Az EU új szankciókat készít elő Oroszország ellen, miközben Trump a diesel-alkut a midterm választásokhoz köti
Európai tisztviselők szerint Donald Trump a novemberi félidős választások előtti belpolitikai nyomás miatt egyezett meg Vlagyimir Putyinnal orosz dízel szállításáról, miközben az EU, az Egyesült Királyság, Norvégia, Lengyelország és Németország szankciók szigorítását sürgeti. Október 12-én az EU külügyminiszterei jóváhagyták az eddigi legnagyobb szankciós lista-bővítést, és a Bizottság a 23. szektoriális szankciós csomagon dolgozik. Az ukrán és európai kormányok elutasítják Trump „energetikai tűzszünetről” szóló állítását, mivel a bejelentés után orosz csapások érték a harkivi TEC-5 hőerőművet és Piszocsin települését.
Legfontosabb tudnivalók
- Trump október 9-én jelentette be a Putyinnal kötött orosz dízel-alkut, miközben ukrán küldöttség tárgyalt EU-képviselőkkel Miamiban.
- A megállapodás a következő hónapokban 4,8 millió tonna orosz dízel szállításáról szól, ami európai és ukrán becslések szerint nagyjából 10 napra elegendő az amerikai fogyasztáshoz.
- Október 12-én az EU külügyminiszterei jóváhagyták az Oroszország elleni szankciós lista eddigi legnagyobb, több mint 1600 személyt és jogi személyt érintő bővítését.
- Az Európai Bizottság a 23. szektoriális szankciós csomagon dolgozik, amelyet várhatóan 2026 végéig terjesztenek a tagállamok elé.
- Október 11-én, Trump „energetikai tűzszünete” után az orosz erők csapást mértek a harkivi TEC-5 hőerőműre és rakétatámadást hajtottak végre Piszocsin ellen, ahol hárman meghaltak, több mint húszan megsérültek.
- Kijev hivatalosan cáfolta, hogy megállapodás született volna az energetikai infrastruktúra elleni támadások leállításáról, és részleteket kért Washingtontól.
- Lengyelország, Németország, az Egyesült Királyság és Norvégia vezetői újabb szankciókat és a meglévő korlátozások kijátszásának felszámolását sürgetik.
Miért fontos
Az európai döntéshozók úgy ítélik meg, hogy a Putyinnal kötött dízel-alku gyengíti a Moszkvával szembeni nyomást, miközben elsősorban Trump belpolitikai igényeit szolgálja a novemberi félidős választások előtt. A beígért 4,8 millió tonna orosz dízel az európai és ukrán becslések szerint mindössze mintegy tíz napra fedezné az amerikai fogyasztást, tehát az üzemanyagárakra gyakorolt hatás várhatóan csekély. Ezzel párhuzamosan az EU a valaha volt legnagyobb szankciós lista-bővítést fogadta el, és dolgozik a 23. szankciós csomagon, ami egyre élesebb transzatlanti eltérést jelez Oroszország-politikában. Trump „energetikai tűzszünetről” szóló állítását Kijev és az európai kormányok is visszautasították, és a bejelentést követően orosz csapások érték az ukrán energetikai infrastruktúrát.
