Zelenszkij a Krími Platform csúcstalálkozóján: Ukrajna kész a biztonságos fekete-tengeri áthaladásra, Moszkva válaszára vár
A Krími Platform hatodik csúcstalálkozóján Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna elfogadta a hajók biztonságos áthaladásának rendszerét a Fekete-tengeren, és közvetítőkön keresztül várja Oroszország válaszát. Az elnök szerint Egyiptom, India és Törökország írásos javaslatokat nyújtottak be a tengeri hajózás és az élelmiszer-biztonság ügyében. A csúcstalálkozón Zelenszkij a globális energia- és élelmiszerár-emelkedést a Krím 2014-es orosz megszállásához kötötte.
Legfontosabb tudnivalók
- Zelenszkij szeptember 23-án a Krími Platform hatodik csúcstalálkozóján jelentette be, hogy Ukrajna elfogadta a biztonságos hajózási rendszert a Fekete-tengeren.
- Ukrajna közvetítőkön keresztül várja Oroszország válaszát a tengeri folyosó feloldására irányuló javaslatokra.
- Egyiptom, India és Törökország írásos javaslatokat nyújtottak be a fekete-tengeri hajózásról és az élelmiszer-biztonságról.
- Zelenszkij a globális energia- és élelmiszerár-emelkedést a Krím 2014-es orosz megszállásához és a félsziget katonai építéséhez kötötte.
- 2026. július-augusztusban 52 polgári hajót ért orosz támadás; augusztusban az ukrán gabonaexport 2,5-szer alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.
- Zelenszkij köszönetet mondott Európának, az Egyesült Államoknak, Törökországnak és Egyiptomnak a biztonságos hajózás helyreállításáért.
Miért fontos
Ukrajna nyilvánosan elkötelezte magát a fekete-tengeri biztonságos áthaladási rendszer mellett, ami jelzi a hajlandóságot a tengeri blokád diplomáciai rendezésére. Az egyiptomi, indiai és török javaslatok többoldalú kezdeményezéssé teszik a folyamatot. Oroszország egyelőre nem válaszolt, miközben a polgari hajók elleni támadások fokozódtak, és az ukrán gabonaexport a tavalyihoz képest a 2,5-szeresére csökkent.
Mi történt
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 23-án, New Yorkban, a Krími Platform hatodik csúcstalálkozóján bejelentette, hogy Ukrajna elfogadta a hajók biztonságos áthaladásának rendszerét a Fekete-tengeren, és közvetítőkön keresztül várja Oroszország válaszát. Az elnök elmondta, hogy Egyiptom, India és Törökország már benyújtotta írásos javaslatait a fekete-tengeri hajózás és az élelmiszer-biztonság ügyében, és ezek a javaslatok "papíron vannak". Zelenszkij kijelentette: Ukrajna kész a nyugodt, biztonságos hajózás és az élelmiszer-biztonság biztosítására a Fekete-tengeren, amennyiben Oroszország valódi lépéseket tesz a deeszkaláció felé. A csúcstalálkozón az elnök a jelenlegi globális energia- és élelmiszerár-emelkedést a Krím 2014-es orosz megszállásához kötötte, és hangsúlyozta, hogy megszállás és a félsziget katonai építése nélkül a gabona, a műtrágya, a dízel és az olaj exportja a Fekete-tengeren akadálytalanul folyhatna. Zelenszkij köszönetet mondott Európának, az Egyesült Államoknak, Törökországnak és Egyiptomnak az élelmiszer-biztonság és a biztonságos hajózás helyreállításáért. A találkozó során a török külügyminiszter, Hakan Fidan jelezte, hogy Törökország fokozta diplomáciai erőfeszítéseit a Fekete-tengeri megállapodás érdekében, és Zelenszkij Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is találkozott New Yorkban.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű média egyöntetűen Zelenszkij nyilatkozatait állítja középpontba, és hangsúlyozza Ukrajna tárgyalási hajlandóságát, miközben Oroszországot teszi felelőssé a tengeri zavarokért. A Krím 2014-es megszállását a fekete-tengeri exportproblémák alapvető okaként jelölik meg, az orosz támadásokat pedig szándékos gazdasági és humanitárius terroraként jellemzik. Kiemelt szerepet kapnak a közvetítők, különösen Törökország (Fidan külügyminiszter erőfeszítései és a Zelenszkij-Erdoğan találkozó New Yorkban), valamint Egyiptom és India.
Háttér
Oroszország 2014-ben foglalta el a Krímet, és azóta katonai építkezéseket folytat a félszigeten – Zelenszkij szerint ez áll a Fekete-tengeren keresztül zajló gabona-, műtrágya-, dízel- és olajexport zavarainak hátterében. A 2022-es teljes körű orosz invázió után az élelmiszerárak világszerte meredeken emelkedtek, különösen a fejlődő országokat sújtva; az EU tisztviselőinek az ENSZ Közgyűlésének szeptember 18-i megnyitóján többek között az volt a feladatuk, hogy megakadályozzák a 2022-es globális élelmiszerválság megismétlődését. A teljes invázió kezdete óta 1173 kikötői infrastruktúra-létesítmény és 274 polgári hajó rongálódott meg vagy semmisült meg részben, az ukrán újjáépítési, infrastrukturális és közlekedési miniszter, Mikola Kalasnik közlése szerint. A fekete-tengeri blokád miatt Oroszországból és Ukrajnából összesen mintegy 100 millió tonna élelmiszer nem jut el a világpiacra – ebből körülbelül 60 millió tonna orosz, 30–35 millió tonna pedig ukrán gabona és olajosmag. A Forbes Ukraine becslése szerint, ha a blokád a 2026/27-es gazdasági év végéig fennmarad, Ukrajna több mint 5 milliárd dollár exportbevételtől eshet el, és mintegy 24 millió tonna gabonát nem tudna kivinni. Szeptember 14-én Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy a dízelárak emelkedését főként Oroszország ukrajnai háborúja okozza, nem az iráni helyzet; Zelenszkij válaszában kijelentette, hogy Kijev kész a kritikus infrastruktúrára mért kölcsönös csapásleállításra, amennyiben a partnerek garantálni tudják Oroszország betartását. Szeptember 15-én a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a lehetséges "energiatűzszünetet" "nagyon jó ötletnek" nevezte, miután korábban az energiát Ukrajna "Achilles-sarkának" mondva lényegében kizárt egy ilyen megállapodást. Ukrajna 51 ENSZ-tagállammal közösen teljes, azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre szólított fel.