Andrij Szibiha
Andrii Sybiha ukrán diplomata, aki Ukrajna külügyminiszteri tisztségét tölti be. A 2024 szeptemberi kinevezése előtt magas beosztásokat töltött be az ukrán Külügyminisztériumban.
-
Oroszország éjjel 21 ballisztikus rakétát lőtt Kijevre, egy ember meghalt, 22-en megsérültek
Oroszország a 2026. október 22-re virradó éjjel nagyszabású, kombinált csapást mért Ukrajnára, amelynek fő iránya Kijev volt. A fővárost három hullámban összesen 21 ballisztikus rakétával támadták, miközben a támadáshoz 210 csapásmérő drónt is bevetettek, köztük 110 sugárhajtású Sahed típusút. Kijevben egy ember meghalt, 22-en megsérültek, köztük négy gyermek; a csapás hat kerületben okozott pusztítást, és megrongálta a város legfontosabb közlekedési csomópontját, a Déli hidat és az azon lévő metróinfrastruktúrát.
-
Megállapodás a humanitárius tűzszünet és az evakuáció körül Oleszkiben
Ukrajna és Oroszország helyi tűzszünetet és humanitárius műveletet állapodott meg az oroszok által megszállt Oleszki területén. A megállapodás célja a segélyek bejuttatása és a biztonságos folyosón keresztüli evakuáció. A városban körülbelül 2000 ember, köztük majdnem 50 gyerek maradt, akik súlyos élelmiszer-, víz- és gyógyszerhiánnyal szembesülnek.
-
Pina Picierno éhségsztrájkot kezdett az okkupált Olesjkije miatt
Az Európai Parlament alelnöke, Pina Picierno 20. októberén éhségsztrájkot jelentett be, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet az okkupált Olesjkije humánkrízisére. Nemzetközi humanitáriatis tűzszünetet, élelmiszer- és gyógyszersupplyot, valamint a civilok biztonságos evakuálását követeli. A kezdeményezéshez október 21-jének reggeléig 277 ember csatlakozott.
-
Zelenszkij és Witkoff Oszlóban tárgyalt a béke-kérdésekről
Október 20-án Oszlóban Zelensky ukrán elnök és Steve Witkoff amerikai különleges megbízott találkozott a norvég és finn vezetők, valamint európai és szövetséges partnerek jelenlétében. A megbeszélések középpontjában az ukrán biztonsági garanciák, a tűzszünet, a területi kérdések és a háború utáni európai biztonsági rend állt. Witkoff ezután Oroszországba utazott, hogy a javaslatokat a vezetőkkel ismertesse.
-
Orosz ballisztikus csapás rombolta le a Datagroup kijevi adatközpontját
Oroszország ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet október 19-én éjjel. A csapás teljesen megsemmisítette a Datagroup távközlési vállalat adatközpontjának berendezéseit és infrastruktúráját, amelyet a cég szerint nem lehet helyreállítani. A támadás három kerületben okozott károkat, köztük megrongálódott egy kórházi diagnosztikai központ, a Cosmo Multimall bevásárlóközpont, a Számvevőszék épülete, metróinfrastruktúra és egy 25 emeletes lakóház; a mentés okán a SES adatai szerint legalább tíz sérült és egy halott.
-
Csencov: Ukrajna és Magyarország „új lapot nyitott” a kapcsolatokban
Vszevolod Csencov európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes a brüsszeli EU-csúcson adott interjút az Jevropejszka Pravdának. Kijelentette, hogy a magyar vétó elhárult, és hogy a Zelenszkij–Magyar találkozó „nagyon pozitív és meleg” légkörben zajlott. A kisebbségi jogokról szóló útiterv a román és más közösségekre is kiterjed, és 2026-ban módosítanák az oktatási törvényt.
