Putin háromoldalú csúcstalálkozót javasolt Trumpnak és Hszi Csin-pingnek a háború megvitatására
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta Donald Trump amerikai elnöknek és Hszi Csin-ping kínai vezetőnek, hogy tartsanak háromoldalú csúcstalálkozót a háború Oroszország számára kedvező lezárásáról. A javaslat a két vezető október 9-i telefonbeszélgetésén hangzott el. A Kreml a november 18–19-i sencseni APEC-csúcs margóját jelölte meg helyszínként, és diplomáciai csatornákon egyeztetett Pekinggel, amely jelezte, nem ellenezi Trump részvételét. A Fehér Ház nem kívánta kommentálni az értesülést.
Legfontosabb tudnivalók
- Putin október 9-i telefonbeszélgetésén Trumppal vetette fel a háromoldalú csúcs ötletét.
- A Kreml a november 18–19-i sencseni APEC-csúcs margóját javasolta helyszínül.
- Peskov megerősítette a megbeszéléseket, de hangsúlyozta, hogy még nincs napirend.
- Meg nem nevezett amerikai tisztségviselő szerint Trump nemet nem mondott, de nyitott lehet az ötletre.
- Kína diplomáciai csatornákon jelezte, nem ellenzi Trump csatlakozását.
- Ugyanezen a telefonon az Egyesült Államok megállapodott orosz dízelolaj vásárlásáról.
- A WSJ szerint a tervezett csúcs Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvétele nélkül zajlana, és szokatlan lenne.
Miért fontos
Oroszország, az Egyesült Államok és Kína ilyen szintű csúcstalálkozója – Ukrajna és az európai szövetségesek bevonása nélkül – precedens nélküli diplomáciai esemény lenne, és azt a keretezést erősítené, hogy a háborút a nagyhatalmak asztalánál kell eldönteni. A javaslat ugyanazon a telefonbeszélgetésen született, amelyen az Egyesült Államok megállapodott orosz dízelolaj vásárlásáról, ami szélesebb orosz–amerikai közeledésre utal a szankciók és az energiapiac terén. Peking nyitottsága jelet adna Kína fokozottabb közvetítő szerepvállalására a nemzetközi diplomáciában.
Mi történt
A Wall Street Journal október 18-i interjújában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump október 9-i telefonbeszélgetésükön egy háromoldalú csúcstalálkozó ötletét vetette fel, amelyen Hszi Csin-ping kínai vezető is részt venne, és amelynek célja az ukrajnai háború orosz feltételek melletti lezárásáról szóló megbeszélés lenne. Peszkov hangsúlyozta, hogy a találkozóról vagy annak napirendjéről egyelőre nincs világos elképzelés, bár mindhárom fél elismeri az elvi lehetőségét. A Kreml a november 18–19-én a kínai Sencsenben esedékes APEC-csúcs margóját javasolta helyszínül, ahol Putyin és Trump egyébként is jelen lesznek; az orosz fél emellett diplomáciai csatornákon egyeztetett Pekinggel, és a kínai oldal jelezte, nem ellenzi Trump csatlakozását. Meg nem nevezett amerikai tisztségviselő arról számolt be, hogy Trump nem egyezett bele a találkozóba, de nyitott lehet rá, tekintettel a háború befejezésére tett kampányígéretére. A Fehér Ház nem kívánta kommentálni az ügyet, a kínai nagykövetség pedig nem válaszolt a megkeresésre. Ugyanezen az október 9-i híváson az Egyesült Államok és Oroszország megállapodott arról, hogy az Egyesült Államok orosz dízelolajat vásárol, és segíti annak világpiaci értékesítését; Trump ezt azzal indokolta, hogy nem akarta „elriasztani” Moszkvát a tárgyalásoktól, és közben Zelenszkijt vádolta azzal, hogy nem akarja befejezni a háborút.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A legtöbb ukrán forrás az esemény főszereplőjeként Putyint jelöli meg, és idézi Peszkov „hipotetikusnak” minősített megfogalmazását, hangsúlyozva, hogy a megbeszélés célja a háború orosz feltételek szerinti lezárása. Több ukrán médium a javaslatot az október 9-i telefonon tető alá hozott orosz dízelolaj-megállapodással együtt tárgyalja, és szembeállítja Zelenszkij korábbi, háromoldalú tárgyalásokra való hajlandóságával. Az egyik ukrán cím a „nem reális ambíciók” kifejezéssel írja le Putyin elképzelését, jelezve a kétkedést. Az ukrán tudósítások kiemelik, hogy a tervezett csúcs Volodimir Zelenszkij részvétele nélkül zajlana, és hogy ez szokatlan lenne, valamint aggodalmat keltene az európai fővárosokban.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi források közül a katari Al Jazeera Arabic egyenesen úgy számol be a javaslatról, hogy Putyin háromoldalú csúcstalálkozót javasolt a háború befejezésének megvitatására, az ukrán médiában megjelenő, az ukrán–amerikai feszültségre vonatkozó kiegészítő kontextus nélkül. A nemzetközi tudósítás nem emeli ki külön Zelenszkij korábbi, háromoldalú tárgyalásokra való hajlandóságát, sem a Trump és Zelenszkij közötti szélesebb konfrontációt (Trump vádjait Zelenszkijjel szemben, illetve Zelenszkij vádpontjait a Patriot-szállítmányok késleltetéséről).
