Európa keresi a maga tárgyalópartnerét Putyinnal szemben – négy név a listán
Az uniós kormányok és diplomaták azon vitatkoznak, ki legyen az európai főtárgyaló a Vlagyimir Putyinnal folytatandó közvetlen megbeszéléseken az ukrajnai háború lezárásáról. A jelöltek között Alexander Stubb finn elnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője szerepel. A vita azután gyorsult fel, hogy Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja Moszkvában járt, és egy Trump–Putyin–Zelenszkij háromoldalú csúcstalálkozót javasolt a tűzszünetről.
Legfontosabb tudnivalók
- Az uniós kormányok vitatkoznak azon, ki legyen Európa főtárgyalója Putyinnal a háború lezárásáról szóló tárgyalásokon.
- A négy legfontosabb jelölt: Alexander Stubb finn elnök, António Costa, Ursula von der Leyen és Kaja Kallas.
- A vita Steve Witkock moszkvai látogatása után gyorsult fel, ahol egy Trump–Putyin–Zelenszkij háromoldalú csúcstalálkozót javasolt a tűzszünetről.
- Petr Pavel cseh elnök szerint Putyin nem ismeri el az EU-t illetékes félnek, és nem hajlandó tárgyalni von der Leyennel, Kallasszal és Emmanuel Macronnal.
- Stubb mellett szól a Trumppal való feltételezhetően legszorosabb kapcsolat és Finnország több évtizedes, határ menti tapasztalata Oroszországgal – a közös határ mintegy 1300 kilométer.
- A brüsszeli csúcstalálkozón az uniós vezetők António Costát kérdezték, hajlandó-e Putyinnal tárgyalni; Costa azt válaszolta, jelenleg nem tervez ilyen kapcsolatfelvételt.
- Az Európai Bizottság szerint az EU már részt vesz a lehetséges békemegbeszélések előkészítésében; október 20-án Oslo-ban a felek a háromoldalú vagy szélesebb formátumra, valamint a területi kérdésekre, biztonsági garanciákra és a háború utáni újjáépítésre tértek ki.
Miért fontos
Európa azon dolgozik, hogy helyet szerezzen az asztalnál, miközben az Egyesült Államok és Oroszország egy esetleges ukrajnai békefolyamat felé mozdul. A kérdés, hogy ki képviselje Európát Putyinnal szemben, egyben azt is eldönti, hogy Ukrajna álláspontját megvédik-e vagy háttérbe szorítják-e egy végső megállapodásban. Putyin állítólagos hajlandósága arra, hogy az EU magas rangú tisztségviselőit elutasítsa, jól mutatja, milyen diplomáciai akadályokkal kell szembenéznie Európának. Az uniós intézmények és az azokon kívüli szereplők – mint a finn elnök – közötti belső vita arról szól, ki jogosult egyáltalán Európát képviselni.
Mi történt
Az uniós kormányok és diplomaták azon vitatkoznak, kit bízzanak meg azzal, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború lezárásáról. A lehetséges jelöltek között négy név merült fel: Alexander Stubb finn elnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A vita azután gyorsult fel, hogy Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja októberben Moszkvába látogatott, és egy Trump–Putyin–Zelenszkij háromoldalú csúcstalálkozót javasolt a tűzszünetről. A cseh Petr Pavel elnök nyilvánosan kijelentette, hogy Putyin nem ismeri el az EU-t illetékes félnek, és nem hajlandó tárgyalni von der Leyennel, Kallasszal, valamint Emmanuel Macron francia elnökkel. A brüsszeli csúcstalálkozón az uniós vezetők António Costát kérdezték, kész-e felvenni a kapcsolatot Putyinnal; Costa azt válaszolta, jelenleg nem tervez ilyen beszélgetést. Október 20-án Oslo-ban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel, Alexander Stubbbal és Steve Witkoffal; a megbeszéléseken Björn Seibert, von der Leyen kabinetfőnöke is részt vett. Az Európai Bizottság szóvivője, Paula Pinho elmondta, hogy a résztvevők a háromoldalú vagy szélesebb, Ukrajnát és Oroszországot is bevonó formátumra, valamint a területi kérdésekre, biztonsági garanciákra és a háború utáni újjáépítésre tértek ki. Witkoff moszkvai tárgyalásai után az ukrán és az orosz fél állítólag beleegyezett az amerikai részvétellel folytatandó háromoldalú megbeszélések újraindításába. Politico beszámolója szerint Trump az utóbbi időben az európai partnerekkel való egyeztetés nélkül tárgyal a rendezés feltételeiről, és egyre inkább Oroszország felé hajlik – ez tovább növeli a nyomást egy hiteles európai tárgyaló kiválasztására.
Miben térnek el a beszámolók
A diplomaták nem értenek egyet abban, ki lenne a leghatékonyabb európai tárgyaló. Néhányan António Costát tartják a legjobb jelöltnek, mert semlegesebb közvetítőnek tűnik; mások Alexander Stubbot preferálják a Trumppal ápolt kapcsolata és Finnország oroszosz tapasztalata miatt. Petr Pavel cseh elnök ezzel szemben úgy véli, sem Ursula von der Leyen, sem Kaja Kallas nem elfogadható Putyin számára. Külön vita, hogy Európát uniós intézmények képviseljék-e, vagy azokon kívüli személyek – egy diplomata szerint kifejezetten az Európai Uniónak kell jelen lennie, nem csupán néhány befolyásos tagállamnak, mint Németországnak, Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak, míg Pavel és mások szerint a tárgyalónak nem kell uniós vagy NATO-szervhez tartoznia.
Háttér
Finnország és Oroszország mintegy 1300 kilométer hosszú közös határt osztanak meg, és a két ország a múltban már háborúzott egymással – ez a tapasztalat áll Alexander Stubb jelöltsége mögött. A vita októberben kapott új lendületet, amikor Steve Witkoff moszkvai látogatásán egy Trump–Putyin–Zelenszkij háromoldalú csúcstalálkozót javasolt a tűzszünetről. Október 20-án Zelenszkij Oslóban találkozott a norvég miniszterelnökkel, Stubbbal és Witkoffal; ezeken a megbeszéléseken az Európai Bizottság kabinetfőnöke is részt vett, és szóba került egy háromoldalú, Ukrajnát és Oroszországot is bevonó formátum. Az előkészítő napirenden területi kérdések, biztonsági garanciák és a háború utáni újjáépítés szerepelnek. Petr Pavel cseh elnök nyilvánosan amellett érvelt, hogy Európának ki kell jelölnie egy, a nevében tárgyalni jogosult személyt vagy csoportot, és ez a személy nem feltétlenül uniós vagy NATO-szervtől érkezik.