Az EU tagállamok megállapodtak a 2. és 3. tárgyalási klaszter megnyitásáról Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatában

Miért fontos

A döntés előremozdítja Ukrajnát az uniós csatlakozás útján azáltal, hogy újabb két – a belső piacot, valamint a versenyképességet és az inkluzív növekedést lefedő – tárgyalási klasztert nyit meg. Lehetővé vált, miután Magyarország feloldotta a korábbi vétót, Ukrajna pedig a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jogszabállyal válaszolt Budapest aggályaira. A megállapodás jelzi az EU bővítésének folytatódó lendületét, hiszen Moldova ugyanazokat a klasztereket kapta meg, Montenegró és Albánia pedig további fejezeteket zárt le.

Mi történt

Az EU összes tagállama megállapodott a második és a harmadik tárgyalási klaszter megnyitásáról Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási folyamatában. A döntést Thomas Byrne, ír európai ügyekért és védelmi kérdésekért felelős államminiszter jelentette be a közösségi médiában – írország jelenleg az EU Tanácsának elnökségét tölti be. Byrne a napot „Super Tuesday”-nak nevezte Albánia, Moldova és Ukrajna számára, folytatva az előző napi „Montenegrin Monday” néven emlegetett előrelépést.

A második klaszter a belső piac kérdéseit öleli fel – az áruk, a munkaerő, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását –, a harmadik pedig a versenyképességet és az inkluzív növekedést, beleértve a digitális transzformációt, a gazdaságpolitikát, az adózást, az oktatást, valamint a tudományt és kutatást. A megállapodás részeként Montenegró esetében három (17., 18., 19.), Albánia esetében pedig egy (20.) tárgyalási fejezetet zártak le.

A klaszterek formális megnyitására a tervek szerint október 13-án, a Kijev és az EU közötti kormányközi konferencián kerül sor Luxembourgban. Ezt megelőzően, október 12-én a Verhovna Rada elfogadta a 16119. számú, a bennszülött népek és nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló törvényjavaslatot, és Volodimir Zelenszkij elnök aláírta azt, kiterjesztve az oktatási lehetőségeket az ukránnal együtt használható, hivatalos uniós nyelveket beszélő nemzeti kisebbségekre.

Az Európai Tanács elnöke, António Costa üdvözölte a döntést, hangsúlyozva, hogy az EU bővítése továbbra is kulcsfontosságú geopolitikai prioritás.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán források egységesen pozitív lépéseként értékelik az eseményt, kiemelve az EU-tagállamok egyhangúságát és azt, hogy a bejelentést az EU Tanács elnökségét betöltő ír miniszter tette. Több médium a belpolitikai hátteret helyezi előtérbe: a Verhovna Rada által október 12-én elfogadott 16119. számú törvényjavaslatot és Zelenszkij elnök aláírását, valamint a korábbi magyar vétót, mint a klaszterek megnyitását lehetővé tevő előfeltételeket. A legtöbb forrás megemlíti, hogy Ukrajnának korábban már két klasztere volt nyitva („Alapok” és „Külkapcsolatok”), Andrij Szibiha külügyminiszter pedig a formális döntést október 13-ra várta, hangsúlyozva ezzel Kijev saját diplomáciai menetrendjét.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

A rendelkezésre álló források mind ukránok, ezért önálló nemzetközi keretezés nem állapítható meg.

Miben térnek el a beszámolók

A források eltérően jelölik meg a megállapodás dátumát: egyesek október 12-ére (hétfőre) teszik a döntést, Byrne bejegyzésének napjára, mások október 13-ára (keddre), amikor a formális kormányközi konferencia zajlott. A döntés lényegét, a klaszterek tárgyát és az érintett országokat illetően nincs érdemi eltérés a források között.

Háttér

Ukrajna 2022. február 28-án nyújtotta be uniós csatlakozási kérelmét, és 2022. június 23-án kapta meg a tagjelölti státuszt. A csatlakozási tárgyalásokat 2023 végén engedélyezték formálisan, és 2024-ben indultak el; Ukrajnának korábban két klasztere volt nyitva – „Alapok” és „Külkapcsolatok”. Az uniós csatlakozási folyamat a tárgyalási fejezeteket hat tematikus klaszterbe csoportosítja.

További klaszterek megnyitását korábban a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor blokkolta. A magyar kormányváltás után az ország júniusban – a jelentések szerint 2026-ban – feloldotta 17 hónapig tartó vétóját, de néhány héttel később azzal fenyegetett, hogy leállítja Ukrajna csatlakozását, ha Kijev nem teljesíti a kárpátaljai magyarok jogairól szóló megállapodást. Ezt követte október 12-én a Verhovna Rada 16119. számú törvényjavaslatának elfogadása és Zelenszkij elnök aláírása a bennszülött népek és nemzeti kisebbségek oktatási jogairól.