A Rada elfogadta a kisebbségek oktatásáról szóló törvényt – megnyílhat két uniós csoport
Október 12-én az ukrán Verhovna Rada elfogadta a 16119. számú, a nemzeti kisebbségek és az őshonos népek nyelvén folyó oktatásról szóló törvényjavaslatot, amely Magyarország feltétele volt a 2-es („Belső piac”) és a 3-as („Versenyképesség és inkluzív növekedés”) csoport megnyitásának blokkolása feloldásához. A törvényjavaslatot 273 képviselő támogatta első olvasatban, 266 pedig végleges szavazáson. Az EU Állandó Képviselőinek Bizottsága (Coreper) készen állt a tárgyalási pozíciók jóváhagyására, a csoportok hivatalos megnyitását célzó ukrán–EU kormányközi konferenciát október 13-ra tervezik.
Legfontosabb tudnivalók
- A Verhovna Rada 12-én elvként és egészében is elfogadta a 16119. számú, a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvényjavaslatot.
- Az első olvasatban 273, a végleges szavazáson 266 képviselő szavazott a javaslat mellett.
- Andrij Szibiha ukrán és Anita Orbán magyar külügyminiszter Luxembourgban tárgyalt a kétoldalú és európai napirendről.
- A Coreper 12-én készen állt jóváhagyni az EU tárgyalási pozícióit a 2-es és 3-as csoport megnyitásához.
- A 13-i ukrán–EU kormányközi konferencián várhatóan hivatalosan megnyitják a 2-es („Belső piac”) és a 3-as („Versenyképesség és inkluzív növekedés”) csoportot.
- A törvény a 2024 júniusában megnyitott „Alapok” és „Külső kapcsolatok” csoportok után a harmadik és negyedik megnyíló csoport lenne.
Miért fontos
A törvény elfogadása feloldja a magyar vétót, amely hónapok óta blokkolta Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak előrehaladását. Ezzel megnyílik az út a 2-es („Belső piac”) és a 3-as („Versenyképesség és inkluzív növekedés”) csoport hivatalos megnyitása előtt a 13-i kormányközi konferencián. A törvegyjavaslat az EU hivatalos nyelveit beszélő nemzeti kisebbségek és őshonos népek gyermekeinek nyelvi oktatási jogait bővíti, miközben az ukrán marad az oktatási folyamat államnyelve.
Mi történt
Október 12-én a Verhovna Rada elfogadta a 16119. számú, a nemzeti kisebbségek és az őshonos népek nyelvén folyó oktatásról szóló törvényjavaslatot: 273 képviselő szavazott mellette első olvasatban (alapjául), 266 pedig a végleges szavazáson (egészében). A javaslatot a törvényhozók azonnali aláírásra utasították a Rada elnökéhez, majd a köztársasági elnökhöz továbbították. Andrij Szibiha ukrán és Anita Orbán magyar külügyminiszter Luxembourgban tárgyalt, ahol a magyar fél jelezte, hogy a törvény elfogadása esetén kész jóváhagyni a 2-es és 3-as csoport megnyitását a 13-ra tervezett ukrán–EU kormányközi konferencián. Az EU Állandó Képviselőinek Bizottsága (Coreper) 12-én készen állt az EU tárgyalási pozícióinak jóváhagyására. A bővítésért felelős uniós biztos, Marta Kos a Külügyi Tanács ülésének kezdete előtt „lenyűgözőnek” nevezte Ukrajna előrehaladását. A törvény garantálja, hogy az EU hivatalos nyelveit beszélő nemzeti kisebbségek és őshonos népek gyermekei anyanyelvükön tanulhassanak az államnyelv mellett; az orosz nyelv nem tartozik a szabályozás hatálya alá. Iskolák akkor kaphatnak nemzeti kisebbségi intézményi státuszt, ha a diákok több mint 50%-a az adott kisebbségi nyelven tanul. Szibiha tájékoztatta magyar kollégáját az orosz támadások fokozódásáról is.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források a törvény elfogadását Ukrajna európai integrációs útján elért jelentős mérföldkőnek mutatják be. Kiemelik a Szibiha és Orbán közötti diplomáciai egyeztetést, köszönetet mondva Magyarország „konstruktív pozíciójáért”. A tudósítások hangsúlyozzák, hogy az ukrán marad az oktatási folyamat államnyelve, és az orosz nyelv nem tartozik az új szabályok hatálya alá. A szavazás részleteit (273 elvként, 266 végleges szavazáson), a javaslat szerzőit és az azonnali aláírásra vonatkozó utasítást is közlik. A szélesebb értelemben vett uniós bővítési kontextust is bemutatják: Kos biztos Ukrajna „lenyűgöző” haladásáról beszélt, Szibiha pedig a háború, a béke és az agresszorral szembeni fellépés keretei között értelmezte a tárgyalásokat.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi keretezést a szintézis nem tartalmaz külön, mivel az elsősorban ukrán és az ukrán–magyar viszonyra összpontosító jelentésekből áll. Az uniós reakció a bővítési biztos szavain és a Coreper várható döntésén keresztül jelenik meg.
Háttér
Ukrajna 2024 júniusában hivatalosan megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, amelyek 35 fejezetet ölelnek fel, hat tematikus csoportba rendezve. 2025. június 15-én megnyílt az első csoport, az „Alapok” (jogállamiság, demokratikus intézmények, közigazgatás), később pedig a „Külső kapcsolatok” is. Magyarország hónapokig blokkolta a 2-es és 3-as csoport megnyitását, a kárpátaljai magyar kisebbség oktatási jogainak erősebb garanciáit követelve. 2025 tavaszán Ukrajna és Magyarország rendszeres konzultációkban állapodott meg a kisebbségi kérdésekről; a bilaterális megállapodást május–júniusban koordinálták. Október 7-én Magyarország feloldotta a blokkolást, utat nyitva a Rada szavazásának és a Coreper, valamint a kormányközi konferencia várható döntéseinek. Magyar Péter miniszterelnök korábban azt mondta, hogy az ukrán kormány vállalta a kárpátaljai magyarok oktatási, kulturális, nyelvi és politikai jogainak jelentős bővítését célzó intézkedések átültetését.