Az USA a hadi béketerv részeként az ukrán földön át vezetett orosz gáztranzit újraindítását fontolgatja
A Trump-kormány megfontolja az orosz gáz ukrajnai tranzitjának újraindítását, mint egy lehetséges ukrajnai békemegállapodás egyik elemét. Steve Witkoff és Jared Kushner különmegbízottak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és európai tisztségviselőkkel tárgyalták a javaslatot. Az európai kormányok, élükön Németországgal, élesen bírálták a tervet, mondván, hogy ellentmond az EU több éve tartó, Washington által is támogatott orosz energiától való függetlenedési politikájának.
Legfontosabb tudnivalók
- Az amerikai javaslat az orosz gáz ukrajnai tranzitjának újraindításáról szól, amelyet a Trump-kormány a békemegállapodás egyik lehetséges elemeként kezel.
- Steve Witkoff és Jared Kushner különmegbízottak Zelenszkij ukrán elnökkel és európai tisztségviselőkkel tárgyalták az ötletet.
- Washington szerint a tranzit újraindítása ösztönözheti Moszkvát a háború befejezésére, miközben Ukrajna számára tranzitdíjbevételt biztosítana.
- A Fehér Ház közlése szerint a javasolt megállapodás gazdasági ösztönzőket tartalmaz Oroszország és Ukrajna számára.
- Az európai tárgyalók elutasították a javaslatot, mert az ellentmond az EU orosz gáztól való elszakadásra irányuló, korábban Washington által is támogatott többéves politikájának.
- Németország a leghangosabb ellenzője az orosz gáz visszatérésének; a háború előtt ez volt az orosz gáz legnagyobb egyedi vásárlója.
- Október 16-án Trump felfüggesztette a Lindsey Graham szenátor által kezdeményezett törvény alapján az orosz olaj és gáz legnagyobb vásárlóira kiszabható szankciók életbe léptetését, az Egyesült Államok nemzeti érdekeire hivatkozva.
Miért fontos
A javaslat felborítaná a Washington által korábban támogatott, az orosz energiától való nyugat-európai függetlenedés több évtizedes politikáját. Az orosz gázbevételeket a szankciós nyomásgyakorlás eszközéből a békemegállapodás csalogatójává tenné. Németország, a háború előtti legnagyobb oroszgáz-vásárló, a leghangosabb ellenző, ami élezi a nyugati szövetségesek közötti feszültségeket. Mindez egybeesik a Trump-kormánynak a kongresszusi szankciók enyhítésével a legnagyobb orosz olaj- és gázvásárlókkal szemben.
Mi történt
A Trump-kormány fontolgatja az orosz gáz ukrajnai tranzitjának és ezáltal az európai ellátás újraindítását, mint egy lehetséges ukrajnai békemegállapodás egyik kulcselemét. Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízottak az előző hónapban Kijevben Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint európai tisztségviselőkkel is felvetették a javaslatot. A Fehér Ház szerint a terv célja, hogy gazdasági ösztönzőket kínáljon mind Oroszországnak, mind Ukrajnának, miközben a háború befejezésére ösztönzi Moszkvát, Ukrajnának pedig tranzitdíjbevételt biztosít. Washington emellett arra számít, hogy idővel az európai fogyasztók ismét a kedvezőbb árú orosz energia visszatérését fogják követelni. Az amerikai-orosz tárgyalások során a szabotázs által sújtott Északi Áramlat 2 is szóba került; egy forrás szerint a vezeték újraindítása a békemegállapodás legkönnyebb lépése lenne, bár a Fehér Ház cáfolta, hogy a kérdést a közelmúltban megvitatták volna. Október 16-án Trump az amerikai nemzeti érdekekre hivatkozva felfüggesztette a legnagyobb orosz olaj- és gázvásárlókra kiszabható, a kongresszus által elfogadott szankciók életbe léptetését.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán média a Fehér Ház javaslatát úgy tálalja, mint új jövedelemforrást Oroszország számára az újabb szankciók helyett, jelezve az aggodalmat, hogy Washington a Kreml kedvéhez igazítja politikáját. Trumpnak a kongresszus által előírt, az orosz olaj- és gázvásárlók elleni szankciók felfüggesztéséről szóló döntését a moszkvai politika irányába történő elmozdulás bizonyítékaként mutatják be. A javaslatot külső kezdeményezésként ábrázolják, amely ellentmond Ukrajna azon érdekének, hogy fenntartsa a szankciós nyomást.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi tudósítás a nyugati szövetségesek közötti nézeteltérésekre összpontosít, kiemelve Németország határozott ellenzését és Berlin azon álláspontját, hogy az orosz gáz orosz marad akkor is, ha közvetítőkön keresztül értékesítik. Az elemzések hangsúlyozzák az ellentmondást az EU-nak az orosz energiától való függetlenedésre irányuló, korábban Washington által is támogatott többéves politikájával. A beszámolók kitérnek a német belpolitikai nyomásra is: az AfD, amely a közvélemény-kutatások szerint közel 30%-on áll, nyilvánosan az orosz gáz visszatérését követeli az infláció csökkentése érdekében.
Miben térnek el a beszámolók
A források nem értenek egyet abban, hogy az Északi Áramlat 2 kérdését a közelmúltban megvitatták-e az amerikai-orosz kapcsolatokban. Egy forrás szerint a vezeték szóba került, és annak újraindítása egy esetleges békemegállapodás keretében a „legegyszerűbb lépés" lenne, míg a Fehér Ház cáfolta, hogy a témát a közelmúltban tárgyalták volna.
Háttér
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója előtt Németország volt az orosz gáz legnagyobb egyedi vásárlója. Szeptember 18-án Trump aláírta a HR 5334-est, amely kiterjeszti az orosz energiahordozók kereskedelmére vonatkozó szankciókat. Október 16-án azonban Trump – az amerikai nemzeti érdekekre hivatkozva – felfüggesztette e szankciók életbe léptetését az orosz olaj és gáz legnagyobb vásárlóival szemben. Németországban a jobboldali AfD a felmérések szerint közel 30%-on áll, és nyilvánosan az orosz gáz visszatérését követeli az infláció letörése érdekében. A szabotázs által sújtott Északi Áramlat 2 állítólag szóba került az amerikai-orosz egyeztetéseken; egy forrás szerint annak újraindítása „a legkönnyebb lépés" lenne, bár a Fehér Ház ezt cáfolta.