Az NBU 16%-ra emelte az alapkamatot – másodszor szigorítanak egymás után
Az Ukrán Nemzeti Bank igazgatótanácsa 0,5 százalékponttal, 15,5%-ről 16%-ra emelte az alapkamatot. A döntést Andrij Pishnyij kormányzó jelentette be. A szigorítást a tartós inflációs nyomással, az ellátási sokkok másodlagos hatásaival és a középtávon erősödő inflációs kockázatokkal indokolták. Az augusztusi éves infláció 8,1%-ra gyorsult, meghaladva a júliusi előrejelzés pályáját.
Legfontosabb tudnivalók
- Az NBU 0,5 százalékponttal 15,5%-ről 16%-ra emelte az alapkamatot.
- Ez a második egymást követő kamatemelés: előzőleg július 30-án 15,5%-ra emeltek.
- Az augusztusi éves fogyasztói infláció 8,1%-ra gyorsult, kissé meghaladva a júliusi prognózist.
- Az üzemanyagárak a közel-keleti háború eszkalációja miatt gyorsabban emelkedtek a vártnál.
- Egyes adminisztratív tarifák az orosz csapások miatt az infrastruktúrát ért károk hatására gyorsabban nőttek.
- Az NBU az infláció csökkenését 2027-re, a cél 5%-os szint elérését 2028 végére várja.
- A következő monetáris politikai ülés időpontja 2026. október 29.
Miért fontos
Ez a második egymást követő kamatemelés, ami az NBU szigorúbbá váló álláspontját jelzi a gyorsuló inflációval szemben. Az augusztusi 8,1%-os infláció már meghaladta a júliusi előrejelzést, és az orosz csapások miatt az adminisztratív tarifák emelkedése, valamint a közel-keleti háború nyomán az üzemanyagárak megugrása is háborús eredetű, kínálati oldali nyomást visz a gazdaságba. A kamatemelés közvetlenül érinti a hrivnya-eszközök hozamát, a devizapiaci stabilitást és az infláció 5%-os célhoz vezető útját.
Mi történt
Az Ukrán Nemzeti Bank igazgatótanácsa szeptember 17-én 0,5 százalékponttal, 15,5%-ről 16%-ra emelte az alapkamatot. A döntést Andrij Pishnyij kormányzó jelentette be sajtótájékoztatón. A jegybank indoklása szerint tartós alapvető inflációs nyomás, az ellátási sokkok másodlagos hatásai és a középtávon erősödő pro-inflációs kockázatok egyaránt a szigorítás mellett szóltak. A döntés célja, hogy a hrivnya-eszközök vonzereje és a devizapiac stabilitása erősödjön, az inflációs várakozások ellenőrizhetők maradjanak, és az infláció a középtávú 5%-os cél felé vezető pályára térjen vissza. Az NBU jelezte: kész rugalmasan reagálni a kockázatok további változásaira, és szükség esetén további inflációellenes intézkedéseket bevetni; ugyanakkor megfontolná a monetáris kondíciók lazítását, ha a biztonsági helyzet romlása a fogyasztási kereslet és a munkaerőpiac érezhető hűléséhez vezetne. A jegybank a szigorítástól nem számít a hitelezés érezhető visszafogására, és két szabályozási csomagot fogadott el a vállalkozások finanszírozási hozzáférésének bővítésére a fokozódó ágyúzás közepette.
Miben térnek el a beszámolók
A forrásanyagok között nincs tartalmi eltérés. Kizárólag az NBU-kormányzó vezetéknevét írják kétféleképpen: a legtöbb ukrán forrás a „Pyshny” alakot, míg más források a „Pyshnyi” alakot használják. A döntés tartalmát, indoklását és hatályát ez nem érinti.
Háttér
A 2022 janárjában 10%-ra emelt alapkamatot 2022 júniusában azonnal 25%-ra kellett emelni, ahol több mint egy évig maradt. 2023. július 27-én 22%-ra csökkent, majd fokozatosan tovább mérsékelték. 2026 júliusában 15,5%-on állt, miután július 30-án korábban is emeltek a gyorsuló infláció előrejelzésére reagálva. Az NBU célja 5%-os infláció a politika horizontján; a központi bank 2026 végére 10%-os fogyasztói és 9,2%-os maginflációt, 2027-re 6,9%-os, 2028 végére pedig 5%-os inflációt vetít előre. A közel-keleti háború eszkalációja miatti gyorsabb üzemanyagár-emelkedést, valamint az orosz csapások nyomán az infrastruktúrát ért károk miatt gyorsabban növekvő adminisztratív tarifákat jelölték meg a közelmúlt inflációs lendületének fő hajtóerejeként.