A miniszterelnök szerint mintegy 70 milliárd hrivnyányi adóbevételt vihetnek el az orosz támadások
Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök a YES–2026 konferencián úgy nyilatkozott, hogy mintegy 70 milliárd hrivnya adóbevételtől eshet el a költségvetés az orosz csapások miatt. A kormány intézkedéscsomagot vázolt: állami ingatlanokat ajánlanak fel a vállalkozásoknak, decentralizálják a logisztikát, gyorsabb határátkelést tárgyalnak a szomszédos országokkal, és egy megközelítőleg egymilliárd dolláros háborús kockázati biztosítási alapot terveznek létrehozni.
Legfontosabb tudnivalók
- Szerhij Koreckij miniszterelnök szerint mintegy 70 milliárd hrivnya adóbevételtől eshet el a költségvetés az orosz támadások miatt.
- A 70 milliárd hrivnyás szám a szeptember elejére vonatkozó becslés, és a napi szintű támadások miatt tovább nőhet.
- A kormány teljes körű leltárt készített az Állami Vagyonalap, az állami vállalatok és a minisztériumok ingatlanjairól, és raktár- illetve termelési területeket ajánl fel a vállalkozásoknak.
- A kormány az energiaszektor mintájára decentralizálja a logisztikát, és a kereskedőkkel, logisztikai cégekkel közös végrehajtási tervvel rendelkezik.
- Tárgyalások folynak a szomszédos országokkal egy rugalmas, gyors határátkelési rendszerről.
- A kabinet megközelítőleg egymilliárd dolláros önálló költségvetési sort szán háborús kockázati biztosításra, és nemzetközi partnerektől várja ennek többszörözését.
- A biztosítási alap célja, hogy a támadásokból eredő károk 40–50%-át fedezze, egyszerűsített eljárással és gyors reagálással.
Miért fontos
A nyilatkozat számszerűsíti az orosz csapások ukrán költségvetésre gyakorolt hatását, és jelzi, hogy a kormány mekkora bevételkieséssel számol a támadások folytatódása esetén. Egyúttal konkrét enyhítő intézkedéseket vázol fel, amelyek túlmutatnak a rövid távú vészhelyzeti reagáláson: állami ingatlanok felajánlása, logisztikai decentralizáció, gyorsabb határátkelés és háborús kockázati biztosítási alap. Emellett a kormány jelzi, hogy a saját egymilliárd dolláros hozzájárulás megsokszorozását várja a nemzetközi partnerektől.
Mi történt
A YES–2026 konferencián, a The Economist főszerkesztőjével, Zanny Minton Beddoes-szel folytatott beszélgetésen Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök közölte, hogy az orosz támadások miatt a költségvetéstől mintegy 70 milliárd hrivnya adóbevétel maradhat el. Hangsúlyozta, hogy ez a szeptember eleji becslés, és a támadások napi folytatása miatt a szám tovább nőhet.
A kormány ehhez intézkedéscsomagot rendelt. Teljes körű leltárt készítettek az Állami Vagyonalap, az állami vállalatok és a minisztériumok ingatlanjairól, és ezek raktár- és termelési területeit felajánlják a vállalkozásoknak. Az energiaszektor példáját követve a logisztikát decentralizálják, és a kereskedőkkel, logisztikai cégekkel közös végrehajtási tervet dolgoztak ki. Tárgyalások folynak a szomszédos országokkal egy rugalmas, gyors határátkelési rendszerről.
A kabinet emellett önálló költségvetési sort tervez létrehozni, előzetesen mintegy egymilliárd dollár összegben, háborús kockázati biztosítás céljából. A kormány elvárása szerint a nemzetközi partnerek ezt az összeget megsokszorozzák. Az alap célja, hogy a támadásokból eredő károk 40–50%-át fedezze, egyszerűsített eljárással és gyors reagálással.
A miniszterelnök külön úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna lényegesen felkészültebb az orosz támadásokra idén télen, mint egy évvel korábban.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A négy forrásanyag mind ukrán szerkesztőségtől (Укрінформ, Українська правда, hromadske, Суспільне Новини) származik, és mindegyik az ukrán költségvetés mintegy 70 milliárd hrivnyás, az orosz csapások okozta bevételkiesését helyezi a címlapra. A miniszterelnök, Koreckij, mint megnevezett szereplő áll a középpontban, a nyilatkozatot a YES–2026 konferencia keretéhez kötve. A források az intézkedéscsomagot – az állami ingatlanok leltárát, a logisztikai decentralizációt, a határátkelési tárgyalásokat és a háborús kockázati biztosítást – összehangolt tervként mutatják be, nem csupán egyszeri bejelentésként. A hangvétel kiemeli a támadások folytonosságát és azt a kockázatot, hogy a 70 milliárd hrivnyás szám tovább nő, ezzel is aláhúzva, hogy nem egyszeri, hanem folyamatos gazdasági sokkról van szó.
Háttér
A mintegy 70 milliárd hrivnyás szám a szeptember eleji állapot becslése, és a napi szintű csapások miatt emelkedhet. A kormány tudatosan párhuzamot von a logisztika decentralizációja és az energiaszektor korábbi decentralizációja között. A tervezett háborús kockázati biztosítási alap célja, hogy a károk 40–50%-át fedezze, egyszerűsített eljárással és gyors reagálással. Koreckij külön hangsúlyozta, hogy Ukrajna lényegesen felkészültebb a téli orosz támadásokra, mint egy évvel korábban.