Trump aláírta a „pokolian szigorú" oroszellenes szankciós törvényt – Ukrajna javaslatokat küldött Washingtonnak
Donald Trump amerikai elnök nagyjából egy héttel ezelőtt aláírta a Lindsey Graham szenátor által kezdeményezett, az orosz gazdaságot célzó szankciós törvényt. A jogszabály 500%-os vámot írhat elő orosz árukra és 100%-os vámot azokra a harmadik országokra, amelyek jelentős orosz olaj- vagy gázvolument vásárolnak, illetve segítik a szankciók megkerülését. Ukrajna, Vladyslav Vlasiuk ukrán elnöki szankciós biztos szerint, már konkrét javaslatokat – kereskedők, tartályhajók, kapitányok, vállalatok és közvetítők listáit – továbbított Washingtonnak valamennyi kódolt szankciós területen. Az amerikai adminisztrációnak október 18-ig kell döntenie a törvény végrehajtásáról.
Legfontosabb tudnivalók
- Trump elnök körülbelül egy héttel a cikk megjelenése előtt írta alá a „pokolian szigorú" szankciós törvényt.
- A törvényt eredetileg Lindsey Graham szenátor kezdeményezte, és a kongresszus mindkét háza elfogadta.
- A jogszabály akár 500%-os vámot is kiszabhat orosz árukra, és akár 100%-os vámot harmadik országok áruira, ha azok jelentős orosz olajat/gázt vásárolnak vagy segítik a szankciók megkerülését.
- A kódolt szankciós területek: energia, az árnyékflotta, a pénzügyi szektor, az orosz védelmi-ipari komplexum beszállításai és a szankciók megkerülésének mechanizmusai.
- A meglévő amerikai szankciók mostantól törvényi erővel bírnak, és csak akkor oldhatók fel teljesen, ha Oroszország aláír egy Ukrajna független kormánya által elfogadott békeszerződést és beszünteti a harcot.
- Az amerikai adminisztrációnak október 18-ig kell megtennie a törvény által előírt intézkedéseket.
- A törvény tartalmaz egy „mentességi" mechanizmust, amely nemzeti érdekből lehetővé teszi az elnök számára az egyes rendelkezések alkalmazásának mellőzését; az adminisztráció teljes végrehajtásra vonatkozó álláspontja egyelőre nem tisztázott.
Miért fontos
A törvény jogszabályi erőre emeli a korábbi amerikai szankciókat, így azok a jövőben nem szüntethetők meg pusztán elnöki döntéssel – csak akkor, ha Oroszország aláír egy, a független ukrán kormány által elfogadott békeszerződést és véget vet a harcoknak. A 500%-os orosz és 100%-os harmadik országokra kiszabható vámok Kínát és Indiát, Oroszország legnagyobb energiavásárlóit célozzák. A törvény kiterjeszti a szankciós kört a külföldi beszállítókra, bankokra, pénzügyi közvetítőkre és digitális eszközök résztvevőire is, amelyeken keresztül Oroszország védelmi-ipari komplexuma és energiaszektora ellátást kap. Az október 18-i határidő konkrét döntéskényszert teremt a Fehér Ház számára, miközben a mentességi mechanizmus és a végrehajtásban rejlő széles adminisztrációs mozgástér miatt a tényleges hatás nagymértékben a végrehajtás részleteitől függ.
Mi történt
Donald Trump amerikai elnök körülbelül egy héttel ezelőtt aláírta a Lindsey Graham szenátor által kezdeményezett és a kongresszus mindkét háza által elfogadott szankciós törvényt. A jogszabály öt területen kodifikálja az Oroszország elleni amerikai szankciókat: energia, árnyékflotta, pénzügyi szektor, az orosz védelpiari komplexum beszállításai, valamint a szankciók megkerülésének mechanizmusai. A törvény vámokat írhat elő akár 500%-ig orosz árukra, és akár 100%-ig azokra a harmadik országokra, amelyek jelentős orosz olajat vagy gázt vásárolnak, illetve elősegítik a szankciók megkerülését. A meglévő szankciók ezzel törvényi erőt kapnak, és csak akkor törölhetők teljesen, ha Oroszország aláír egy, a független ukrán kormány által elfogadott békeszerződést és beszünteti a hadműveleteket. Az amerikai adminisztrációnak október 18-ig kell döntenie a törvény szerinti intézkedésekről. A Vladyslav Vlasiuk ukrán elnöki szankciópolitikai biztos által írt elemzés szerint Ukrajna a törvényt a közös munka alapjának tekinti, és már konkrét javaslatokat – kereskedők, tartályhajók, kapitányok, vállalatok, útvonalak és közvetítők listáit – továbbította Washingtonnak. Ukrajna a Szenátussal egyeztetve ösztönzi a Fehér Házat a végrehajtás haladéktalan megkezdésére, mivel a teljes végrehajtásra vonatkozó adminisztrációs álláspont egyelőre nem teljesen tisztázott, és a törvényben foglalt mentességi mechanizmus is széles diszkrecionális jogot biztosít az elnöknek.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A törvény leghangosabb nemzetközi visszhangját Kína és India adta, mint Oroszország legnagyobb energiavásárlói – mindkettő élesen reagált a 100%-os vámokkal fenyegető harmadik országokra vonatkozó rendelkezésekre. A jogszabály továbbá a FÁE-ben, Törökországban, Közép-Ázsiában és Hongkongban működő bankokat és pénzügyi közvetítőket célozza, amelyeken keresztül orosz fizetések jelenleg zajlanak, valamint a digitális eszközökkel és a pénzügyi üzenetküldő rendszerekkel kapcsolatos tranzakciókra is kiterjeszti a szankciós lehetőségeket.
Háttér
A törvény Lindsey Graham szenátor kezdeményezésére indult, és a kongresszus mindkét házában elfogadták, mielőtt Trump elnök aláírta volna. A 2026 februárjában bevezetett, a Rosznyeft és a Lukoil elleni korábbi szankciók nyomán Oroszország olajexport-bevételei 9,75 milliárd dollárt tettek ki, a kivitel pedig mintegy 6,6 millió hordóra esett naponta, miközben Oroszország egy részét korábban nem szankcionált szereplőkre terelte át. Oroszország továbbra is harmadik országokon – köztük a FÁE, Törökország, Közép-Ázsia és Hongkong bankjain – keresztül jut hozzá kritikus technológiákhoz és alkatrészekhez. A törvény egyik kulcseleme a „mentességi" mechanizmus, amely nemzeti érdekből lehetővé teszi az elnök számára egyes rendelkezések alkalmazásának mellőzését, így a tényleges végrehajtás jelentős adminisztrációs mozgástér mellett zajlik.