-
Putyin hármas találkozót javasolt Trumpnak és Hszi Csin-pingnek a háború rendezéséről – Ukrajna kimaradna
A The Wall Street Journal értesülései szerint Vlagyimir Putyin október 9-i telefonbeszélgetésén javasolta Donald Trumpnak és Hszi Csin-pingnek, hogy a november 18–19-i sangszeni APEC-csúcs keretében találkozzanak a háború rendezéséről – az Ukrán elnök részvétele nélkül. A Kreml megerősítette, hogy a felek a lehetőséget megvitatták, de napirend és végleges megállapodás egyelőre nincs. A megbeszéléseket az amerikai és az ukrán fél is megerősítette, miközben Ukrajna határozottan elutasítja a kimaradását.
-
Lengyelország az ukrán piac legnagyobb uniós exportőre: a kereskedelmi többlete rekordot ért el
A Bank Gospodarstwa Krajowego (BGK) legfrissebb „Monitor of Ukrainian Affairs” kiadványa szerint, amelyet a RMF24 portál ismertetett az Eurostat adatai alapján, Lengyelország az EU legnagyobb exportőre Ukrajna felé. A lengyel export 2020 decembere és 2026 májusa között közel 169%-kal, mintegy 5,2 milliárd euróról 14,1 milliárd euróra nőtt, míg a lengyelek pozitív kereskedelmi egyenlege rekordszintre, 9,7 milliárd euróra emelkedett. A növekedést elsősorban az energetikai termékek, a fegyver- és lőszerexport, valamint a repülőgép- és légiközlekedési berendezések hajtották.
-
Szibiha öt ország új segélycsomagjait jelentette be, a brit kormány 17 millió fontot ad a csernobili szarkofág javítására
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az Ukrinformnak adott interjúban megerősítette, hogy Ukrajna legalább öt országtól újabb segélycsomagokat kapott, amelyek energia-, humanitárius és védelmi területeket érintenek. A brit kormány 17 millió fontot (22,5 millió dollárt) különít el a csernobili atomerőmű szarkofágjának javítására, amelyet egy tavalyi orosz dróntámadás rongált meg. Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök Friedrich Merz német kancellárral tárgyalt a légvédelem megerősítéséről, Volodimir Zelenszkij pedig brüsszeli látogatásán NATO- és EU-vezetőkkel egyeztetett.
-
Zelenszkij bejelentette: Ukrajna újra csapást mér orosz olajfinomítókra
Zelenszkij elnök a Financial Timesnek nyilatkozva közölte, hogy Ukrajna háromnapos, Washington kérésére tartott szünet után feloldja az orosz olajfinomítók elleni csapások tilalmát. A döntést azzal indokolta, hogy a szünet alatt Oroszország tovább támadta az ukrán energetikai célpontokat, az Egyesült Államok nem adott előzetes figyelmeztetést a Kijevet ért ballisztikus rakétacsapásokról, a Starlink műholdas kommunikációt korlátozták, és amerikai tisztségviselők kilátásba helyezték a hírszerzési együttműködés blokkolását. A nyilatkozat egybeesett egy új amerikai engedéllyel, amely ideiglenesen lehetővé teszi orosz dízel exportját a világpiacra.
-
Zelensky és Magyar első találkozója Brüsszelben – új fejezet a magyar–ukrán kapcsolatokban
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Péter Magyar miniszterelnök október 16-án Brüsszelben, az EU-csúcs keretében tartották első hivatalos négyszemközti találkozójukat. A megbeszélés az ukrán nemzetiségi oktatási törvény elfogadása és a magyar kisebbség jogainak erősítése után jött létre, és a felek a kapcsolatok újraindítását, valamint az EU-csatlakozási tárgyalások előmozdítását hangsúlyozták.
