Csencov: Ukrajna és Magyarország „új lapot nyitott” a kapcsolatokban
Vszevolod Csencov európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes a brüsszeli EU-csúcson adott interjút az Jevropejszka Pravdának. Kijelentette, hogy a magyar vétó elhárult, és hogy a Zelenszkij–Magyar találkozó „nagyon pozitív és meleg” légkörben zajlott. A kisebbségi jogokról szóló útiterv a román és más közösségekre is kiterjed, és 2026-ban módosítanák az oktatási törvényt.
Legfontosabb tudnivalók
- Vszevolod Csencov júliusban lett az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes
- A megelőző héten a magyar vétó végleg elhárult Ukrajna EU-csatlakozásának útjából
- Zelenszkij és Magyar Péter október 16-án találkozott a brüsszeli EU-csúcs keretében
- Csencov és Szibiha a találkozó után külön megbeszélést folytatott Anita Orbánnal
- Cél a kétoldalú kapcsolatok újraindítása és a kormányközi bizottság munkájának folytatása
- A kisebbségi jogokra vonatkozó útiterv 2026-os oktatási törvénymódosítást irányoz elő
- Csencov reméli, hogy Ukrajna megnyithatja a következő két csatlakozási tárgyalási klasztert (4. és 5.)
Miért fontos
A magyar vétó elhárulása eltávolított egy jelentős diplomáciai akadályt Ukrajna EU-csatlakozási folyamatából. A Zelenszkij–Magyar csúcstalálkozó és az azt követő Csencov–Szibiha–Anita Orbán megbeszélés a kétoldalú kapcsolatok újraindításának szándékát jelzi. A kisebbségi jogokra vonatkozó ukrán útiterv – amely a román és más közösségekre is kiterjed – és a 2026-ra tervezett oktatási törvénymódosítás azt mutatja, hogy Ukrajna az uniós aggályok szélesebb körére is választ kíván adni.
Mi történt
Vszevolod Csencov, az európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes – aki júliusban, körülbelül három hónappal az interjú előtt lépett hivatalba – a brüsszeli EU-csúcsot követően interjút adott a Jevropejszka Pravdának. A megelőző héten a magyar vétó végleg elesett Ukrajna EU-csatlakozási útjából. Október 16-án a csúcs margóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Magyar Péter magyar miniszterelnök személyesen találkozott; Zelenszkij a megbeszélést „nagyon jónak”, Magyar Péter pedig mindkét fél érdekét szolgáló, új alapokra helyezett kapcsolatnak nevezte. A találkozó után Csencov és Andrij Szibiha külön megbeszélést folytatott Anita Orbánnal. Csencov szerint a megbeszélések célja a kétoldalú kapcsolatok újraindítása és a korábban kisebbségi kérdésekre szűkülő együttműködést kezelő kormányközi bizottság munkájának szélesítése. A kisebbségi jogokra vonatkozó ukrán útiterv nemcsak a magyar közösségre, hanem a román és más kisebbségekre is kiterjed, és 2026-ban módosítanák az oktatási törvényt, amelyet az Európai Bizottsággal és az EBJM nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosával egyeztettek. Csencov kifejezte reményét, hogy Ukrajna megnyithatja a következő két csatlakozási tárgyalási klasztert (4. és 5.), és jelenleg nem lát olyan problémát, amely Magyarországot blokkolásra késztetné.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán forrás az interjút az ukrán diplomáciai eredmények köré szervezi: a magyar vétó elhárulása, a Zelenszkij–Magyar csúcstalálkozó és az azt követő miniszteri szintű megbeszélés. A tudósítás hangsúlyozza, hogy Ukrajna kisebbségi jogokra vonatkozó útiterve és oktatási törvényterve a magyar kérdésen túl a román és más kisebbségekre is kiterjed, azt sugallva, hogy Ukrajna választ adott az uniós aggályokra. A reformok előrehaladásának narratíváját erősíti a következő két csatlakósi klaszter megnyitásának várakozása.
Háttér
Csencov júliusban, az interjú előtt mintegy három hónappal kapott kinevezést az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettesi posztra. A csatlakozási folyamatban a nemzeti kisebbségek kérdését Magyarország mellett Románia és Bulgária is felvetette. A 2026-ra tervezett oktatási törvénymódosításokat az Európai Bizottsággal és az EBJM nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosával egyeztették.