Trump feloldotta az orosz energiára vonatkozó szankciók egy részét; az olajár esett
Donald Trump amerikai elnök október 19-én elnöki rendeletet írt alá a Graham Act egyes, Oroszországgal szembeni szankcióinak és vámjainak eltörléséről, valamint bejelentett egy ukrán–orosz energiátűzszünetet, amely az olajfinomítók elleni csapásokat függeszti fel. A döntés nyomán a Brent és a WTI olajárfolyam is csökkent. Az amerikai energiaügyi miniszter a lépést a Kremlre gyakorolt nyomás eszközeként, Volodimir Zelenszkij és más kritikusok viszont az orosz hadigépezetet finanszírozó engedménynek tekintik.
Legfontosabb tudnivalók
- Október 19-én a Brent olaj 1,98 dollárral (1,80%) 107,88 dollár/hordóra, a WTI 1,16 dollárral (1,14%) 100,25 dollár/hordóra esett.
- Trump elnöki rendeletben törölte el a Graham Act egyes, Oroszországra vonatkozó szankcióit és vámjait.
- Október 16-án Trump visszavonta a Lindsey Graham által társjegyzett törvényben foglalt, hamarosan hatályba lépő szigorúbb orosz szankciókat.
- Trump bejelentette, hogy a kétoldalú energiátűzszünet „ezen pillanattól” életbe lép, és egyelőre csak az olajfinomítók elleni csapásokat fedi.
- Hét amerikai szenátor (Republikánus és Demokrata párti) közölte, hogy a Trump-adminisztráció döntése sérti az amerikai jogszabályokat, és felszólította az elnököt a visszavonásra.
- Zelenszkij szerint a megállapodás havi 300–500 ezer tonna orosz dízelt érint egy 120 millió tonnás globális fogyasztás mellett, és javasolta, hogy Ukrajna szállítson dízelt az USA-nak.
- Az amerikai kormányzat azzal fenyeget, hogy leállítja az Ukrajnának szánt fegyverszállítási rendszert, ha Kijev nem hagy fel az orosz olajfinomítók elleni csapásokkal.
Miért fontos
A Graham Act alá tartozó függőben lévő szankciók visszavonása és az orosz dízelimport korlátozásainak enyhítése az Egyesült Államok háború alatti Oroszország-politikájának jelentős fordulata. A piacok azonnal reagáltak: mind a Brent, mind a WTI ára esett. A bejelentéshez kapcsolódó, kizárólag az olajfinomítók elleni csapásokat lefedő energiátűzszünet egy szűk, párhuzamosan futó enyhülési pályát nyit, miközben a Trump-adminisztráció az ukrán fegyverszállítási és hírszerzési együttműködés felfüggesztésével fenyeget, ha Kijev folytatja az orosz energetikai célpontok elleni csapásokat. Ugyanazt a politikát a támogatók a Kremlre nehezedő nyomás eszközének, a bírálók pedig az orosz hadigazdaságot finanszírozó engedménynek tekintik.
Mi történt
Október 19-én Donald Trump amerikai elnök elnöki rendeletet írt alá a Graham Act egyes, Oroszország elleni szankcióinak és vámjainak eltörléséről; ezt a törvényt az előző hónapban a Kongresszus nyomására írta alá. Október 16-án egy másik rendelettel visszavonta a Lindsey Graham szenátor által társjegyzett törvényben foglalt, hamarosan hatályba lépő szigorúbb szankciókat. A döntést egy bejelentett ukrán–orosz energiátűzszünet kísérte, amely „ezen pillanattól” lépett életbe, és egyelőre csak a kétoldalú olajfinomítók elleni csapásokat fedi. Az olajpiacok azonnal reagáltak: a Brent 1,80%-kal 107,88 dollárra, a WTI 1,14%-kal 100,25 dollárra esett. Hét, Republikánus és Demokrata párti amerikai szenátor közölte, hogy a lépés sérti a 2022-ben hozott, az orosz energiahordozók behozatalát tiltó törvényt, és felszólította Trumpot a döntés visszavonására. A Trump-adminisztráció ezzel párhuzamosan azzal fenyegetőzik, hogy leállítja az Ukrajnának szánt fegyverbeszerzési rendszert, és felfüggesztheti a hírszerzési megosztást, ha Kijev nem hagy fel az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapásokkal.
Miben térnek el a beszámolók
A források nem értenek egyet abban, hogy az orosz dízellel szembeni szankciók enyhítése növeli vagy csökkenti a Kremlre nehezedő nyomást. Az amerikai energiaügyi miniszter, Chris Wright szerint a lépés arra ösztönzi Oroszországot, hogy a további exportmennyiségek megszerzéséhez és saját energetikai infrastruktúrájának védelméhez csökkentse a harcok intenzitását. Volodimir Zelenszkij elnök és más kritikusok viszont úgy vélik, hogy a szankciók enyhítése csak megerősíti Vlagyimir Putyint, mert további forrásokat irányít az orosz „hadigépezetbe”. A piaci reakció értelmezésében is eltérés mutatkozik: egyik elemző szerint Trump lépése a küszöbön álló amerikai félidős választások előtti, kétségbeesett kísérlet az olajárak kordában tartására, míg Wright ugyanazt a döntést a Kreml nyomás alá helyezésének eszközeként mutatta be.
Háttér
Az amerikai Kongresszus 2022-ben tiltotta meg az orosz energiaforrások behozatalát, hogy az Egyesült Államok ne finanszírozzon Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A Graham Actet Trump az előző hónapban írta alá, a törvényhozók Moszkvára gyakorolt nyomásának hatására. Az olajárak emelkedését elemzők egy része iráni csapásokhoz kötötte a Perzsa-öböl menti olajlétesítmények ellen, miközben a Hormuzi-szorosban tartós támadások érték a tankereket. Ukrajnában egyetlen olajfinomító működik, amely nem üzemel teljes kapacitással, és ismétlődő orosz támadások célpontja; Oroszország ezzel szemben kiterjedt finomítói hálózattal rendelkezik.