyzetét kimentették. A bolgár miniszterelnök korábban is jelezte: nincs kategórikus bizonyíték a drónok eredetéről, miközben a történtek logikája Oroszországnak kedvez.