Trump aláírta a Graham-törvényt: 100%-os vámokkal sújtják a Putyin-barát energiavásárlókat
2026. szeptember 18-án Donald Trump amerikai elnök aláírta a „Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026” (HR 5334) törvényt, amely legfeljebb 100%-os vámokat ír elő azon országokkal szemben, amelyek továbbra is orosz olajat és gázt vásárolnak, illetve segítik az orosz energiaszankciók megkerülését. A törvény kiterjeszti a korlátozásokat az orosz katonai vezetésre, a pénzügyi és energetikai szektorra, az árnyékflottára és a fegyvergyártáshoz felhasználható exportokra is.
Legfontosabb tudnivalók
- Trump szeptember 18-án írta alá a törvényt, amelyet a szenátus augusztus 7-én (86–11), a képviselőház pedig szeptember 16-án/17-én (262–159) fogadott el.
- A jogszabály teljes címe: „Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026” (HR 5334).
- A jogszabály lehetővé teszi a 100%-os vámok kivetését a legnagyobb orosz olaj- és gázvásárlókra, beleértve Kínát, Indiát és Törökországot.
- A törvény a közvetlenül Oroszországból érkező import esetén 500%-os vámot is lehetővé tesz, valamint kiterjeszti a szankciókat a katonai vezetésre, a pénzügyi és energetikai szektorra, az árnyékflottára és a fegyvergyártáshoz felhasználható exportokra.
- A törvényjavaslatot a néhai Lindsey Graham szenátor (Republikánus) és Richard Blumenthal szenátor (Demokrata) jegyezte; Graham 2026. július 11-én hunyt el, nem sokkal a fehér házi megállapodás bejelentése után.
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megköszönte Trumpnak és a Kongresszusnak a törvényt, és annak mielőbbi teljes végrehajtását kérte.
- A törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül az Egyesült Államoknak vámokat kell kivetnie a legnagyobb öt orosz olaj-/gázvásárlóra és azokra az országokra, amelyek leginkább segítik az orosz szankciók megkerülését.
Miért fontos
A törvény olyan kulcsfontosságú orosz energiavásárlókat célozhat meg, mint Kína, India és Törökország, amelyek az orosz olaj- és gázexport legnagyobb felvevői közé tartoznak, így jelentősen csökkenthetik Moszkva energiahátságát. Ugyanakkor széleskörű szankciókat ír elő az orosz katonai vezetéssel, a pénzügyi és energetikai szektorral, az orosz „árnyékflottával” és a fegyvergyártáshoz felhasználható exportokkal szemben is.
Mi történt
Donald Trump amerikai elnök 2026. szeptember 18-án írta alá a „Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026” (HR 5334) törvényt. A jogszabály felhatalmazza az elnököt, hogy legfeljebb 100%-os vámokat vessen ki azon országokkal szemben, amelyek a legnagyobb öt orosz olaj- és gázvásárló közé tartoznak, vagy segítenek megkerülni az orosz energiaszankciókat; a közvetlenül Oroszországból érkező import esetén 500%-os vám is alkalmazható. A törvény kiterjeszti a szankciókat az orosz katonai vezetésre, a pénzügyi és energetikai szektorra, a külföldi beszállítókra, valamint az „árnyékflottára”, és szigorítja a fegyvergyártáshoz felhasználható áruk exportellenőrzését. A törvényjavaslatot a szenátus 2026. augusztus 7-én 86 igen és 11 nem szavazattal, a képviselőház pedig szeptember 16-án (egyes források szerint 17-én) 262 igen és 159 nem szavazattal fogadta el. Az aláírást a Fehér Ház és Alex Raufoglu, a Szabad Európa Rádió tudósítója is megerősítette.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán médiában az aláírást Zelenszkij és Szibiha köszönő szavai uralják, diplomáciai győzelemként beállítva az eseményt. Az ukrán források kiemelik Vlaszjuk szankcióügyi megbízott elemzését, aki Kínát, Indiát és Törökországot jelölte meg a 100%-os vámok legvalószínűbb célpontjaiként, valamint Magyarországot és Szlovákiát is megemlítette. Több ukrán kiadvány részletes importadatokat közöl az orosz energiahordozók vásárlóiról, alátámasztva a törvény lehetséges hatását. Ugyanakkor Roman Cimbaljuk újságíró szkeptikus véleménye is teret kap: szerinte a jogszabály nem fogja gyökeresen megváltoztatni a helyzetet, Ukrajnának pedig inkább rakétákra van szüksége, mint szankciókról szóló vitákra.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi tudósítások – élükön a francia Le Monde-dal – kiemelik a törvény kétpárti támogatását a képviselőházban, de kétségüket fejezik ki, hogy a Feér Ház kereskedelmi háborút akarna vagy tudna vállalni Pekinggel szemben. Reuters-elemzők szerint a törvény közvetlen hatása korlátozott maradhat, mivel Trump vonakodik a fogyasztói árakat a novemberi félidős választások előtt megemelő intézkedésektől. A nemzetközi sajtó kiemeli Oroszország azon figyelmeztetését, miszerint az újabb szankciók megnehezítik az ukrajnai békemegállapodás elérését, valamint India figyelmeztetését a kétoldalú kapcsolatokra és a globális energiapiacokra gyakorolt kockázatokról.
Miben térnek el a beszámolók
A források között kisebb eltérés van a képviselőház végső szavazásának dátumát illetően: a legtöbb forrás 2026. szeptember 16-át jelöl, míg néhány forrás szeptember 17-ét említi. A Szenátus végső szavazásának időpontja (augusztus 7.) és az aláírás pontos időpontja (2026. szeptember 18. amerikai idő szerint, kijevi idő szerint a 18-ról 19-re virradó éjjel) ugyanakkor nem vitatott.
Háttér
A törvényjavaslatot Lindsey Graham (Republikánus) és Richard Blumenthal (Demokrata) szenátorok 2025 áprilisában nyújtották be, és eredetileg automatikus 500%-os vámokat irányzott elő az orosz olajat és egyéb nyersanyagokat vásárló országokkal szemben. A végleges szöveg ezt 100%-ra csökkentette. Graham 2026. július 10-én a kijevi sajtótájékoztatón bejelentette a Fehér Házzal elért megállapodást a javított változatról, másnap, július 11-én pedig váratlanul elhunyt. A törvényjavaslatot korábban John Thune szenátusi többségi vezér a Fehér Ház kérésére, Putyinnal folytatott tárgyalások idején blokkolta. Ezzel párhuzamosan az EU is elfogadott egy fokozatos tilalmat az orosz gázimportra: a hosszú távú LNG-szerződések esetében 2027. január 1-je, a hosszú távú csővezetékes gáz esetében 2027. szeptember 30. a fő határidő.