Amerikai és orosz tárgyalások az Északi Áramlat újranyitásáról – a Fehér Ház cáfol, Berlin ellenez
Orosz és amerikai tisztségviselők, köztük Jared Kushner és Kirill Dmitrijev tárgyalásokat folytattak arról, hogyan lehetne amerikai befektetőt bevonni az Északi Áramlat gázvezetékek működésének helyreállításába – derül ki öt, a tárgyalásokra rálátó forrásra hivatkozó Reuters-beszámolóból. A Fehér Ház szerint nem zajlottak közelmúltbeli egyeztetések kifejezetten az Északi Áramlatról, a német kormány pedig jelezte, hogy sem a szankciók feloldását, sem a vezetékek újraindítását nem támogatja.
Legfontosabb tudnivalók
- Orosz és amerikai tisztviselők, köztük Jared Kushner és Kirill Dmitrijev tárgyalásokat folytattak amerikai befektető bevonásáról az Északi Áramlat helyreállításába.
- Dmitrijev és Kushner az elmúlt hetekben Moszkvában és New Yorkban találkozott.
Miért fontos
A tárgyalások – ha eredményre vezetnek – megfordíthatják Európa 2022 óta tartó energiafüggőség-csökkentését Oroszországtól. A vezetékek jelenleg amerikai és európai uniós szankciók alatt állnak, és a 2022 szeptemberi szabotázs óta nem működnek, így a jogi és műszaki akadályok együttesen szinte lehetetlenné teszik a gyors újraindítást. Még ha Washington enyhítené is a szankciókat, a német és európai ellenállás önmagában elegendő a projekt blokkolásához. A megbeszélések egy szélesebb orosz–amerikai közeledési folyamat részei, amely üzleti megállapodásokat – például a Lukoil európai eszközeinek egy amerikai–katari–Egyesült Arab Emírségekbeli befektetőkből álló konzorcium általi felvásárlását – köti a háború befejezéséhez és a szankciók enyhítéséhez.
Mi történt
A Reuters öt forrásra hivatkozva számolt be arról, hogy orosz és amerikai tisztségviselők, köztük az amerikai elnököki különmegbízott és veje, Jared Kushner, valamint Vlagyimir Putyin közeli tanácséneke, Kirill Dmitrijev tárgyalásokat folytatnak arról, hogyan lehetne amerikai befektetőt bevonni az Északi Áramlat gázvezetékek működésének helyreállításába. A felvetés szerint amerikai befektetők az ukrajnai háború lezárása utáni európai energiaellátásból profitálnának. Dmitrijev és Kushner az elmúlt hetekben Moszkvában és New Yorkban találkozott; szeptember 24-én Dmitrijev New Yorkban Steve Witkoff-fal és Kushnerrel is tárgyalt, főként az orosz–amerikai együttműködésről és a háború befejezéséről. A Fehér Ház szóvivője ugyanakkor kijelentette, hogy nem zajlottak közelmúltbeli egyeztetések kifejezetten az Északi Áramlatról, és hangsúlyozta, hogy bármely orosz megállapodást a DFC-vel és a Pénztártyárral kell összehangolni, és az amerikai adófizetőknek kell hasznot hoznia. A Fehér Ház jelezte azt is, hogy Trump elnök elméletileg enyhíthetné vagy feloldhatná az amerikai szankciókat, de ez a novemberi félidős választásokon a Kongresszuskal szembekerülő demokraták miatt nehezebbé válhat. A német Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium szóvivője közölte: az Északi Áramlat és az orosz gáz európai szankciók alatt áll, Berlin alternatív forrásokat talált, és a vezetékek újraindítása a szövetségi kormány jóváhagyását igényelné, amire nem hajlandó. A tárgyalások keretében a felek a Lukoil európai és más régiókban lévő eszközeinek – az olajfinomítóktól a benzinkutakig – egy DFC, valamint katari és emirátusi befektetők alkotta konzorcium általi megvásárlásáról is egyeztettek, a szankciók egyidejű enyhítése mellett. Dmitrijev és a német AfD pártvezetés pedig a jövő évre készülnek találkozóra az orosz gáz európai legnagyobb gazdaságba való visszatéréséről.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű tudósítások középpontba állítják, hogy a tárgyalások a Nyugat Oroszországgal szembeni energiapolitikai fordulatát jelenthetik, miközben kiemelik az európai – különösen a német – ellenállást az Északi Áramlat újranyitásával szemben. Az ukrán források Dmitrijev Putyinhoz való közelségét és a stratégiai energetikai infrastruktúráról folytatott amerikai tárgyalások érzékenységét hangsúlyozzák, a megbeszéléseket pedig szélesebb orosz–amerikai közeledési folyamat részeként mutatják be, amelyet a Lukoilhoz hasonló orosz eszközök szankcióenyhítéséhez is kötnek.
Miben térnek el a beszámolók
A beszámolók két ponton térnek el. Egyrészt a Fehér Ház határozottan cáfolta, hogy a közelmúltban kifejezetten az Északi Áramlatról tárgyaltak volna, miközben a Reuters forrásai folyamatban lévő, a vezetéket is érintő egyeztetésekről számoltak be, amelyeken a téma továbbra is napirenden van. Másrészt nem egységes a kép arról, hogy Dmitrijev és Kushner moszkvai és new yorki találkozóin mennyire érdemben tárgyalták az Északi Áramlatot: egyes beszámolók aktív tárgyalásként, mások inkább nyitott, nem részletezett napirendként írják le a kérdést.
Háttér
A 2022 februárjában indított teljes körű orosz invázió előtt Németország gázszükségletének több mint a felét az Északi Áramlat két vezetékén keresztül orosz forrásból fedezte. A vezetékek üzemeltetése akkor állt le, amikor Moszkva korlátozta az európai gázszállításokat, majd 2022 szeptemberében egy sorozat víz alatti robbanás súlyosan megrongálta őket. A működtető társaság 51%-a a Gazpromé, 31%-át két német cég birtokolja, a fennmaradó részt francia és holland befektetők között osztották fel. A német társbefektetők jelezték, hogy meg akarják tartani részesedésüket arra az esetre, ha a Gazprom eladná sajátját. Dmitrijev a tárgyalássorozat előtt, szeptemberben New Yorkban Steve Witkoff-fal és Kushnerrel, korábban pedig az amerikai Energiaügyi és Pénztártyárral egyeztetett az esetleges amerikai–orosz energetikai együttműködésről.