Ukrajna 2–3 milliárd dolláros háborús kockázatú biztosítási alapot tervez, a finanszírozáshoz javasolják az ÁFA 20%-ról 21%-ra emelését
Oleksandr Kravenko ukrán gazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány egy speciális biztosítási alapot hoz létre a háborús kockázatok ellen, 2–3 milliárd dollár tőkével, amelyből vállalkozásonként akár 10 millió dollárt fizetnének ki az orosz támadások okozta első veszteségre. Az alap feltöltésére a kormány az ÁFA 20%-ról 21%-ra, 1 százalékpontos emelését javasolja, a kifizetések 2027. január 1-jétől indulhatnak, ha addig megtalálják a finanszírozási forrásokat.
Legfontosabb tudnivalók
- A 2–3 milliárd dolláros alapot a háborús kockázatok elleni vállalati biztosításra hozná létre a kormány Kravenko bejelentése szerint.
- A kormány az ÁFA 20%-ról 21%-ra emelését javasolja az alap finanszírozására, de a végleges döntés még nem született meg.
- A biztosítás vállalatcsoportonként akár 10 millió dolláros kártérítést nyújtana az orosz támadás okozta első veszteségre.
- A tervezett biztosítási díj a fedezeti összeg 2%-a a megállapított kártérítési limiten belül.
- A kifizetések 2027. január 1-jétől indulnának, ha addig biztosítják a finanszírozást; a terv legalább 50%-os nemzetközi donor-hozzájárulással számol.
- Az ÁFA-emelés alternatívájaként ideiglenes importvám bevezetését vagy a meglévő importvámok megközelítőleg megduplázását mérlegelik.
- A meglévő állami programok – a kártérítés és az 5–7–9%-os preferenciális hitelprogram – főként a kis- és középvállalkozásokat szolgálják, és nem fedezik a nagyvállalatok igényeit.
Miért fontos
A javasolt alap egy új, nagyvállalatokra is kiterjedő mechanizmust teremtene az orosz támadások okozta veszteségek enyhítésére, mivel a meglévő kártérítési és az 5–7–9%-os hitelprogramok főként a kis- és középvállalkozásokat szolgálják. A finanszírozás az ÁFA 1 százalékpontos, 20%-ról 21%-ra emelésére épülne – ez fogyasztókat és vállalkozásokat egyaránt érintő, politikailag érzékeny adóemelés, amelyről a kormány még nem hozott végleges döntést. Az alap emellett nemzetközi donorok legalább 50%-os társfinanszírozásától függ, amivel a hazai adópolitika a külső segélyfeltételekhez kötődik. Mivel a kifizetések legkorábban 2027. január 1-jén indulhatnak, a vállalkozások addig maguk viselik a háborús kockázatok költségeit.
Mi történt
Olekszandr Kravenko ukrán gazdasági és környezetvédelmi miniszter újságírókkal tartott találkozón ismertette a kormány tervét, amely szerint egy 2–3 milliárd dollár tőkéjű speciális biztosítási alapot hoznának létre a háborús kockázatok elleni vállalati biztosításra. Az alapból vállalatcsoportonként az orosz támadás által okozott első veszteségre akár 10 millió dollárt fizetnének ki, a biztosítási díj pedig a fedezeti összeg 2%-a lenne a megállapított kártérítési limiten belül. A kormány az alap feltöltésére az ÁFA 20%-ról 21%-ra, 1 százalékpontos emelését javasolja – ezt a minisztérium a legelfogadhatóbb finanszírozási opciónak tartja –, de a végleges döntés még nem született meg. Alternatívaként ideiglenes importvám bevezetése vagy a meglévő importvámok megközelítőleg megduplázása merült fel. A biztosítási programba magánbiztosító társaságokat is bevonnának, a konstrukció a teljes ukrajnai területre kiterjedne, és széles körű eszközkategóriákat fedne le. A kifizetések 2027. január 1-jétől indulnának, ha addig megtalálják a finanszírozási forrásokat; a kormány nemzetközi partnerekkel is tárgyal arról, hogy a donorok a programok legalább 50%-át társfinanszírozzák.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források egységesen kormányzati kezdeményezésként mutatják be a biztosítási alapot, amelyet az orosz támadások okozta vállalati veszteségek – a miniszter szerint mintegy 10 milliárd dollár – mértéke indokol. A tudósítások hangsúlyt fektetnek a finanszírozási mechanizmusra, az ÁFA 20%-ról 21%-ra emelésének kilátására és annak politikai érzékenységére, a címekben a polgárokat érintő lehetséges adóemelés kerül előtérbe. A cikkek kiemelik a meglévő programok – az 5–7–9%-os hitel és a kártérítés – által hagyott űrt a nagyvállalatok számára, és az új alapot ezen igény kielégítéseként ábrázolják. A beszámolók a tárgyalást a tágabb költségvetési nyomás kontextusába helyezik, ideértve a 27 milliárd dolláros védelmi költségvetési hiányt, a Verkhovna Rada szeptember 1-jei kudarcát a nemzetközi csomagok ÁFÁ-járól szóló törvényjavaslatok elfogadásában, valamint az IMF- és EU-tranzsokhoz kötött feltételeket.
Miben térnek el a beszámolók
A források között nincs érdemi vita a biztosítási alap tervéről vagy annak finanszírozásáról; az egyetlen eltérés az orosz támadások miatti 10 milliárd dolláros vállalati veszteség becslésének évére vonatkozik. A hromadske és a LIGA.net források egy része 2025-öt jelöl meg, mások 2026-ot, és legalább egy cikk nem pontosítja az évet.
Háttér
A meglévő ukrán állami programok – a kártérítés és az 5–7–9%-os preferenciális hitelprogram – főként a kis- és középvállalkozásokat szolgálják, és nem fedezik megfelelően a nagyvállalatok igényeit. Kravenko szerint az orosz támadások és az ukrán kikötők de facto blokádja a GDP mintegy 1,5%-ába kerültek a gazdaságnak, és körülbelül 40 milliárd dollár exportbevételt sodortak veszélybe. Szerhij Koreckij miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány szigorú takarékossági rendszert vezet be a nem védelmi célú költségvetési forrásoknál, a védelmi miniszter, Jevhenij Hmara pedig a Ramstein-találkozón 27 milliárd dolláros védelmi költségvetési hiányt említett. Szeptember 1-jén a Verkhovna Rada nem fogadta el azt a két törvényjavaslatot, amelyek a 150 eurós értékhatárig terjedő nemzetközi csomagok ÁFÁ-kötelezettségét vezetnék be – ez a feltétele egy IMF-tranzsnak (0,7 milliárd dollár) és egy EU makroszintű pénzügyi segítségnyújtási tranzsnak (3,7 milliárd euró) a 90 milliárd eurós ukrán támogatási hitel keretében. Január 1-je óta működik egy új, háborús kockázatú vagyonbiztosítási mechanizmus (ECA), az EBRD Enterprise Security Enhancement (ESE) programja pedig részleges hitel-elengedést tesz lehetővé a károsult vállalkozások számára.