Koretskyij: a 2027-es költségvetésben javasolt ÁFA-emelés a háborús kockázatok elleni biztosítást finanszírozná
Szerhij Koretskyij ukrán miniszterelnök a TSN.Tyzhden műsorának adott interjúban kifejtette, hogy a 2027-es állami költségvetés tervezetében szereplő egy százalékpontos ÁFA-emelés (20%-ról 21%-ra) egy új, háborús kockázatok elleni biztosítási alap létrehozását szolgálná, amely a megsemmisült ukrán vállalkozásoknak nyújtana gyors kártérítést az orosz csapások után. A kormány mintegy egymilliárd dolláros kezdő befizetéssel számol, és azt reméli, hogy a nemzetközi partnerek ezt négyszeresére, nagyjából ötmilliárd dollárra egészítik ki.
Legfontosabb tudnivalók
- A 2027-es költségvetés tervezete 20%-ról 21%-ra emelné az ÁFA alapkulcsot.
- Koretskyij szerint az emelés egy háborús kockázatok elleni biztosítási alapot finanszírozna.
- A kormány mintegy 1 milliárd dolláros állami hozzájárulással indítaná az alapot.
- A nemzetközi partnerektől további nagyjából 4 milliárd dollárt várnak, így a teljes alap 5 milliárd dollár lenne.
- A hatályos mechanizmus szerint a kártérítést a mentők által igazolt kár után azonnal folyósítanák a vállalkozásoknak.
- Koretskyij elismerte, hogy az ÁFA-emelés népszerűtlen döntés, de más forrás nem áll rendelkezésre.
Miért fontos
Az ÁFA-emelés politikailag érzékeny adóintézkedés, amely közvetlenül érinti a fogyasztói árakat és a vállalkozások költségeit. A kormány az új bevételt egy konkrét háborús kockázatú biztosítási mechanizmushoz köti, amely a megsemmisült ukrán vállalkozások gyors kártérítését célozza az orosz csapások után. A terv a partnerek hozzájárulásától függ, így Ukrajna saját költségvetési erőfeszítése egy nagyobb, nemzetközileg támogatott alap magja.
Mi történt
Szerhij Koretskyij ukrán miniszterelnök a TSN.Tyzhden műsorának adott interjúban ismertette a 2027-es állami költségvetés tervezetében szereplő egy százalékpontos ÁFA-emelés (20%-ról 21%-ra) indoklását. Elmondása szerint a többletbevétel egy új, háborús kockázatok elleni biztosítási alapot finanszírozna, amely az orosz rakéták és drónok által okozott károkat szenvedett vállalkozásoknak nyújtana gyors kártérítést. A kormány mintegy egymilliárd dolláros kezdő befizetéssel számol, és reményei szerint a nemzetközi partnerek ezt négyszeresére, hozzávetőleg ötmilliárd dollárra egészítik ki. Koretskyij hangsúlyozta, hogy a hagyományos háborús kockázatú biztosítás jelenleg gyakorlatilag nem működik a magas díjak és a hosszú kifizetési folyamatok miatt. Az új mechanizmus szerint a kártérítést a mentők által igazolt kár után azonnal folyósítanák. A miniszterelnök kijelentette, hogy az ÁFA-emelés népszerűtlen döntés, de más forrás nem áll rendelkezésre a kiadások fedezésére, és hogy az ukrán hozzájárulás azt jelzi a partnerek felé: Ukrajna kész önállóan is befektetni saját gazdaságának védelmébe.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A négy ukrán nyelvű forrás egységesen a miniszterelnök saját magyarázatára építi a tudósítást, kiemelve, hogy az ÁFA-emelést az orosz csapások által sújtott vállalkozások háborús kockázatú biztosításának finanszírozásával indokolják. Az ukrán sajtó kiemeli Koretskyij azon megfogalmazását, miszerint „nincs más forrás” a költségek fedezésére, valamint a döntés népszerűtlenségének nyílt elismerését.
Háttér
A 2027-es állami költségvetés tervezetét szeptember 15-én nyújtotta be a kormány a Verkhovna Radának, ahonnan a költségvetési bizottsághoz továbbították. Az EBRD szeptemberi felülvizsgálatában rontotta az ukrán GDP-növekedési előrejelzését: 2026 végére 1,5%-os, 2027-re 2,5%-os növekedést vár, ami a júniusi prognózishoz képest 0,7, illetve 1,5 százalékpontos csökkentés. A Világbank elnöke szerint Ukrajnának a következő évtizedben több mint 580 milliárd dollárra lesz szüksége az újjáépítéshez. Január 1-je óta működik egy különálló ingóság-háborús kockázatú biztosítási mechanizmus (EKA), az EBRD vállalkozásbiztonsági programja (ESE) keretében pedig az ingatlanban keletkezett kár miatt a hitel egy része elengedhető. Koretskyij arra is kitért, hogy a külföldről érkező, ÁFA nélküli olcsó csomagok károsítják az ukrán vállalkozásokat, és az ilyen küldemények 80%-át tisztességtelen piaci szereplők kis tételekre bontva használják fel.