-
Zelenszkij megerősítette: Trump adminisztrációja azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a hírszerzési együttműködést, ha Ukrajna nem hagy fel az orosz olajfinomítók elleni csapásokkal
Zelenszkij elnök egy NPR-interjúban megerősítette, hogy a Trump-adminisztráció figyelmeztette Ukrajnát: leállíthatják a hírszerzési adatok megosztását és fegyverszállításokat, ha Kijev nem hagy fel az orosz olajfinomítók elleni csapásokkal. A figyelmeztetést személyesen nem neki, hanem a tábornokainak továbbították. Október 12-én és 13-én este Oroszország ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet, és Ukrajna nem kapott előzetes figyelmeztetést amerikai partnereitől – a légiriadó csak az első robbanások után szólalt meg. Október 14-re virradó éjszaka a SpaceX sebességkorlátozásokat vezetett be a Starlink/Starshield ukrán katonai terminálokon, ami megzavarta a drónműveleteket. Trump másnap cáfolta, hogy a hírszerzési együttműködés leállt volna.
-
Oroszország 39 ballisztikus rakétával és 128 drónnal támadta az ukrán energiahálózatot – 600 ezren áram nélkül
Oroszország a hajnali órákban két hullámban, 39 ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő drónnal támadta Ukrajna energetikai és kritikus infrastruktúráját, elsősorban Kijevet, a Kijevi és a Harkivi területet. A légvédelem 4 rakétát és 115 drónt (a drónok 90%-át) semlegesített. A csapás eltalálta a kijevi TEC-4 hőerőművet és egy kilencemeletes lakóházat a Deszjanszkij kerületben; a tűz a 400 m²-es területen az 1–8. emeleteket érintette. A támadásban legalább hárman meghaltak és több mint húszan megsérültek Kijevben, és országszerte legalább 600 ezren maradtak áram nélkül. A támadás két nappal azután történt, hogy Donald Trump amerikai elnök „energetikai tűzszünetet” jelentett be a Truth Social közösségi oldalán.
-
Drónok támadtak két kereskedelmi hajóra a Fekete-tengeren Bulgária partjainál
A Bulgária partjainál október 12-ről 13-ra virradó éjjel drónok két kereskedelmi hajót támadtak meg a Fekete-tengeren. A máltai zászló alatt közlekedő, odesszai bejegyzésű, ukrán tulajdonú CHELSEA 3-at három drón találta el a várostól (Byala) keletre mintegy 18 tengeri mérföldre; a 15 fős legénységet – hét ukrán és nyolc azeri állampolgárt – kimentették és Várnába szállították, öten könnyebb sérülésekkel. Egy második hajó mintegy 17 tengeri mérföldre keletre Krapec falu közelében elsüllyedt; a legénységből egy embert (későbbi hivatalos adatok szerint ötöt) mentettek ki, 11 főt továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A bolgár miniszterelnök összehívta a Biztonsági Tanácsot, beidézte Oroszország nagykövetét, és jelezte, hogy tárgyalni fog a NATO főtitkárával; Közben az EU és Ukrajna Oroszországot tette felelőssé.
-
Az USA és Európa közös béketerven dolgozik Ukrajnának; a floridai tárgyalásokon dízelüzemanyag-megállapodás is szóba került
Október 9-én a floridai Shell Bay golfklubban hatórás találkozót tartottak Steve Witkoff és Jared Kushner, az ukrán küldöttség, valamint az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, az EU és a NATO képviselőinek részvételével. Az amerikaiak arra kérték Ukrajnát, hogy állítsa le az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, és bejelentették, hogy Trump megállapodást kötött Putyinnal orosz dízelexportról. A The Washington Post négy elemből álló közös USA–Európai békejavaslatot szellőztetett meg; a tárgyalások a tervezettnél előbb fejeződtek be, a moszkvai utat pedig elhalasztották.
-
Az EU megnyitotta a 2. és 3. tárgyalási klasztert Ukrajna csatlakozásáról, miután Kijev elfogadta a kisebbségi nyelvekről szóló oktatási törvényt
Október 12-én az ukrán parlament 266 szavazattal 450-ből elfogadta, és Volodimir Zelenszkij elnök még aznap aláírta a nemzeti kisebbségek és az őshonos népek oktatási jogait garantáló törvényt. Október 13-án Luxembourgban, az Ukrajna-EU csatlakozási tárgyalások negyedik kormányközi konferenciáján az EU hivatalosan megnyitotta a 2. (Belső Piac) és a 3. (Versenyképesség és Befogadó Növekedés) klasztert Ukrajna és Moldova számára. Magyarország és Románia üdvözölte a jogszabályt.
