Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vetett ki az orosz A7 pénzügyi hálózatra
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma október 1-jén újabb szankciókat jelentett be az orosz A7 fizetési hálózat ellen, és a szervezetet transznacionális bűnözői szervezetnek minősítette. A tárca szerint a hálózatot az orosz és az iráni rezsim egyaránt használta a szankciók megkerülésére, és a lépés a „Economic Outcast” (Gazdasági száműzött) művelet része, amelynek célja Irán elszigetelése. A bejelentést Scott Bessent pénzügyminiszter ismertette.
Legfontosabb tudnivalók
- Az amerikai pénzügyminisztérium október 1-jén új szankciókat vetett ki az orosz A7 hálózatra, és „komoly transznacionális bűnözői szervezetnek” minősítette.
- A hálózatot az amerikai hatóságok szerint a moldovai Ilan Shor oligarcha és a szankciókkal sújtott orosz Promszvjazbank birtokolja.
- Az A7 2026 januárjában naponta több mint 2000 tranzakciót dolgozott fel; a teljes forgalom meghaladta a 7,5 billió rubelt (kb. 91,5 milliárd dollárt).
- A 91,5 milliárd dolláros forgalom az orosz 2025-ös külkereskedelmi forgalom mintegy 13%-ának felel meg.
- A FinCEN az A7 közvetítő cégeinek hozzáférését is elvágja az amerikai pénzügyi rendszertől, és bankszektori figyelmeztetést adott ki a hálózat műveleteinek felismerésére.
- Az Egyesült Királyság 2026 májusában már szankciókkal sújtotta az A7 hálózatot, „a Kreml által támogatott, a nyugati szankciók megkerülésére létrehozott rendszernek” nevezve azt.
Miért fontos
Az A7 forgalma az orosz 2025-ös külkereskedelem mintegy 13%-ának felelt meg, ami jelzi, hogy a hálózat a nyugati szankciók megkerülésének egyik legnagyobb csatornája volt. Az amerikai hatóságok szerint az A7 alkatrészek beszerzését is lehetővé tette orosz vállalatok számára fegyverek és drónok gyártásához, így a lépés közvetlenül kapcsolódik Oroszország háborús beszerzési láncaihoz. Az intézkedés egyben a „Gazdasági száműzött” (Economic Outcast) művelet része, amely összeköti az orosz és az iráni szankciós nyomvonalat, és összehangolt szövetségesi fellépésre utal, miután az Egyesült Királyság 2026 májusában már saját szankciókat vetett ki a hálózatra.
Mi történt
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma október 1-jén újabb szankciókat jelentett be az orosz A7 fizetési rendszer ellen, és a hálózatot „komoly transznacionális bűnözői szervezetnek” minősítette. A tárca közlése szerint az A7-et Irán, köztük az Iszlám Forradalmi Gárda, valamint Oroszország is használta szankciók megkerülésére: a hálózat 70-nél is több fedőcégen keresztül mozgatott pénzt szankciókkal sújtott orosz vállalatok javára, kriptovalutákat használt pénzmosásra, és egy mesterséges intelligenciával működő alkalmazással hamis kereskedelmi dokumentumokat állított elő. Az A7 2026 januárjában naponta több mint 2000 tranzakciót dolgozott fel, teljes forgalma pedig meghaladta a 7,5 billió rubelt, mintegy 91,5 milliárd dollárt – ez az orosz 2025-ös külkereskedelmi forgalom hozzávetőleg 13%-a. A Promszvjazbanknál elhelyezett rubelbetét fedezetével 2025 februárjában Kirgizisztánban indított A7A5 rubelalapú stabil tokennel négy hónap alagúton mintegy 9,3 milliárd dollárt mozgattak. Az OFAC döntése értelmében minden, az A7-hez kötődő, az Egyesült Államokban lévő vagy amerikai személyek ellenőrzése alatt álló vagyontárgyat zárolni kell, és tilos az amerikai személyek tranzakciója a hálózat nevében eljáró vagy a szankcionált személyek 50%-os vagy annál nagyobb tulajdonában álló cégekkel. A FinCEN egy új szabálytervezettel az A7 közvetítő cégeinek amerikai pénzügyi rendszerhez való hozzáférését is elvágja, és bankszektori figyelmeztetést adott ki a hálózat műveleteinek azonosítására. A bejelentést Scott Bessent pénzügyminiszter tette, aki a lépést a „Gazdasági száműzött” (Economic Outcast) művelet részeként, Irán elszigetelésére irányuló összehangolt kampány keretében mutatta be.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A hat rendelkezésre álló forrás mind ukrán nyelvű kiadvány, amelyek a szankciót elsősorban úgy állítják be, mint az Egyesült Államok egyik lépése egy orosz szankciókerülő csatorna ellen, nem pedig irányközpontú intézkedésként. Az ukrán címek kiemelik a hálózaton átfolyt dollárösszegeket (6,9 milliárd dollárt, illetve a 90 milliárd dollár feletti teljes forgalmat), valamint az A7 szerepét a szankcionált orosz vállalatok – köztük fegyver- és drónalkatrész-beszerzők – kiszolgálásában. A cikkek hangsúlyozzák a tulajdonosi hátteret, a Promszvjazbank – az orosz védelmi szektort kiszolgáló bank – és Ilan Shor érintettségét, és kiemelik, hogy a brit szankciók megelőzték az amerikai lépést.
Miben térnek el a beszámolók
Az egyik beszámoló a Financial Timesra hivatkozva 6,9 milliárd dollárnyi, hagyományos pénzmosási módszerekkel a nemzetközi bankrendszeren átmozgatott összegről ír, míg más tények 91,5 milliárd dolláros teljes A7-forgalmat, valamint kifejezetten a közvetítő cégek 17 milliárd dollárt meghaladó, 2025 januárjától 2026 júniusáig terjedő forgalmát említik. A forrásanyag a 6,9 milliárd dollárt a teljesebb, 91,5 milliárd dolláros összeg egy részhalmazaként kezeli – az eltérés nem ellentmondás, hanem különböző mérőszámokból adódik.
Háttér
Az OFAC 2025 augusztusában már szankciókat vetett ki az A7-re, valamint az A71 és A7 Agent struktúrákra és az Old Vectorra. A hálózatot moldovai Ilan Shor oligarcha vezeti, és tulajdonosa a szankcionált orosz Promszvjazbank. Az A7A5 rubelalapú stabil tokent 2025 februárjában Kirgizisztánban indították a Grinex kriptotőzsdén keresztül, és négy hónap alatt mintegy 9,3 milliárd dollár mozgott rajta. Az amerikai hatóságok korábban felléptek egyes regionális bankok és iráni légitársaságok ellen, de a rendelkezésre álló tények szerint egyetlen jelentős nemzetközi pénzintézet vagy Kína – amely az iráni olaj 90%-át vásárolja – ellen sem hoztak szankciót.