Miben térnek el a beszámolók
Peszkov a háromoldalú Putyin–Trump–Hszi-találkozót „hipotetikusnak” nevezte, és hangsúlyozta, hogy sem a formátumról, sem a napirendről nincs határozott elképzelés, míg a Wall Street Journal tudósítása a javaslatot érdemi, Putyin által az október 9-i telefonbeszélgetésen felvetett kezdeményezésként tálalta, a Kreml által aktívan javasolt APEC-helyszínnel és a Pekinggel folytatott egyeztetésekkel együtt. A nyilatkozó és a tényeket feltáró források között így érdemi eltérés van a találkozó tárgyalási státuszáról: a Kreml igyekszik távolságot tartani, míg a WSJ forrásai annak aktív, operatív előkészítéséről számolnak be.
Háttér
A javaslat a Putyin és Trump közötti október 9-i telefonbeszélgetésen hangzott el, amelyen egyben megállapodtak az Egyesült Államok orosz dízelvásárlásáról és annak világpiaci értékesítésének elősegítéséről; Trump azzal indokolta a dízelüzletet, hogy nem akarta „elriasztani” Moszkvát a tárgyalásoktól, és közben Zelenszkijt vádolta a háború befejezésének szándékával szemben. Dmitrij Peszkov október 18-i WSJ-interjúban erősítette meg a megbeszéléseket, miközben hangsúlyozta a formátum és a napirend bizonytalanságát; meg nem nevezett amerikai tisztségviselő szerint Trump nem mondott nemet, de nyitott lehet az ötletre, tekintettel a háború befejezésére tett kampányígéretére. Az orosz fél diplomáciai csatornákon egyeztetett Pekinggel, amely jelezte, nem ellenzi Trump csatlakozását; a Fehér Ház nem kívánta kommentálni az ügyet, a kínai nagykövetség nem válaszolt. Egy volt orosz hírszerző tisztségviselő „széleskörű, bár nem reális” ambícióként írta le Putyin elképzelését, egy második jaltai csúcshoz hasonlítva azt, amely befolyásövezetekre osztaná a világot. Korábbi diplomáciai előkészítő lépések: Putyin segédje, Jurij Usakov szeptember elején a november 18–19-i sencseni APEC-csúcsot jelölte meg lehetséges helyszínként, a Trump-kormányzat pedig szeptemberben meghívta Putyint a december 14–15-én Miamiban esedékes G20-csúcsra, amelyen a Kreml megerősítette az orosz részvételt, de Putyin személyes részvételéről még nem született döntés. Zelenszkij korábban jelezte, hogy hajlandó Putyinnal a G20 keretében találkozni, a szeptember 22-i ENSZ-közgyűlés margóján Trumppal folytatott megbeszélése után pedig megismételte ezt, jelezve, hogy Trump háromoldalú találkozót szervezhetne a béke előmozdítására; szeptember 23-án Peszkov azt mondta, Putyin állítólag hajlandó találkozni Trumppal és Zelenszkijjel, de csak meg nem nevezett orosz „előfeltételek” mellett.