Trump-kormány a PURL-fegyverszállítások és a hírszerzés leállításával fenyegette Ukrajnát
A Financial Times forrásai szerint az amerikai kormányzat szombaton és vasárnap telefonon fenyegette meg Kijevet és az európai fővárosokat: ha Ukrajna nem hagy fel az orosz olajfinomítók elleni csapásokkal, Washington leállíthatja a NATO PURL programján keresztül érkező fegyverszállításokat, valamint a hírszerzési együttműködést. A Fehér Ház nem erősítette meg és nem kommentálta a hívásokat. Vasárnap Trump a közösségi médiában energiafegyverszünetet jelentett be Ukrajna és Oroszország között, amely Kijev szerint meglepetésként érkezett, és amelyet aznap orosz csapások követtek.
Legfontosabb tudnivalók
- A Trump-kormány a PURL-fegyverszállítások és a hírszerzés-megosztás leállításával fenyegetett, ha Ukrajna folytatja az orosz olajfinomítók elleni csapásokat.
- Az amerikai tisztviselők szombaton és vasárnap hívták a kijevi és európai tisztviselőket; a Fehér Ház nem erősítette meg és nem kommentálta a hívásokat.
- A PURL a NATO mechanizmusa, amelyen keresztül európai államok és Kanada finanszírozzák az amerikai fegyverek vásárlását Ukrajna számára; maga az Egyesült Államok nem járul hozzá anyagilag.
- Vasárnap Trump a közösségi médiában azonnali hatályú energiafegyverszünetet jelentett be Ukrajna és Oroszország között, meglepve Kijevet és az európaiakat.
- Zelenszkij kijelentette: Ukrajna kész leállítani az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapásokat, ha Oroszország is beszünteti az ukrán energetikai célpontok támadását; a bejelentés napján Oroszország csapást mért a harkivi TEC-5 hőerőműre.
- A hívások egyik címzettje Pavlo Palisa volt, akinek pozíciójáról a források nem értenek egyet.
- Trump a nyomásgyakorlást megelőző napokban bejelentette a Putyinnal kötött megállapodást az orosz dízelüzemanyagra vonatkozó szankciók enyhítéséről, és kijelentette, hogy Ukrajnának új elnökre van szüksége.
Miért fontos
A fenyegetések a PURL-mechanizmust célozzák, amelyen keresztül az európai szövetségesek és Kanada finanszírozzák az Ukrajnának szánt amerikai fegyvereket – ennek leállítása kézzelfogható csökkenést jelentene a nyugati katonai támogatásban. A hírszerzés-megosztás esetleges befagyasztása megfosztaná Ukrajnát a légicsapások elleni korai előrejelzésektől. A nyomásgyakorlás egybeesik Trump egyoldalú energiafegyverszünet-bejelentésével, amelyről Kijev azt állítja, nem kapott értesítést, és amelyet Oroszország nem tartott tiszteletben – ami az amerikai-orosz közeledés kérdését veti fel Ukrajna rovására. Az amerikai megkeresések kijevi magas rangú tisztségviselőket is elértek, ami az amerikai nyomás közvetlen beavatkozását jelzi az ukrajnai döntéshozatalba.
Mi történt
A Financial Times beszámolója szerint a Trump-kormányzat szombaton és vasárnap telefonon nyomást gyakorolt Kijevre és számos európai fővárosra: ultimátumuk szerint ha Ukrajna nem hagy fel az orosz olajfinomítók elleni csapásokkal, Washington leállíthatja a NATO PURL programján keresztül Ukrajnának szánt amerikai fegyverszállításokat, valamint az ukrán féllel folytatott hírszerzési együttműködést. A Fehér Ház nem erősítette meg és nem kommentálta a hívásokat. Egy, az amerikai védelmi minisztérium képviselőjével beszélő európai tisztviselő úgy fogalmazott: „Hívják Kijevet… hívnak mindenkit [Európában]." A megkeresettek között volt Pavlo Palisa, akinek pozíciójáról a források nem értenek egyet. Vasárnap Trump a közösségi médiában bejelentette, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott egy azonnali hatályú energiafegyverszünetben – ez Kijevet és a nyomás alá vont európaiakat egyaránt meglepte. A Zelenszkij közeléből származó magas rangú tisztviselő a bejelentés után percekkel arról számolt be, hogy a Kijevet ért orosz csapások nyomán a szerelőcsapatok az áram- és vízellátás helyreállításán dolgoznak, és „senki sem hallott [a fegyverszünetről]". Zelenszkij kijelentette: Ukrajna kész beszüntetni az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapásokat, ha Oroszország is leállítja az ukrán energetikai célpontok elleni támadásokat; a bejelentés napján Oroszország csapást mért a harkivi TEC-5 hőerőműre.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű tudósítások a történetet az ukrán fegyverszállítások és hírszerzés elleni fenyegetésként állítják be, amelynek célja, hogy Ukrajna mondjon le az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapásokról. Kiemelik a szakadékot Trump bejelentett energiafegyverszünet-bejelentése és a helyszíni valóság között, Zelenszkij szavaira és a magas rangú ukrán tisztviselő beszámolójára hivatkozva. Az ukrán források részletes háttérrel szolgálnak a PURL-ről – beleértve azt is, hogy maga az Egyesült Államok nem járul hozzá anyagilag –, és a Trump legutóbbi, Oroszország felé tett lépéseinek sorába helyezik a nyomásgyakorlást (a szankciók enyhítése az orosz dízelre, valamint az Ukrajnának új elnököt szorgalmazó kijelentések).
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
Az egyetlen angol nyelvű ügynökségi tudósítás tömören, az Egyesült Államok ukrán fegyverszállítások leállítására vonatkozó fenyegetéseként foglalja össze az esetet, kevesebb részletet adva a PURL működéséről, a hírszerzés-megosztás elleni fenyegetésről vagy a Trump körüli kijelentések hátteréről.
Miben térnek el a beszámolók
A források nem értenek egyet Pavlo Palisa pozíciójában: az ukrán ZN.UA „az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének helyettesének" nevezi, míg a ЛІГА.net LB.ua „Volodimir Zelenszkij elnök katonai tanácsadójának és a 93. gépesített dandár volt parancsnokának" írja le.
Háttér
A PURL a NATO mechanizmusa, amelyen keresztül európai államok és Kanada finanszírozzák az amerikai gyártmányú fegyverek ukrajnai beszerzését; maga az Egyesült Államok nem járul hozzá anyagilag. A nyomásgyakorlásról szóló beszámolókat megelőző napokban Trump nyilvánosan bejelentette, hogy megállapodott Putyinnal az orosz dízelüzemanyagra vonatkozó szankciók enyhítéséről, valamint kijelentette, hogy Ukrajnának új elnökre van szüksége, aki képes megállapodást kötni Oroszországgal. Zelenszkij szerint Ukrajna kész beszüntetni az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapásokat, ha Oroszország cserébe leállítja az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, ám Oroszország – köztük a harkivi TEC-5 hőerőmű elleni csapással a bejelentett fegyverszünet napján – folytatta a támadásokat.