Mi történt
Október 9-én Donald Trump bejelentette, hogy telefonon megállapodott Vlagyimir Putyinnal orosz dízel amerikai és világpiaci szállításáról, miközben Miamiban ukrán küldöttség tárgyalt EU-képviselőkkel. A megállapodás a következő hónapokban 4,8 millió tonna orosz dízel szállításáról szól, amit európai és ukrán tisztviselők szerint nagyjából tíz napra elegendő mennyiségnek tartanak az amerikai fogyasztáshoz. Október 11-én Trump azt állította, hogy energetikai tűzszünet kezdődött Ukrajna és Oroszország között, ám Kijev hivatalosan cáfolta, hogy ilyen megállapodás született volna, és részleteket kért Washingtontól. Ugyanezen a napon orosz erők csapást mértek a harkivi TEC-5 hőerőműre, valamint rakétatámadást hajtottak végre a harkivi területen fekvő Piszocsin ellen, ahol hárman meghaltak és több mint húszan megsérültek. Október 12-én az EU külügyminiszterei jóváhagyták az Oroszország elleni szankciós lista eddigi legnagyobb, több mint 1600 személyt és jogi személyt érintő bővítését, a Bizottság pedig a 23. szektoriális szankciós csomagon dolgozik, amelyet várhatóan 2026 végéig terjesztenek a tagállamok elé. Ugyanazon a napon Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy Oroszország csak nyomásgyakorlás mellett hajlandó jóhiszemű tárgyalásokra, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig partnerségeihez fordult a szankciók jelentős szigorítása érdekében. Az Egyesült Királyság és Norvégia is jelezte, hogy kész fokozni a nyomást Moszkvára, Tore Sandvik norvég védelmi miniszter pedig a meglévő korlátozások kijátszását lehetővé tevő kiskapuk bezárását szorgalmazta. Az EU-csúcstalálkozón a tervek szerint közös nyilatkozatot fogadnak el, amely új szankciókat és a moszkvai olajbevételeket célzó intézkedéseket sürget.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A kijevi vezetés hivatalosan cáfolta, hogy bármilyen megállapodás született volna Ukrajna és Oroszország között az energetikai infrastruktúra elleni csapások leállításáról, és részleteket kért Washingtontól. Volodimir Zelensky ukrán elnök úgy nyilatkozott, hogy a szankciók bármilyen enyhítése a Kremllel kötött egyértelmű és tartós deeszkalációs megállapodás nélkül „nyilvánvaló gyengeség, amely Oroszország malmára hajtja a vizet”. Trump „energetikai tűzszünetről” szóló bejelentését követően orosz csapások érték a harkivi TEC-5 hőerőművet és Piszocsin települését, ami alátámasztja Kijev álláspontját, miszerint a megállapodás nem tükrözi a valóságot.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi megközelítés az európai tisztviselők elemzésére helyezi a hangsúlyt, miszerint Trump dízel-alkuját az amerikai félidős választások előtti belpolitikai megfontolások és az Egyesült Államokban a növekvő üzemanyagárak vezérlik, miután Trump 2024-es kampányában kevesebb mint 2 dolláros gallonárat ígért. Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint Trump „a falhoz szorítva” keres kiutat a külpolitikában. Az EU, az Egyesült Királyság, Norvégia, Lengyelország és Németország ezzel párhuzamosan szankciós szigorítást és a meglévő korlátozások kijátszásának felszámolását sürgetik, miközben a legtöbb európai tisztviselő a nyilvánosság előtt tartózkodik a Trump-kormány nyílt bírálatától.
Miben térnek el a beszámolók
Trump azt állítja, hogy energetikai tűzszünetet ért el Oroszország és Ukrajna között, ezt az állítást azonban Kijev és az EU-kormányok is visszautasítják, mivel a bejelentést követően orosz csapások érték az ukrán energetikai infrastruktúrát, köztük a harkivi TEC-5 hőerőművet és Piszocsin települését.
Háttér
A Trump-adminisztráció és Putyin közötti dízel-alkut október 9-én jelentették be egy telefonos beszélgetést követően, miközben Miamiban ukrán küldöttség tárgyalt EU-képviselőkkel. Október 11-én Trump energetikai tűzszünetet hirdetett, amelyet Kijev hivatalosan cáfolt; ugyanazon a napon orosz csapás érte a harkivi TEC-5 hőerőművet és Piszocsin települését, ahol hárman meghaltak és több mint húszan megsérültek. Az európai vezetők Oroszország energiabevételeit a Moszkvával szembeni nyomásgyakorlás kulcsfontosságú eszközének tekintik, az Egyesült Királyság és Norvégia pedig jelezte, hogy kész fokozni a nyomást Moszkvára.