Trump megállapodott Putyinnal orosz dízel beszállításáról, miközben Putyin elutasította a béketárgyalásokat

Miért fontos

A megállapodás gyakorlatilag feloldja az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciókat, megfosztva a Nyugatot egyik kulcsfontosságú nyomásgyakorló eszközétől Moszkva háborús finanszírozásával szemben. Putyin ugyanebben a beszélgetésben nyilvánosan elutasította a béketárgyalások folytatását, ezzel jelezve, hogy nincs diplomáciai kiút. A bejelentés egybeesett az amerikai–ukrán béketárgyalásokkal, aláásva az ukrán fél szemszögéből azokat, és az ukrán–amerikai kapcsolatok egyik legélesebb nyilvános törése Zelenszkij szerint.

Mi történt

Október 9-én este Donald Trump a Truth Social közösségi oldalon bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, és megállapodott az orosz dízelolaj szállításáról. Trump a beszélgetést „rendkívül eredményes" és „magas szinten termékeny" jelzőkkel illette. Jurij Usakov, az orosz elnöki hivatal munkatársa szerint Putyin a hívás során elutasította a béketárgyalások folytatását, és jelezte, hogy Oroszország addig folytatja a harci műveleteket, amíg Ukrajna meg nem adja magát. Usakov arról is beszámolt, hogy Trump gratulált Putyinnak a születésnapja alkalmából.

A megállapodás értelmében Oroszország azonnal 300 000 tonna dízelt szállít az Egyesült Államokba és a világpiacra, novemberben 500 000 tonnát, ezt követően az orosz finomítói kapacitások függvényében 1 millió tonnát, majd „rövid időn belül" további 3 millió tonnát – a teljes mennyiség meghaladja a 4,8 millió tonnát. Washington „a dízelárak csökkentését célzó nagy megállapodásként" ünnepelte az egyezséget. Az amerikai Pénzügyminisztérium Trump utasítására ideiglenes általános engedélyt adott ki az orosz eredetű dízel eladására, szállítására, kirakodására és behozatalára, amely 2027. április 7-ig érvényes.

A bejelentés aznap este érkezett, amikor Ukrán és amerikai küldöttségek Miamiban tárgyaltak európai diplomaták jelenlétében. Volodimir Zelenszkij élesen bírálta a lépést, „Putyin születésnapi ajándékának" és „nyilvánvaló gyengeségnek" nevezve, amely szerinte „az oroszok kezére játszik". Az ukrán elnök szerint a Miamiban ülő ukrán tárgyalódelegáció csak „függönyként" szolgált a Putyinnal előre egyeztetett megállapodáshoz. Zelenszkij jelezte, hogy kész lett volna támogatni az orosz energiára vonatkozó szankciók enyhítését, amennyiben az egy, a téli időszakra szóló, mindkét oldal energetikai létesítményeit érintő támadások beszüntetéséről szóló megállapodás része lett volna. Az Axios értesülései szerint a megállapodásra azután került sor, hogy Trump körülte-ukrán kérések dacára sem volt hajlandó egyoldalúan leállítani az orosz olajfinomítók elleni ukrán csapásokat.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán nyelvű tudósítások az eseményt Putyin béketárgyalásokat visszautasító, keményvonalas álláspontjával vezetik be, azt hangsúlyozva, hogy a hívás egyértelmű orosz elutasítása a diplomáciának. A legtöbb ukrán forrás Trump egyoldalú, Putyinnak tett engedményeként ábrázolja a dízelüzletet, kiemeli Zelenszkij éles bírálatát, és kiemeli, hogy a Miamiban zajló tárgyalások csupán „függönyként" szolgáltak az előre eldöntött megállapodáshoz. Az ukrán sajtó előtérbe helyezi a Kijev állítólagos figyelmeztetését, miszerint az Egyesült Állal Trump a felderítési információk megosztásának leállításával fenyegetőzött, hangsúlyozza az üzlet háborús finanszírozást erősítő hatását, valamint rámutat a Trump-féki „produktív" jelzés és a részéről jövő orosz engedmény hiánya közötti ellentmondásra.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

A francia Le Monde elsősorban amerikai–orosz kereskedelmi megállapodásként mutatja be az üzletet, amelyet az amerikai, ukrán és európai küldöttségek Miamiban zajló tárgyalásai közben jelentettek be, kiemelve az európai elégedetlenséget. Az azerbajdzsáni AZERTAC angol nyelvű tudósítása a Zelenszkij–Trump összetűzésre és a felderítési adatok megosztásának esetleges leállítására helyezi a hangsúlyt, a dízelmegállapodást a konfliktus kiváltó okaként kezelve. A nemzetközi sajtó az ukrán forrásoknál több teret szentel az amerikai fél narratívájának, beleértve Washington azon érvelését, hogy a finomítók elleni csapások az amerikai fogyasztókat is sújtják, valamint hogy az Egyesült Államok háború utáni újjáépítési és katonai segélycsomagot ajánlott fel Ukrajnának.

Miben térnek el a beszámolók

A források két ponton térnek el érdemben. Egy ukrán tisztviselő szerint Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai megbízottak azzal fenyegetőztek a Miamiban zajló tárgyalásokon, hogy Trump megvághatja Ukrajna hozzáférését az amerikai felderítési információkhoz, ha az ország folytatja az orosz olajfinomítók elleni csapásokat; egy amerikai tisztviselő ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy ilyen fenyegetés elhangzott volna. A megállapodás keretében szállítandó dízel mennyiségéről is eltérőek az adatok – egyes beszámolók „több százezer tonnáról", mások „több millió tonnáról" írnak, míg a későbbi tudósítások konkrét részleteket közölnek: 300 000 tonna azonnal, 500 000 tonna novemberben, 1 millió tonna a finomítói kapacitások függvényében, majd 3 millió tonna „rövid időn belül", összesen több mint 4,8 millió tonna.

Háttér

Axios szeptember 20-án már arról számolt be, hogy Trump több telefonbeszélgetésben is arra szólította fel Zelenszkijt, hogy állítsák le az orosz olajfinomítók elleni ukrán csapásokat, és a „dízel" szó állítólag sokszor elhangzott ezekben a hívásokban. A Miamiban október 9-én megrendezett tárgyalásokon az ukrán küldöttség – Davyd Arakhamia, Rusztem Umerov, Kirilo Budanov és Szerhij Kiszlicja – mellett Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai megbízottak, valamint Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, az EU és a NATO magas rangú diplomatái vettek részt. Az amerikai Pénzügyminisztérium 2027. április 7-ig érvényes ideiglenes általános engedélyt adott ki az orosz eredetű dízel eladására, szállítására, kirakodására és behozatalára. Zelenszkij kijelentette, hogy hajlandó lett volna támogatni az orosz energiára vonatkozó szankciók enyhítését, amennyiben az egy, a téli hónapokra szóló, mindkét oldal energetikai létesítményeit érintő támadások beszüntetéséről szóló megállapodáshoz kötődik, és a Trump-féle egyoldalú lépést „Alaska-2"-ként jellemezte, a Trump és Putyin közötti ankori csúcsi nyomán.