Törökország és az ENSZ közvetít újabb fekete-tengeri tárgyalásokat Ukrajna és Oroszország között
Törökország és az ENSZ új tárgyalásokat szervez Ukrajna és Oroszország között a Fekete-tengeri tűzszünetről a gabona- és élelmiszer-export védelme érdekében. A tervek szerint október elején ülnek össze a felek a svájci Center for Humanitarian Dialogue közvetítésével. A kezdeményezést az ENSZ Közgyűlése margóján szeptember végén tartott zárt találkozón indították el Törökország, az Egyesült Államok, európai országok, India és Egyiptom részvételével.
Legfontosabb tudnivalók
- A tárgyalásokat október elejére tervezik, a svájci Center for Humanitarian Dialogue közvetítésével.
- A zárt ENSZ-közgyűlési találkozón Törökország, az Egyesült Államok, európai országok, India és Egyiptom vettek részt.
- A felek egy "szűken meghatározott és kölcsönös megállapodást" vitattak meg, amely szabad kereskedelmi hajózást és a kikötői, valamint energetikai infrastruktúra védelmét célozná.
- Oroszország szankciók enyhítését és ukrán katonai engedményeket szabott feltételül.
- Az ukrán agrárpolitikai miniszter nem lát esélyt gabonatűzszünetre a következő hónapokban.
- A teljes körű invázió kezdete óta 1173 kikötői infrastruktúra-objektum és 274 polgári hajó sérült meg vagy semmisült részben.
Miért fontos
Egy új fekete-tengeri megállapodás biztosítaná az ukrán gabona, műtrágya és élelmiszer biztonságos kivitelét a kikötőkön keresztül, miközben az orosz csapások az elmúlt hónapokban drasztikusan visszafogták a szállítmányokat, a búzajegyzések pedig hároméves csúcsra emelkedtek. Oroszország és Ukrajna együtt a világ búzaexportjának több mint negyedét adja, így a fekete-tengeri hajózás zavara közvetlen élelmezésbiztonsági következményekkel jár a gabonaimportra erősen ráutalt országok – például Egyiptom – számára. A tárgyalások egyben próbái annak, hogy a 2022-es keret újraéleszthető-e, miközben Moszkva nyilvánosan szankciók enyhítését és ukrán katonai engedményeket követel. A közvetítésben Törökország, az ENSZ, az USA, Európa, Egyiptom és India is részt vesz, ami az orosz–ukrán háború szélesebb diplomáciájára is kihat.
Mi történt
Törökország és az ENSZ új tárgyalásokat szervez Ukrajna és Oroszország között a Fekete-tengeri tűzszünetről a gabona- és élelmiszer-export védelme érdekében. A megbeszélések október elején kezdődnek, közvetítőként a svájci Center for Humanitarian Dialogue (Humanitárius Párbeszéd Központja) nevű civil szervezet képviselői lépnek fel. A kezdeményezést az ENSZ Közgyűlésének szeptember végi ülésszakán tartott zárt találkozón indították el, amelyen Törökország, az Egyesült Államok, európai országok, India és Egyiptom vettek részt. Egy, a Bloomberg által látott dokumentum szerint a résztvevők egy "szűken meghatározott és kölcsönös megállapodást" vitattak meg, amely szabad kereskedelmi hajózást és a kikötői, valamint az energetikai infrastruktúra védelmét írná elő. A 2022-es gabonamegállapodás – amelyet szintén Törökország és az ENSZ közvetített – nagyjából egy évig biztosította az ukrán gabona, műtrágya és élelmiszer biztonságos kivitelét, mielőtt Oroszország kilépett belőle. A mostani orosz feltételek között szankciók enyhítése és ukrán katonai engedmények szerepelnek; az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov a 2022-es megállapodáshoz való visszatérést "teljességgel elfogadhatatlannak és irreálisnak" nevezte. Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha közlése szerint Kijev négy tűzszüneti javaslatot kapott (az Egyesült Államoktól, Indiától, Törökországtól és Egyiptomtól), ám Ukrajna csak együttes csomagban hajlandó támogatni az energetikai és a fekete-tengeri tűzszünetet. Török elnök, Recep Tayyip Erdogan állítása szerint "pozitív" választ kapott Volodimir Zelenszkijtől a gabonakorridor újranyitásáról; az ukrán agrárpolitikai miniszter, Tarasz Viszockij ugyanakkor a partnerinformációkra hivatkozva kijelentette, hogy a következő hónapokban nem lát esélyt gabonatűzszünetre. Október 1-jén Vlagyimir Putyin a Valdaj-klub ülésén „értelmetlennek” nevezte azt a felvetést, hogy a felek hagyjanak fel a hajók elleni csapásokkal cserébe az ukrán támadásokért az orosz olajfinomítók ellen.
Miben térnek el a beszámolók
A tűzszünet kilátásait illetően Erdogan arról beszélt, hogy „pozitív” választ kapott Zelenszkijtől a gabonakorridor helyreállításáról, míg az ukrán agrárminiszter, Viszockij egyetlen pozitív jelet sem lát a következő hónapokra, és a partnerországok információira hivatkozva azt állítja, hogy Moszkva valamennyi javaslatot elutasítja. Az orosz válasz megítélésében is eltérés mutatkozik: Lavrov a 2022-es megállapodáshoz való visszatérést „teljességgel elfogadhatatlannak és irreálisnak” minősítette, míg Putyin október 1-jén úgy fogalmazott, hogy az ukrán javaslatok „az asztalon vannak”, és Oroszország a saját érdekei mentén dönt.
Háttér
A 2022-es, Törökország és az ENSZ által közvetített fekete-tengeri gabonamegállapodás nagyjából egy évig biztosította az ukrán gabona, műtrágya és élelmiszer biztonságos kivitelét a kikötőkből, mielőtt Oroszország kilépett belőle. Oroszország és Ukrajna együtt a világ búzaexportjának több mint negyedét adja; a háború előtt Ukrajna a globális napraforgóolaj-export 46, a kukoricaexport 12 és a búzaexport 9 százalékát biztosította, és az ukrán kivitel mintegy 90 százaléka tengeren bonyolódott. Július 22-e után az orosz csapások a kikötői infrastruktúra és a polgári flotta ellen jelentősen felerősödtek, a hajóforgalom átmenetileg leállt, a Nagy-Odessza kikötőinek áruforgalma több mint tizenötszörösére esett vissza. Az ukrán helyreállítási miniszter adatai szerint a teljes körű invázió kezdete óta 1173 kikötői létesítmény és 274 polgári hajó sérült meg vagy semmisült részben. A kölcsönös csapások nyomán augusztusban a búzajegyzések hároméves csúcsra emelkedtek. Egyiptom – a világ legnagyobb búzavásárlója – mintegy egy hónapja nem kapott fekete-tengeri gabonát, és erősen függ az ukrán, illetve orosz terménytől.