-
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló törvényt, Ukrajna aláírta
Az ukrán Verkhovna Rada október 12-én mindkét olvasatban és egészében elfogadta a 16119. számú, a nemzeti kisebbségek és az őslakos népek nyelvén folyó oktatásról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot 273 képviselő támogatta alapelvként és 266 szavazott mellette véglegesen. A törvényt a nap folyamán Volodimir Zelenszkij elnök is aláírta. A jogszabály garantálja az őslakos népek és azon nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek jogát, amelyek nyelve az EU hivatalos nyelve, hogy anyanyelvükön tanulhassanak az államnyelv mellett; az orosz nyelvet nem sorolják e körbe. Magyarország korábban a két blokkoló klaszter – a 2. „Belső piac” és a 3. „Versenyképesség és befogadó növekedés” – megnyitását a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló jogszabály elfogadásához kötötte.
-
Trump bejelentette az „energia-fegyverszünetet”, de a Kreml nem erősítette meg, és röviddel az bejelentés után Oroszország ukrán energetikai létesítményeket csapott
Donald Trump amerikai elnök október 11-én a Truth Social közösségi oldalon „energia-fegyverszünetet” jelentett be Oroszság és Ukrajna között. A Fehér Ház később az Axiosnak úgy fogalmazott: a megállapodás értelmében mindkét fél lemondana a másik olajfinomítóinak támadásáról. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov október 12-én annyit mondott, hogy a kapcsolatfelvétel folyamatban van, de nem erősített meg egyezményt. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij a varsói biztonsági fórumon közölte, hogy a bejelentés számára újdonság volt, Ukrajna kész a tűzszünetre, ha Oroszország is az, és figyelmeztetett, hogy a télen választ fog adni, ha Moszkva nem állapodik meg. Az ukrán és nemzetközi források szerint a bejelentés utáni órákban az orosz erők ukrán energetikai infrastruktúrát, köztük a TEC-5 hőerőművet Harkivban csapást mértek.
-
Trump a Putyinnal kötött dízelolaj-megállapodás után Zelenszkij leváltását szorgalmazta
Október 9-én Donald Trump amerikai elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és bejelentette, hogy 300 ezer–3 millió tonna orosz dízelolaj szállításáról állapodtak meg az amerikai és a világpiacok számára. Az amerikai Pénzügyminisztérium általános engedélyt adott ki az ügylethez, a Kreml pedig előrehozta a 2026 júliusában bevezetett dízelexport-tilalom feloldását. A bejelentést követően Trump nyilvánosan Zelenszkij ukrán elnököt támadta, kijelentve, hogy „Itt az ideje, hogy Ukrajna új elnököt válasszon", és azzal vádolta Zelenszkijt, hogy háborút tudna befejezni, de nem teszi. Elon Musk a X-en támogatta Trump bírálatát. A megállapodás aláírása közben Miami-ban amerikai–ukrán–európai–NATO-tárgyalások folytak a háború lezárásáról, amelyeket előrehozottan berekesztettek.
-
Ukrán dróntámadás bénította meg a Yandex vlagyimiri adatközpontját – harmadik csapás négy nap alatt
Október 11-én az éjszaka folyamán ukrán drónok csapást mértek a Yandex vlagyimiri (Vlagyimir megye) adatközpontjára, keletre Moszkvától. A Yandex bejelentette, hogy az adatközpont működését teljesen felfüggesztette, és hozzátette, hogy a támadásnak nincs sérültje. Ez a harmadik csapás a Yandex létesítményei ellen négy nap alatt, a Szasovo (Rjazanyi megye, október 8.) és a Kaluga (október 9.) után.