Közzétéve: · Frissítve:

Az EU 36 hónapra meghosszabbította az Ukrajnával kapcsolatos szankciókat, de levette Usmanovot és Fridmant a listáról

Az EU Tanácsa szeptember 22-én 36 hónappal, 2029. szeptember 22-ig meghosszabbította az Ukrajna területi integritását fenyegető személyekkel szembeni korlátozó intézkedéseket. Ugyanebben a döntésben az EU törölte a listáról az orosz oligarchákat, Aliser Uszmanovot és Mihail Fridmant – ezt a lépést francia nyomásgyakorláshoz kötik, amely az azerbajdzsáni börtönökben fogva tartott francia állampolgárok szabadon bocsátását célozta. Egy nappal később, szeptember 23-án Ilham Aliyev azeri elnök elnöki rendeletben kegyelmet adott 20 embernek, köztük a francia Martin Ryannak, akit kémkedés vádjában korábban 10 év börtönre ítéltek.

Legfontosabb tudnivalók

  • Az EU Tanácsa szeptember 22-én 36 hónappal, 2029. szeptember 22-ig meghosszabbította az Ukrajna területi integritása ellen fellépők elleni szankciókat; először tértek át a hat hónapos ciklusról háromévesre.
  • A döntéssel egyidejűleg az EU törölte a szankciós listáról az orosz oligarchákat, Aliser Uszmanovot és Mihail Fridmant, akiket 2022. február 28-án vettek fel.
  • A francia kormány – a jelek szerint Azerbajdzsánnal kötött nem nyilvános megállapodás keretében – Uszmanov levételét szorgalmazta, cserébe francia állampolgárok szabadon bocsátásáért.
  • Szeptember 23-án Ilham Aliyev azeri elnök kegyelmi rendeletében 20 embert – köztük a francia Martin Ryant – mentesített a büntetés alól; Ryant 2023 decemberében vették őrizetbe, és 2026. március 16-án 10 év börtönre ítélték kémkedés vádjával, amit Franciaország elutasított.
  • Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a döntést „szégyenletesnek és indokolatlannak” nevezte, és nemzeti szankciók bevezetésére szólított fel; a长短 Владислав Vlasyuk elnöki szankciós megbízott szerint Ukrajna nem lát olyan körülményváltozást, amely indokolná a törlést.
  • Litvánia, Lettország és Észtország nemzeti szankciókat jelentett be Uszmanov és Fridman ellen; Lettország volt az egyetlen uniós tagállam, amely nyilvánosan ellenezte a törlést, és végül tartózkodott a szavazástól.

Miért fontos

Az EU először hosszabbította meg három évre a 2014 óta működő ukrajnai szankciós rezsimet, ami a rezsim tartósságát hivatott jelezni. Ugyanebben a döntésben azonban eltávolították a listáról két, 2022-ben kiemelt orosz oligarchát, ami Kijev nyilvános tiltakozását váltotta ki. Az epizód rávilágít arra, hogy a bilaterális fogolydiplomácia és a tagállami érdekek – Franciaország Uszmanov, Luxemburg Fridman ügyében – hogyan formálják át az EU szankciós politikáját, és hogy a balti államok nemzeti szankciókkal próbálják pótolni a keletkezett rést.

Mi történt

Az EU Tanácsa szeptember 22-én 36 hónappal, 2029. szeptember 22-ig meghosszabbította a 2014-ben létrehozott, Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét fenyegető személyek elleni korlátozó intézkedéseket. A döntés – amely közel 3000 magánszemélyre és jogi személyre terjed ki – első alkalommal szól három évre a szokásos hathónapos felülvizsgálati ciklus helyett. Ugyanebben a csomagban a Tanács törölte a listáról az orosz oligarchákat, Aliser Uszmanovot és Mihail Fridmant, akik 2022. február 28-a óta szerepeltek rajta. A lépést a jelentések szerint francia nyomásra vitték keresztül, amely az azerbajdzsáni börtönökben – köztük a 2023 decembere óta fogva tartott, 2026. március 16-án 10 év börtönre ítélt, kémkedéssel vádolt – francia állampolgárok szabadon bocsátását célozta. Luxemburg Fridman törlését támogatta, mivel Fridman legalább 16 milliárd dollár kártérítést követel a befagyasztott vagyonokért a luxemburgi bíróságokon. Szlovákia szintén a kezdeményezést támogatta. Lettország nyilvánosan blokkolta a könnyítést, végül tartózkodott a szavazástól. A döntést Ukrajna „szégyenletesnek” nevezte, a balti államok nemzeti szankciókat jelentettek be. Másnap, szeptember 23-án Ilham Aliyev azeri elnök kegyelmi rendeletet írt alá, amellyel 20 embert – köztük Martin Ryan Mercorama-vezért – mentesített a büntetés alól.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán kormány a döntést „szégyenletesnek és indokolatlannak” minősítette. Andrij Szibiha külügyminiszter és Vladiszlav Vlaszjuk elnöki szankciós megbízott egyaránt hangsúlyozták, hogy Ukrajnát nem vonták be a folyamatba, és nem látnak olyan körülményváltozást, amely indokolná a két oligarcha törlését. Kijev elhatárolódása szemben állt a francia, luxemburgi és szlovák kezdeményezéssel, miközben a balti államok – különösen Lettország – nyilvános kiállása az ukrán érdekek mellett pozitív ellenpontként jelenik meg a hazai narratívában. Ukrajna a döntést új szankciók előterjesztésére használja fel a hadiipari komplexumhoz kötődő más orosz oligarchák – köztük Vlagyimir Liszin és Vlagyimir Potanyin – ellen.

Miben térnek el a beszámolók

A Reuters által idézett uniós diplomaták szerint Franciaország magánúton jelezte, hogy Azerbajdzsán Uszmanov ügyét „zsarolásra” használja a francia foglyokkal szemben; Baku ezt a jellemzést nyilvánosan visszautasította. A másik eltérés a tagállami ellenállás mértékéről szól: a lett miniszterelnök, Andris Kulbergs szerint Lettország volt az egyetlen, amely nyilvánosan ellenezte a törlést, mert Észtország és Litvánia állítólag már elfogadta azt – miközben más források szerint Észtország élesen bírálta a lépést, és nemzeti szankciókat is bevezetett.

Háttér

Az EU ukrajnai szankciós rezsimje 2014 márciusában jött létre, és ma több mint 3000 magánszemélyre és jogi személyre terjed ki. Uszmanovot és Fridmant 2022. február 28-án, Vlagyimir Putyint és Szergej Lavrovot 2022. február 25-én vették fel a listára. Martin Ryan, a Mercorama vezérigazgatója 2023 decemberében került azeri őrizetbe, és 2026. március 16-án 10 év börtönre ítélték kémkedés vádjával, amelyet Franciaország elutasított. A szankciók megújításának határidejét az EU elmulasztotta, és egy jogi „kitámasztással” akadályozta meg a csomag összeomlását. 2024 októberében Ukrajna Legfelsőbb Korrupcióellenes Bírósága elkobozta Uszmanov ukrajnai vagyonát; Fridmant 2023 decembere óta körözi az ukrán SBU, és ukrajnai vagyona – köztük az Alfa-Bank (ma Sense Bank) – államosításra került.