Zelensky és Magyar első találkozója Brüsszelben – új fejezet a magyar–ukrán kapcsolatokban
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Péter Magyar miniszterelnök október 16-án Brüsszelben, az EU-csúcs keretében tartották első hivatalos négyszemközti találkozójukat. A megbeszélés az ukrán nemzetiségi oktatási törvény elfogadása és a magyar kisebbség jogainak erősítése után jött létre, és a felek a kapcsolatok újraindítását, valamint az EU-csatlakozási tárgyalások előmozdítását hangsúlyozták.
Legfontosabb tudnivalók
- Október 16-án Brüsszelben, az EU-csúcs alkalmával tartották az első hivatalos négyszemközti találkozót Zelenszkij és Magyar között, делегацииk nélkül.
- Október 12-én a Verhovna Rada elfogadta a nemzeti kisebbségek oktatásáról szóló törvényt; Zelenszkij néhány órán belül aláírta.
- A törvényért cserébe Magyarország feloldotta a vétóját, és október 13-án megkezdődtek a tárgyalások két újabb ukrán EU-csatlakozási klaszterről.
- Magyar megköszönte a szeptemberi ukrán parlamenti határozatot, amely elismeri a kárpátaljai magyarok ellen 1944–1946-ban elkövetett bűncselekményeket (kényszermunka és tömeges deportálások).
- Magyar hangsúlyozta Magyarország szolidaritását Ukrajnával az orosz agresszióval szemben, és kész diplomáciai eszközökkel segíteni a tűzszünetet és a tartós békét.
- A felek megállapodtak a miniszteri szintű konzultációk folytatásáról, valamint a kereskedelmi és agrárkérdések megvitatásáról.
- Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a találkozót „új lap megnyitásának” nevezte a politikai, gazdasági és humanitárius kapcsolatokban.
Miért fontos
A találkozó az első hivatalos kétoldalú megbeszélés volt a két vezető között Magyar hivatalba lépése óta, ami jelzésértékű a korábban feszült magyar–ukrán viszony átalakulásáról. A találkozót konkrét előkészítő lépések előzték meg: a Verhovna Rada nemzetiségi oktatási törvénye, Magyarország két EU-csatlakozási klaszter megnyitásához adott hozzájárulása, valamint a kárpátaljai magyarok ellen 1944–1946-ban elkövetett bűncselekményeket elismerő szeptemberi parlamenti határozat. Mindkét vezető elkötelezte magát a miniszteri szintű konzultációk folytatása mellett, beleértve a kisebbségi jogokat, a kereskedelmet és az agrárkérdéseket, és további látogatásokat terveznek. Magyar nyilvánosan megerősítette Magyarország szolidaritását Ukrajnával az orosz agresszióval szemben, és kész diplomáciai eszközökkel tűzszünetet és tartós békét keresni. Az ukrán külügyminiszter „új lap megnyitásának” és a kapcsolatok politikai, gazdasági és humanitárius szempontból történő újraindításának nevezte a találkozót.
Mi történt
Október 16-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Péter Magyar magyar miniszterelnök négyszemközti találkozót tartottak Brüsszelben, az EU-csúcs margóján, делегацииk nélkül. Ez volt az első hivatalos megbeszélés a két vezető között Magyar hivatalba lépése óta. A találkozón Magyar üdvözölte a magyar kisebbség kárpátaljai jogainak megerősítését, a Verhovna Rada nemzetiségi oktatási törvényének elfogadását és annak azonnali végrehajtását. Magyar megköszönte a kárpátaljai magyarok ellen 1944–1946-ban elkövetett bűncselekményeket – kényszermunka és tömeges deportálások – elismerő szeptemberi ukrán parlamenti határozatot is. A felek megállapodtak a miniszteri szintű konzultációk folytatásáról, különös tekintettel a két országban élő kisebbségek helyzetének további javítására. Magyar hangsúlyozta Magyarország teljes szolidaritását Ukrajnával az orosz agresszióval szemben, és kész diplomáciai eszközökkel segíteni a mielőbbi tűzszünetet és tartós békét. Zelenszkij megerősítette a találkozót, és elmondta, hogy megvitatták a kétoldalú napirendet, Ukrajna EU-csatlakozásának előrehaladását, az együttműködési és kereskedelmi lehetőségeket, valamint a mezőgazdasági termékek kérdését. Zelenszkij megköszönte Magyar elvi lépéseit és a két újabb EU-csatlakozási klaszter megnyitását. A felek megállapodtak a közös munka folytatásáról és a látogatások cseréjéről; a csapatok a pontos időpontokról egyeztetnek. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a találkozó után „új lap megnyitásáról” beszélt, hangsúlyozva, hogy a kapcsolatok a politikai, gazdasági, humanitárius és más területeken egyszerre állnak helyre. A találkozót megelőzően október 12-én a Verhovna Rada elfogadta a nemzetiségi oktatási törvényt, amelyet Zelenszkij néhány órán belül aláírt; ennek fejében Magyarország feloldotta a vétóját, és október 13-án megkezdődtek a tárgyalások két újabb ukrán EU-csatlakozási klaszterről. Október 15-én Rómában Ruszlan Sztefancsuk ukrán és Ágnes Forsthoffer magyar házelnök megállapodott a kétoldalú parlamenti együttműködés újraindításáról.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források a találkozót és az azt megelőző lépéseket sikeres diplomáciai újraindításként, a kapcsolatok „új lapjaként” mutatják be. Kiemelik Zelenszkij köszönetét Magyar két további EU-csatlakozási klaszter megnyitásáért és a szolidaritásért. Hangsúlyozzák a konkrét, végrehajtás alatt álló eredményeket: a nemzetiségi oktatási törvényt és a kárpátaljai magyarok ellen 1944–1946-ban elkövetett bűncselekményeket elismerő szeptemberi parlamenti határozatot. A tárgyalások tartalmaként a kétoldalú napirendet, Ukrajna EU-csatlakozásának előrehaladását, a kereskedelmet és a mezőgazdasági kérdéseket, valamint a miniszteri szintű utánkövetést jelölik meg.
Miben térnek el a beszámolók
A négyszemközti találkozó időtartamában van eltérés: a magyar fél által előzetesen bejelentett 10–15 perces rövid megbeszéléssel szemben egy forrás körülbelül 30 perces valós időtartamról számolt be.
Háttér
Október 12-én a Verhovna Rada elfogadta a nemzetiségi oktatási törvényt, amelyet Zelenszkij néhány órán belül aláírt; cserébe Magyarország feloldotta a vétóját az ukrán EU-csatlakozási klaszterek megnyitásával szemben, és október 13-án megkezdődtek a tárgyalások két klaszterről. Október 15-én Rómában Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök találkozott Ágnes Forsthoffer magyar házelnökkel, és megállapodtak a kétoldalú parlamenti együttműködés újraindításáról. A külügyminiszterek, Andrij Szibiha és magyar kollégája, Anita Orbán szintén találkoztak a szélesebb körű normalizálás részeként.