Magyar Péter a magyar kisebbségi jogok végrehajtásától tette függővé Ukrajna EU-csatlakozásának előrehaladását
Magyar Péter miniszterelnök szeptember 3-i sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy Magyarország csak a normál eljárás és a követelmények teljesítése esetén támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, és a pozíciót a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdéséhez kötötte. Ukrajna szerint az ország teljesítette a feltételeket a második és harmadik tárgyalási fejezetcsoport megnyitásához, és a kisebbségi jogokkal kapcsolatos magyar kifogások a már megnyitott első fejezetcsoporthoz tartoznak.
Legfontosabb tudnivalók
- Magyar Péter szeptember 3-án újságíróknak úgy nyilatkozott: Ukrajna jelenleg nem felel meg az EU-csatlakozás feltételeinek, mert háborúban van.
- Magyarország blokkolja Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásait: a második és harmadik fejezetcsoport megnyitását július 17-én és 22-én sem hagyta jóvá.
- Magyar Péter szerint Ukrajna elfogadta a megállapodást a magyar kisebbség nyelvi, oktatási és kulturális jogainak helyreállításáról, de a konkrét jogszabályi határidőket még nem teljesítette a Verhovna Rada felé.
- Ukrán kormányzati álláspont szerint Ukrajna teljesítette a második és harmadik fejezetcsoport megnyitásának feltételeit, az oktatási és kisebbségi jogi kérdések pedig a már megnyitott első fejezetcsoporthoz tartoznak.
- Az első (Alapok) fejezetcsoport 2026. június 15-én, a hatodik (külkapcsolatok) július 14-én nyílt meg Ukrajnával.
- Szeptember 3-án a Verhovna Rada egyhangúlag, 261 szavazattal elfogadta a kárpátaljai szovjet katonai közigazgatás 1944–1946-os bűneit elítélő nyilatkozatot, amelyet a magyar Országgyűlés üdvözölt.
- Magyar Péter Szerbiát hozta példaként: Szerbia 15 év alatt csak két fejezetcsoportot nyitott meg a hatból.
Miért fontos
Magyarország álláspontja közvetlenül meghatározza, hogy Ukrajna milyen ütemben haladhat előre az EU-csatlakozási tárgyalások során. A budapesti vétó a második és harmadik fejezetcsoport megnyitását akadályozza, és a felek közötti vita mostantól a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak végrehajtására, valamint a gyorsított eljárás kérdésére összpontosít.
Mi történt
Szeptember 3-án Magyar Péter magyar miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva megerősítette, hogy Magyarország csak a standard eljárás betartása és a magyar kisebbségi jogokról szóló megállapodás teljesítése esetén támogatja Ukrajna EU-csatlakozását. Szerbiát példaként említve jelezte: nem fogják támogatni minden fejezetcsoport megnyitását egy frissen csatlakozott országnál. Ugyanezen a napon a Verhovna Rada egyhangúlag, 261 szavazattal elfogadta a kárpátaljai szovjet katonai közigazgatás 1944–1946-os bűneit elítélő nyilatkozatot, amelyet a magyar Országgyűlés üdvözölt, de egyben sürgette a kisebbségi megállapodás haladéktalan és teljes végrehajtását. Korábban, július 17-én és 22-én a magyar delegáció az EU Tanácsának bővítési munkacsoportjában (COELA) megtagadta a 2. és 3. fejezetcsoport Ukrajnára és Moldovára vonatkozó screening-eredményeinek jóváhagyását. Az ukrán kormány szerint – Vsevolod Chentsov alelnök szavaival – Ukrajna teljesítette a feltételeket a 2. és 3. fejezetcsoport megnyitásához, és a magyar által felvetett oktatási/kisebbségi kérdések a már 2026. június 15-én megnyitott 1. fejezetcsoporthoz tartoznak.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A két ukrán nyelvű forrás egyaránt Magyarország blokádjára helyezi a hangsúlyt. Kiemelik, hogy Ukrajna a kormány és a tárgyaló küldöttség szerint teljesítette a 2. és 3. fejezetcsoport megnyitásának feltételeit, és hogy a kisebbségi jogok kérdése nem lehet akadálya e fejezetcsoportok megnyitásának, mivel az a már megnyitott 1. fejezetcsoporthoz kapcsolódik. Magyar Péternek a gyorsított csatlakozást elutasító és a háborús helyzetre hivatkozó nyilatkozatait úgy mutatják be, mint amelyek alátámasztják a budapesti vétó fenntartását.
Miben térnek el a beszámolók
A Суспільне Новині cikke Magyarország magatartását az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások további akadályozásaként ábrázolja, míg az Європейська правda által idézett Magyar-nyilatkozatok azt sugallják, hogy Ukrajna még nem hajtotta végre a kétoldalú megállapodásban foglalt kisebbségi jogi kötelezettségeket. A két olvasat eltérő ítéletet fogalmaz meg arról, hogy Ukrajna eleget tett-e a megállapodásban vállaltaknak.
Háttér
Az EU-csatlakozási tárgyalási folyamat hat fejezetcsoportból áll, amelyek több mint 30 fejezetet fednek le. Magyarország korábban feltételesen járult hozzá az 1. és 6. fejezetcsoport megnyitásához. Szeptember 3-án a Verhovna Rada egyhangúlag elfogadta a kárpátaljai szovjet katonai közigazgatás 1944–1946-os bűneit elítélő nyilatkozatot. Magyar Péter a szerbiai példára hivatkozva jelezte: Szerbia mintegy 15 éve van a folyamatban, és a hat fejezetcsoportból csak kettőt nyitott meg.