Az amerikai képviselőház elfogadta a Graham–Blumenthal szankciós törvényt
Az amerikai képviselőház 262 igen és 159 nem szavazattal elfogadta a Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026 elnevezésű törvényjavaslatot, amely széleskörű szankciókat és 100%-os vámokat ír elő Oroszországgal szemben, valamint kiterjeszti az Irán elleni korlátozásokat. A törvény most Donald Trump asztalán van aláírásra; a Fehér Ház megerősítette, hogy az elnök a következő napokban aláírja. Ukrajna üdvözölte a döntést, Oroszország "barátságtalan lépésnek" minősítette, Kína és India tiltakozott, Magyarország pedig mentességet kér.
Legfontosabb tudnivalók
- Az amerikai képviselőház 262–159 arányban elfogadta a Graham-féle szankciós törvényt szeptember 16-án (szeptember 17-re virradó éjjel, kijevi idő szerint).
- A szenátus korábban, augusztus 7-én 86–11 arányban hagyta jóvá a javaslatot.
- A törvény az Orosz Föderációból származó olajat vagy gázt a top 5 importőrként továbbra is vásárló országokra 100%-os vámot írhat elő.
Miért fontos
A törvény átfogó szankciókat ír elő az orosz vezetés, az oligarchák, a bankok, az energiavállalatok és az árnyékflotta ellen, valamint kiterjeszti az Irán elleni korlátozásokat. A 100%-os vámokkal a top 5 orosz energiahordozó-importőrt célozza, ami Kínát, Indiát, Törökországot, Japánt, Szlovákiát és Magyarországot is érintheti. Az elfogadás mintegy kétéves szünetet zárt le az Egyesült Államok Kongresszusának Ukrajnával kapcsolatos jelentős intézkedéseiben. Ukrán tisztviselők a háború finanszírozásának gyengítéseként üdvözölték, míg Oroszország "barátságtalan lépésnek" minősítette.
Mi történt
Szeptember 16-án, a szenátus augusztus 7-i szavazását követően, az amerikai képviselőház 262 igen és 159 nem szavazattal elfogadta a Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026-t, amelyet az elhunyt szenátor, Lindsey Graham és Richard Blumenthal közösen dolgozott ki, és Graham júliusi halála után neveztek el róla. A törvény felhatalmazza az amerikai elnököt, hogy 100%-os vámot vessen ki azokra az országokra, amelyek az orosz olaj vagy földgáz öt legnagyobb importőrének egyike, és folytatják e vásárlásokat (113. szakasz), és előírja a kötelező szankciókat az orosz vezetők, oligarchák, családtagjaik, a bankszektor és az energiavállalatok, valamint az orosz árnyékflotta ellen. A törvény egyúttal kiterjeszti a meglévő szankciókat Irán ellen is. A Fehér Ház megerősítette, hogy Donald Trump a következő napokban aláírja a jogszabályt.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán média a törvény elfogadását átütő győzelemként tálalja. Külügyminiszter Andrij Szibiha "a terror leállításának megtagadására adott helyes válaszként" üdvözölte, míg a szankciópolitikai biztos, Vladiszlav Vlaszjuk "pokoli" szankcióknak nevezte azokat, hangsúlyozva, hogy az orosz olajbevételek a rakéta- és dróngyártást, valamint a harctéri veszteségek pótlását finanszírozzák. Vlaszjuk szerint a törvény nem jelent azonnali háborúvéget, de fokozatosan csökkenti Oroszország hadi intenzitásának fenntartásához szükséges képességét. A tudósítások kiemelik az ukrán csapások és a szankciók egymást erősítő hatását az orosz olajfinomító infrastruktúra ellen. Megjelennek ugyanakkor szkeptikus szakértői hangok is: Oleksandr Khara, a Center for Defense Strategies igazgatója arra figyelmeztetett, hogy Trump már most is rendelkezik végrehajtói hatáskörrel szankciók bevezetésére, így a törvény elfogadása nem garantálja, hogy ténylegesen alkalmazzák Oroszország ellen.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi visszhang megosztott. Kína élesen bírálta a törvényt: a kínai külügyi szóvivő, Kuo Csia-kun szeptember 17-én kijelentette, hogy a kétoldalú kereskedelmet harmadik fél nyomására nem szabad megzavarni, és Kína ellenez minden, a nemzetközi jogon vagy a Biztonsági Tanács felhatalmazásán nem alapuló extraterritoriális joghatóságot – közleménye a pekingi nyilatkozat szerint egybeesett a Trump és Hszi Csin-ping közötti, a következő héten Washingtonra tervezett csúcstalálkozó előkészítésével. India tudomásul vette a törvényt, de figyelmeztetett, hogy az károsíthatja a kétoldalú kapcsolatokat és a nemzetközi energiapiacot, és leszögezte, hogy kész megvédeni kereskedelmi és gazdasági érdekeit. Németország üdvözölte a törvényt: Johann Wadephul külügyminiszter szerint a Kongresszus egyértelmű jelzést küldött Moszkvának. Magyarország ugyanakkor mentességet kért: Hajdu Márton, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke arra kérte az amerikai partnereket, hogy hazáját – az orosz energiától való függőség miatt – zárják ki a vámok hatálya alól.
Miben térnek el a beszámolók
Jelentős nézetkülönbségek mutatkoznak a törvény várható hatásáról. Az ukrán tisztviselők, a volt amerikai diplomata Daniel Fried és az Atlantic Council elemzése hatékony eszköznek tekintik, amely akár a háború befejezésére is kényszerítheti Oroszországot. Ezzel szemben az orosz kormányzat (Peszkov) szerint a szankciók megnehezítik a békés rendezést, az ukrán szakértő Oleksandr Khara pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy Trump már most is elegendő végrehajtói hatáskörrel rendelkezik, és a törvény önmagában nem garantálja alkalmazását. Belpolitikai szinten az amerikai Demokrata Párt is megosztott: Hakeem Jeffries és Gregory Meeks a Fehér Ház túl széles vámfelhatalmazása és a kiskapuk miatt ellenezték, míg 58 demokrata képviselőházi tag a javaslat mellett szavazott. A harmadik országok reakciói is eltérőek: Kína és India elutasító, Németország támogató, Magyarország pedig kivételt kér.
Háttér
A 113. szakasz tarifamechanizmusa az orosz olaj és gáz öt legnagyobb importőrére korlátozódik, és csökkentési záradékot tartalmaz arra az esetre, ha egy ország csökkenti vagy leállítja az importot. A szenátusban 2025 áprilisában egy korábbi változat még 500%-os vámot javasolt; a végleges szöveg felső határa 100%. Az EU-tagállamoknak 2027 végéig kell leállítaniuk az orosz olaj- és gázvásárlásokat. A kínai–orosz kétoldalú kereskedelem 2024-ben meghaladta a 240 milliárd dollárt, és a tranzakciók nagy része nemzeti valutákban zajlik; Peking a háború kezdete óta segíti Moszkvát a nyugati szankciók enyhítésében. India a világ harmadik legnagyobb olajimportőre és az egyik legnagyobb orosz nyersolaj-vásárló.